Nem lesz alkoholista felnőttként az, aki gyerekként sokat volt kint a zöldben

Ha gyerekként nem részesülünk a természet szépségeiben, 15-55 százalékkal nagyobb az esélye, hogy felnőttkorunkban valamilyen pszichiátriai rendellenesség alakul ki nálunk. Ezt 1985 és 2003 közötti adatokból silabizálták ki dán kutatók, akik egymillió dán polgár életét vizsgálták.

Ugyan az országok lakosságának jelentős része nagyvárosokban él, azért mindenki eljut a természetbe előbb-utóbb egy-egy kirándulás vagy vakáció erejéig. Mindannyian ismerjük tehát azt a pillanatot, amikor egy tengerparton, egy hegységben vagy egy mezőn átjár minket a fenségesség és a szépség érzése: hogy milyen gyönyörű természeti környezetben élünk mi, emberek. A természet közelsége megnyugtat, energiával tölt fel, bámulatra késztet és inspirál minket. De ez nemcsak ideiglenes dolog, amit a kirándulásokról hozunk magunkkal.

Pszichológusok kimutatták, hogy azok, akiknek gyerekkorára a természetközeli életmód volt jellemző, felnőttként kiegyensúlyozottabbak lettek. Pontosabban azt állítják a dán Aarhus Egyetem kutatói, hogy akiket gyerekként elzártak a zöld tájaktól, a természetbe való kimozdulástól, azok körében nagyobb gyakorisággal jelentkeztek később pszichiátriai rendellenességek. A dán kutatók egymillió dán polgár életét elemezték, az adatok az 1985 és 2003 közötti időszakra vonatkoztak.

Kell a zöld - Kép: Pixabay

Park vagy erdő jobb a lelkemnek?

A tudósok először megállapították, hogy az egyes polgárok gyerekkori lakóhelyén milyen a zöld növényi vegetáció sűrűsége. Ehhez műholdas felvételeket hívtak segítségül. Miután ezt kiszámolták, egy központi adatbázisban megnézték, hogy a vizsgált embereknél 16 mentális betegség közül mely alakult ki náluk felnőttkorukban.

A kutatás egyetlen homályos pontja, hogy a műholdas képekből nem sikerült megállapítani, hogy a zöld területek vajon parkokat, erdőket vagy hangafüves pusztaságot mutatnak-e. Ennek hiányában nem tudták megítélni azt sem, hogy a különféle típusú zöld területek mennyiben lehetnek eltérő hatással fejlődésünkre és lelki világunkra. Nem ismeretes tehát, hogy a parkok vagy mondjuk az erdők kedvezőbb hatásúak-e mentális szempontból.

41 százalékkal növelheti a rák kockázatát a világsikerű gyomirtó
A glifozát a gyomirtók korábbi generációjának fő komponense volt, többek közt a Monsanto világszerte slágerterméknek számító Roundupjának. Éveken át folyt a vita arról, hogy a glifozát rákkeltő-e, tavaly egy amerikai bíróság végre kimondta, hogy az. Felülírva a vegyipari lobbinak behódoló WHO óvatoskodó, 2015-ös állásfoglalását, miszerint „valószínűleg rákkeltő” a vegyi anyag, amerikai tudósok most megerősítették: az immunrendszerben okozhat rákot a glifozát.
A kutatásban figyelembe vették még a gyerekkori lakhelyeknél végbemenő urbanizációt, az adott személy környezetében hatást kifejtő társadalmi, gazdasági jelenségeket, a szülők életkorát, valamint a mentális betegségek előfordulását a családban, az ősöknél, ami esetleg a betegség öröklött voltát valószínűsítheti.

15-55 százalék

A kutatás alanyainál úgy találták, hogy ha gyerekként rendszeresen megfordultak zöld területeken, akkor 15-55 százalékkal kisebb volt az esélye, hogy pszichiátriai rendellenességek fordult elő náluk felnőttkorukban. (A 15-55 százalékos tartomány azért olyan tág, mert a különféle betegségeknél más az arány.)

E szempontból nincs különbség aközött, hogy az illető vidéken, a szabadban fordult meg zöld környezetben, vagy egy nagyvároson belül. Ha egy dán gyerek városban nőtt fel, de nem volt elzárva a parkoktól, az is kedvezőbb kilátásokat biztos neki, mint annál, aki csak a betondzsungelt kapta életkörnyezetnek. A kutatók kapcsolatot találtak a zöld területek hiánya és az alkoholizmus kialakulása között, az intellektuális lemaradásért azonban nem tudták felelőssé tenni a parkok és erdők hiányát.

A városiasodás és a lakosság egyre nagyobb részének városokban való koncentrálódása olyan folyamat, amely nem áll meg. Jelenleg az emberiség fele él városokban, 2050-re azonban már a Föld lakosságának 68 százalék lesz városlakó. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyerekeket rendszeresen tartózkodjanak zöld területeken.

(WEF)

 

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo