Mintegy ezer vidéki kávézó és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely pályázhat hétfőtől egymilliárd forint értékű vissza nem térítendő forrásra.

A Várnegyedben és Budapest belvárosában a legjobb élni, míg vidéken ugyanez Egerről és Veszprémről mondható el.

Kevesebb új lakás épül, de az drágábban.

Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme. Az Otthon Centrum legfrissebb mérései szerint a budapesti VI. kerületben már negyedmillióhoz közelít az albérletár átlag értéke. Továbbra is a nagyobb panelek a legolcsóbb bérlemények.

Június 20-tól indult a Magyar Posta új postapartneri programja, amelynek keretében egyes 2000 lakos alatti kistelepüléseken a posta működtetését helyi vállalkozás veszi át - közölte a Magyar Posta Zrt.

Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató pályázati felhívás.

A vállalkozások ismét pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programban.

Az Észak-Magyarországi régió három megyei jogú városa Miskolc, Eger Salgótarján alkotta trió a 2020-as előzetes adatok szerint is megingathatatlanul vezeti a régió lakáspiaci adás-vételi rangsorát, derült ki az Otthon Centrum összesítéséből. A térség megyei jogú városaiban a téglalakásokért 2 százalékkal kértek többet, míg a panel és családi házak ára majdnem 7 százalékot emelkedett. Eger a legdrágább, 300 ezer forintra nőtt a téglalakások négyzetéterára.

Júniusban újabb öt pályázatot hirdet meg az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési programban, egyebek közt a precíziós gazdálkodásra átállás ösztönzésére – jelentette be a szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A következő hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázati felhívásokat a kormány döntésének és a Vidékfejlesztési Program következő módosításának köszönhetően. Emellett a tavalyi év végén megjelent kiírásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszege is 280 milliárd forinttal megemelésre került.

A felvételi ponthatárok publikálásával megkezdődik az albérletszezon, amelynek során megugrik a kiadó lakások iránti kereslet. Az ingatlan.com a legolcsóbbnak számító 40 négyzetméternél kisebb garzonlakásokat, illetve a panellakások bérleti díjait hasonlította össze Budapesten és az egyetemvárosokban.

Vidéken az emberek nem mernek vállalkozni. Mihalcsek Noémi, a Golden Events Kft. ügyvezetője szerint a helyzet megváltoztatásához meg kell mutatni nekik, hogyan foghatnak bele egy vállalkozásba, és megfelelő tudásanyagot kell átadni nekik vidéki tréningek, képzések segítségével, hogy felismerjék a potenciális lehetőségeiket.

Kezdenek beérni az elmúlt években indult lakásépítések és társasházfejlesztések: az év első három hónapjában összesen 3661 új lakóingatlant adtak át, ami 8 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten.

Hangokat hallanak, és olyan dolgokat látnak, amiket mások nem. Üldözési mániájukat van, azt hiszik, hogy kémkednek utánuk. Gyakrabban fordulnak elő ilyen kényszerképzetek azon kamaszok körében, akik szennyezett városi levegőt szívtak be testük növekedésének éveiben, mint azoknál, akik vidéken, falusi környezetben nőttek fel – állítják angol kutatók. A vizsgálat kritikusai szerint azonban más okai is lehetnek az elmezavarnak.

Óriási eltérések vannak évek óta az országon belül mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben, de a 2014-ben elindult lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan mértékű az egyes megyékben.

Lendületes növekedésről tanúskodnak a legfrissebb lakáspiaci adatok - derül ki az ingatlan.com legújabb felméréséből, amely a KSH legfrissebb hivatalos adataiból és a saját adatbázisa alapján összesítette a lakáspiaci trendeket.

2018-ban 20 százalék felett nőtt a céges rendezvények piaca, a legmarkánsabb bővülést a csapatépítők adták – derült ki egy friss elemzésből. Konferenciahelyszínekben Budapest vitte a prímet, míg a csapatépítők esetében Siófok, Balatonfüred és Tata került a top 3-ba.

Három év háromszorosára nőtt a hazai lakásépítési kedv Magyarországon. Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyarországi lakásépítési kedv. A legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma 2015-höz képest több mint 200 százalékkal nőtt, ezzel a magyar piac a harmadik az európai listán.

Bár évek óta pörög a hazai ingatlanpiac, sok tekintetben még nem érte el a 2008-as válság előtti szintet – derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből.

Az idősödő vidéki lakosság új lendületet adhat az automata járművek bevezetésének – többek között ez az egyik megállapítása a Roland Berger, „Vidék újracsatlakoztatva - Az automata közlekedés a megoldás a vidéki mobilitásra” című tanulmányának.

Míg vidéken az örökölt ingatlanok nagyrészét eladja az újdonsült tulajdonos, addig Budapesten sok esetben albérletként funkcionál tovább vagy épp az örökös dönt a beköltözés mellett, derül ki a Duna House elemzéséből.

2010 óta felerősödtek azok a nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország „újraiparosításra” szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat – hívja fel a figyelmet a GKI legújabb kutatásában.

A vidéki ingatlanpiac élénkülését a nagy volumenű beruházások mellett a régiós elhelyezkedés és az infrastruktúra-fejlesztések is elősegítik. A nagyobb fejlesztések nyomán felkúszó ingatlanárak kiváló befektetési lehetőséget kínálnak.

A falvak népességcsökkenésének megállítására, a kormány fejlesztési programot indít a kistelepüléseken. Az intézkedéscsomag részeként emelik a CSOK összegét azoknál a családoknál, amelyek 5000 fő alatti településen építkeznek, vagy használt ingatlant vásárolnak.

A fővárosban egy év alatt 16 százalékkal nőtt az elérhető albérletek száma a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtt, és a többi egyetemvárosban is bővült a kínálat. A bérleti díjak tavalyhoz képest a legtöbb helyen enyhén emelkedtek.

Újabb lendületet vett az építőipar: áprilisban az ágazat termelése 14,2 százalékkal nőtt éves szinten, ami gyorsulást jelent a márciusi, mindössze 1,4 százalékos növekedéshez képest. Az év első négy hónapjában pedig 17,5 százalékkal növekedett a termelés. A lakásépítéseket magában foglaló épületépítéseknél áprilisban 7, az év első négy hónapjában pedig 15,2 százalékos volt az emelkedés - áll az ingatlan.com elemzésében.

Az elmúlt időszak tendenciáit figyelembe véve, a korábbi évekhez képest már kevésbé fél az átlagos magyar munkavállaló az állásvesztéstől és a munkahelyváltástól, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös februári munkaerőpiaci kutatásából.

A jelenleg rendelkezésre álló adatokból az Otthon Centrum becslést készített az idei évre várható adásvételekről. A fővárosban 35 ezer lakóingatlan-adásvételre számítanak, azon belül a legtöbb tranzakcióra a XIII., XI. és XIV. kerületekben. Az agglomeráció járásai közül a Szigetszentmiklósiban pörög majd leginkább a piac, a vidéki megyei jogú városok közül pedig Debrecenben, Szegeden és Pécsett.

Tavaly a fővárosban minden szegmensben nőtt, vidéken pedig csökkent a használt lakóingatlanok értékesítési ideje 2016-hoz képest.  Átlagosan 190 nap kell a családi ház, 100 a tégla-és 71 nap a panellakás eladásához. Mindhárom lakástípust Budapesten lehet a leggyorsabban értékesíteni. Családi házaknál továbbra is türelemre van szükség; akár a fővárosban vagy vidéken próbálunk túladni rajta. Idén nem számít további csökkenésre az értékesítési időben az Otthon Centrum.

A 2017-es évben is folytatódott a drágulás a magyarországi lakáspiacon. A múlt év harmadik negyedévében a hivatalos adatok szerint a használt lakásoknál a tiszta árváltozás alapján a 9,9 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest, az új lakásoknál pedig 15,7 százalékkal nőttek az országos átlagárak - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely ismerteti többek között a KSH előzetes adatait.

Az ingatlanszektor minden szereplője kedvező tendenciákat, növekvő tranzakciószámot és még mindig emelkedő ingatlanárakat vár az idei évtől. Mit jelent ez a fogyasztóknak, befektetőknek? Hol érdemes vásárolni, mire érdemes figyelni és mennyit lehet alkudni az árakból? A Duna House szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tényeket, szempontokat és kockázatokat, ami alapján mindenki megfontoltan dönthet a hazai ingatlanpiacon.

A fővárosban 350 ezer Ft/m2 alatt alig van eladó új építésű társasházi lakás, a legdrágább ingatlanokért pedig 2,5 millió forintot/négyzetméter kérnek. A budapesti új építésű lakások 82 százalékát 500 ezer és 1 millió Ft/m2 ársávban kínálják a beruházók.  Vidéken az átlagos négyzetméterár 387 ezer Ft.

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami továbbjavítja az életminőséget.

Az árak emelkedése és a forgalom bővülése mellett idén (és még inkább majd jövőre) a lakásépítések is beindultak, így a magyar lakáspiac „normál” üzemmódot felvéve érett szakaszba léphet. Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján minden területi szinten (jogállás, megye, nagyvárosok, kerületek, irányítószám-körzetek) az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulását látjuk. Ugyanakkor az még nem derült ki, hogy ez vajon egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.  

A vásárlási döntések szempontjából az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek a legkönnyebben befolyásolhatók. Ezek a korosztályok hajlamosak leginkább az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra – derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett, reprezentatív kutatás adataiból.

Továbbra is jelentősek az országon belüli különbségek a lakásárakban, ezt mutatja az is, hogy a legdrágább utcában kínált lakás egyetlen négyzetméteréből 247 négyzetmétert lehetne venni a legolcsóbb utcában - áll az ingatlan.com összeállításában, amelyből kiderül, hogy a kínálati piac négyzetméterárai alapján november elején melyek voltak a legolcsóbb és legdrágább utcák az országban.

Országosan az Otthon Centrum használt lakóingatlan kínálatának 20 százaléka, darabszámra 3450 kapható maximum 10 millió forint összegért. Budapesten nagyítóval kell keresgélni ezen olcsó ingatlanokat, amelyek leginkább a külső pesti kerületekben találhatóak és átlagosan 20-25 négyzetméteresek. A vidéki városokban kicsivel jobb a helyzet, kivéve a nyugati határszélen, ahol ez a kategória eltűnt a piacról. Álmaink otthonát tíz millióért leginkább a kevésbé frekventált régiók falvaiban találhatjuk meg, például Garaboncon, ahol úszómedencés újszerű családi házat kínálnak ennyiért – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Minden várakozást felülmúlt, újabb rekordot döntött idén az ingatlanfejlesztési piac, a befektetési tranzakciók összértéke, a belföldi befektetők arányának látványos erősödése mellett, az év végéig várhatóan meghaladja a 2 milliárd eurót, ami történelmi csúcsot jelent. Erőteljes az érdeklődés az ipari ingatlanok iránt, ebben a szegmensben és a fővárosi irodapiacon is történelmi mélypontra csökkent az üresedési ráta. A még mindig erős növekedési potenciállal rendelkező iroda- és ipari ingatlanok mellett a lakáspiac is tovább pörgött idén, elsősorban a CSOK, a kedvezményes lakásáfa és a lakáshitelezés beindulásának köszönhetően. A növekedés lendületét azonban visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja az eddigi kedvező trendet. A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is – hangsúlyozza Takács Ernő, az ingatlanfejlesztési ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az V. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.

A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. Különbségek persze vannak: míg a községekben 94 százalék az önálló családi házak aránya, addig Budapesten a megkérdezettek mindössze 12 százaléka lakik családi házban – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A felmérés szerint a saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlanban élnek.

A lakásárak még soha nem voltak ilyen magasak Magyarországon, ami mögött leginkább Budapest drágulása áll. Míg a kisebb városokban és községekben - főként a hátrányos helyzetű települések esetében – nem volt jelentős áremelkedés, addig Budapest több kerületében az elmúlt évek alatt közel megduplázódtak a lakásárak és jelenleg - inflációval korrigálva – is rekordmagasan vannak az árak. A fővárosban idén első negyedévében 400 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárakat mértek, az építés alatt álló új lakásoknál pedig 670 ezer forintot - foglalta össze a Lakás2017.

Kiugró forgalmat hozott az augusztus az ingatlanpiacon, ugyanis az idei második legtöbb adásvétel történt (13 787 db ingatlan) a becslés szerint. Ennél május volt csak egy árnyalattal erősebb, illetve március közelítette még meg a mostani szintet. Tavaly ugyanekkor 11 814 darab tranzakciót becsült a Duna House, amely 17 százalékkal gyengébb érték. A becslés elmúlt 6 éves történetének ez a legerősebb augusztusi hónapja.

2017 első 7 hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, 5 nappal több kellett vidéken. Panel ennél gyorsabban adtak el, a fővárosban 72 nap kellett hozzá, vidéken 75. A lakások átlagárai Budapesten a XVII. kerületben nőttek a leginkább (24%-al) 2016 első félévéhez képest, míg vidéken, Kecskeméten és Székesfehérváron. Csepelen lehet a legolcsóbban panelhez jutni, vidéken, Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán. Családi házhoz XX. és XXIII. kerületben, illetve Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen. Társasházi téglalakást legkedvezőbben XX. és XXI. kerületben, valamint Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán keressünk.

Befektetőként és otthonkeresőkként is nem árt, ha folyamatosan tájékozódunk az ingatlanpiacon. Ha odafigyelünk, nemcsak az árak alakulásáról, hanem aktuális lakásvásárlási tippekről is információt szerezhetünk – olvasható az Ingatlannet közleményében.

Nem csak a budapesti ingatlanpiacon, hanem a fővárost övező településeken is növekedésnek indultak 2014 óta az árak. Ezeket a környékeket sok esetben a családias környezet jellemzi, így a sokak számára vonzó családi házak árváltozásait vizsgálta a Duna House.

Jelentős különbségek vannak a magyar városok lakosságának szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.

A vidéki nők kevesebbet keresnek, szűkebbek a gazdasági lehetőségeik, és mindezek következményeként, nagyobb az esélyük a társadalmi lecsúszásra. Ezért meg kell ragadniuk minden lehetőséget a tanulásra és nem szabad megijedniük az aktív társadalmi szerepvállalástól. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Európai és közép-ázsiai regionális képviselő helyettese a vidéki nők helyzetéről beszélt a Budapesten élő Cristina Amaral.

A szolgáltató központok mára Magyarország legnagyobb foglalkoztatóivá váltak, azonban itt is érezhető az ország "vízfejűsége". Pedig vidékre is lehet csábítani a döntéshozókat, csak tudatosan tenni kell érte.

A kihívások, amikkel a vidéki nők nap, mint nap szembesülnek nagyobbak, mint valaha. Az sem javít a helyzeten, hogy a társadalom természetesnek veszi terhelésüket és a nemek közti egyenlőség problémáját a falvakban az amúgy is kopott szociális hálóval gondolja orvosolni. A vidéki nők többlet terhe akadály az egész közösség számára, ez az, amit mindnyájunknak meg kellene érteni.