Magyarországon az ingatlanpiac lejtmenete már a világgazdasági válságot megelőzően elindult, 2006-ban a költségvetési hiány és a belpolitikai válság bizonytalanná tették a hosszú távú kilátásokat, aminek következtében jelentősen visszaestek az ingatlanpiaci tranzakciószámok. A helyzetet súlyosbította a világválság begyűrűzése: a 2009 és 2013 közötti recesszió mélyen megrázta az akkor már gyenge lábakon álló hazai ingatlanpiacot. 

Kép: Pixabay

„Míg a lakáspiaci tranzakciószámok alapján a válság mélypontja 2012-re tehető, addig a reálárak tekintetében egy évvel később, 2013-ban mérték a legalacsonyabb értékeket” - mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. „Ezen a ponton a társasházi téglalakások tranzakcióinak száma a 2007-es átlagérték 40 százalékára, a családi házaké és a panellakásoké pedig a 2007-es átlagérték 49 százalékára esett vissza” - folytatja a szakértő.

2013-ban a fővárosi téglalakások és családi házak négyzetméterárai egyaránt 7 százalékkal estek vissza 2007-

Az ingatlanpiac 2014-ben kezdett újra növekedni és az idei évben jellemző árak már megközelítik a 2008. évi szintet. „Budapesten - ahol 2014 óta a legnagyobb mértékű áremelkedés történt - az árak meghaladják a válság előtti szintet, míg vidéken reálértéken az árak még elmaradnak a tíz évvel korábbi értékektől” – mutat rá az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Forrás: MNB

Az országosan mért tranzakciószámok azonban továbbra sem érték el a válság előtti szintet: átlagosan 20 százalékkal értékesítenek kevesebb ingatlant, mint 10 évvel korábban, de megyénként jelentős különbségek tapasztalhatók.

Budapest kerületeiben az adásvételek száma még mindig a válság előtti érték 45-70 százaléka, ami elmarad a vidéken jellemző 90 százalékos értékkel szemben.