Tudományos kutatások eddig azt ismerték el, hogy a légszennyezettség szív- és érrendszeri betegségeket okozhat, ám a káros élettani hatások repertoárja most bővülni látszik.
A JAMA Psychiatry nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a londoni King’s College tudósai összegezték kutatásukat. 1994-ben és 1995-ben született fiatalokat kérdeztek ki 5, 7, 10, 12 és 18 éves korukban. Arról érdeklődtek, hogy hallanak-e hangokat, vagy látnak-e olyan dolgokat, amiket mások nem, valamint érezték-e már úgy valaha, hogy követik őket, kémkednek utánuk. Ezek még nem feltétlenül teljesen kifejlődött, kibontakozott pszichés rendellenességek és betegségek bizonyítékai, lehetnek ideiglenes és ritka hallucinációk, illetve tévképzetek.
A 13 éven át tartó kutatásban több mint 2000 személy vett részt. A bevallásos-beismerős alapon szerzett adatokat összevetették az óránkénti légszennyezési adatokkal azokról a helyekről, ahol a kísérleti alanyok laktak.
A kutatócsoport vezetője, Joanne Newbury szerint az elmúlt évtizedekben már többször is kimutatták vizsgálatokban, hogy a városi lét és a pszichózis – a köznyelvben elmebaj – között kapcsolat van. A városokban magas a nitrogén-oxidok – köztük a nitrogén-dioxid – koncentrációja a levegőben. A tudósok a következő megállapításokat tették tanulmányukban:
- A kamaszok 30 százaléka (623 személy) állította azt, hogy voltak már pszichotikus élményeik 12 és 18 éves kora között.
- Három kategóriában tűnt nagyobbnak az egyén hajlama a pszichózisra: a nitrogén-dioxidnak, a nitrogén-oxidoknak és a kis átmérőjű, levegőben szálló szennyező részecskéknek (PM2,5) kitett embereknél 71, 72 és 45 százalékkal volt nagyobb az esélye annak, hogy elmezavarossá válnak, mint azok, akik az alsó 25 százalékba tartoztak a lakhelyük légszennyezettsége tekintetében, vagyis tisztább levegőjű környéken éltek.
- A vizsgált városokban a legtöbb kerületben 94 százalékkal nagyobb a kockázata a pszichotikus élmények előfordulásának, mint a vidéki, falusi környezetben élőknél.
- A legnagyobb légszennyezésben élő felső 25 százalék tagjai körében gyakoribb volt az elmezavaros élmények előfordulása.
- A városi tizenéveseknél a vidéki kortársaikhoz képest majdnem kétszer nagyobb az esélye, hogy felnőttkorukban az említett pszichotikus – elmezavarról tanúságot tevő – tünetek alakuljanak ki náluk.
Az egyértelmű ok-okozati hatást azért sem lehet kimutatni, mert az elmezavar kialakulásába több élettani tényező és társadalmi, környezeti hatások is bejátszhatnak, például a cigarettázás, az étrend, a füvezés vagy a bűnügyek gyakorisága a kerületben. A CNN-nek több olyan tudós is nyilatkozott, aki emiatt szkeptikus a tanulmány adatait illetően.
Egyikük szerint a zajhatások alváshiányt és stresszt okozhatnak, ami szintén vezethet pszichotikus élményekhez. Azt is tanulmányozni kellene, hogy a légszennyezést okozó gázok és a levegőben szálló apró szemcséjű anyagok vajon okoznak-e gyulladást az agyban, ami ugyancsak lehet a pszichózis kiváltó oka. Ha a gyulladás fiatal korban jelentkezik, negatívan befolyásolhatja az agy fejlődését. A gyulladás tehát lehet egy olyan köztes fázis, amit vizsgálni kellene az ok-okozati láncolat megértéséhez.
A vizsgálat tehát több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, vagyis további kutatások szükségesek.„A mentális betegségek 75 százaléka a kamaszkorban kezdődik” – hangsúlyozta dr. Helen Fisher, a tanulmány egyik szerzője.
Azért is fontos lenne azonosítani az elmebaj kialakulását a városokban elősegítő tényezőket, mert 2050-re a globális népesség 70 százaléka nagyvárosokban fog összpontosulni.
(CNN)
