Folyamatosan bővül az érdeklődés a vidéki lakások piacán, így a tavalyihoz képest akár 20 százalékkal is növekedhetett az eladásra kínált ingatlanok értéke. A 2014 óta tartó árnövekedés következtében Debrecen, Győr és Kecskemét átlagárai már a külső pesti kerületekével vetekszenek a téglaépítésű használt társasházi lakásokra megkötött adás-vételi szerződések alapján – derül ki az Otthon Centrum legfrisseb adataiból.
A vidéki városok árnövekedése a fővároshoz képest lassabban indult be, azonban az ott tapasztalt dinamika érvényesült az utóbbi két év során. A vizsgált városok közül Tatabánya és Zalaegerszeg produkálta a legnagyobb árnövekedést: itt a válság mélypontjához képest megduplázódott a tégla építésű társasházi lakások átlagára.
A legdrágább hazai nagyváros Sopron, amely elsősorban történelmi, kulturális jellegének, valamint Bécshez való közelségének köszönheti a téglaépítésű társasházi lakások esetében tapasztalható 359 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárakat. Legolcsóbban az észak-magyarországi régióban juthatunk ingatlanhoz. Az itt található iparvárosok közül Ózd és Salgótarján minden lakástípus tekintetében országosan a legalacsonyabb négyzetméterárat érte csak el.
„Az ingatlanpiacot nagymértékben befolyásolják a földrajzi és kulturális adottságokon kívül a városok gazdasági potenciáljának javítását célzó beruházások, melyek közül kiemelendő a munkahelyteremtésre irányuló vagy a közlekedési-infrastruktúra fejlesztése” – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője.
Győr, Sopron után a második legdrágábban jegyzett megyei jogú város, ahol a magas négyzetméterárakat tovább hajtja az Audi új üzeme és kutatás-fejlesztési központja. A Mercedes gyárnak köszönhetően az elmúlt hét évben közel megduplázódtak az ingatlanárak Kecskeméten, így az alföldi városban a téglalakások ára a harmadik legdrágább a vidéki városok sorában.
Kecskeméttől alig marad el Debrecen, ahol a korábban tapasztalt 58 százalékos árnövekedésnek jelentős lendületet fog adni a BMW gyárának július 31-én bejelentett építése. Az üzemben előreláthatóan 2023-ban indul meg a termelés, azonban már a kezdeti szakaszban is több mint ezer munkahelyet teremt majd. Az óriásberuházásnak köszönhetően a hajdúsági megyeszékhely árai Győrt és Sopront is utolérhetik az elkövetkezendő években.
Komárom ingatlanpiacára élénkítőleg fog hatni a várost elkerülő új Duna-híd építése, melyet a tervek szerint 2019 őszén adnak át a forgalomnak. A híd közvetlen összeköttetésben lesz az M1-es autópályával, így a forgalom jelentős része a lakott területek érintése nélkül haladhat át a határon, ezzel tehermentesíti és élhetőbbé teszi a várost. Paks lakásáraira pedig az atomerőmű bővítése során felépülő két új blokk lesz jelentős hatással.
A kedvező trendek hatására a vidéki ingatlanpiacon is számos befektetési lehetőség kínálkozik – emelik ki az Otthon Centrum szakértői. „A hagyományos egyetemi központokban így Debrecenben vagy Győrben bruttó 7-8% körüli hozamokra számíthatunk bérbeadásból, míg a jelentős munkahelybővítések nyomán akár 10% körüli hozam is elérhető Kecskeméten vagy Tatabányán. Érdemes szakértő segítségét kérni, mivel középtávon mind a kollégiumi férőhelyek, mind a munkásszállás-kapacitások fejlesztése csökkentheti a bérleti igényt. Jó hír, hogy az új beruházások átfutási ideje legalább 2-3 év és a tervezett kapacitások megépülése után is bőven maradnak még albérlet iránt érdeklődők ezekben a városokban” – magyarázza Soóki-Tóth Gábor.
Érdemes az új építésű lakások környékén használt lakást venni, mert az új fejlesztések nyomán előnyösen változik a városkép és a környék megítélése, ami kedvező hatással van a kiadhatóságra is– teszi hozzá a szakértő.
