Budapesten átlagosan 7,5 százalékkal nőttek az albérletárak egy év alatt, de a nagyobb vidéki városokban még ezt is meghaladta az emelkedés üteme. Az Otthon Centrum legfrissebb mérései szerint a budapesti VI. kerületben már negyedmillióhoz közelít az albérletár átlag értéke. Továbbra is a nagyobb panelek a legolcsóbb bérlemények.

Az FKF vezetője szerint ez lesz, ha Budapest vezetése nem tud megegyezni a kormánnyal a kukaholding által visszatartott pénzek sorsáról.

Az indonéziai Dzsakarta a világ leggyorsabban süllyedő metropolisa, ezért a kormány arra kényszerült, hogy új fővárosba, Borneó szigetére helyezze át a szigetország kormányzatát.

Vidéken az emberek nem mernek vállalkozni. Mihalcsek Noémi, a Golden Events Kft. ügyvezetője szerint a helyzet megváltoztatásához meg kell mutatni nekik, hogyan foghatnak bele egy vállalkozásba, és megfelelő tudásanyagot kell átadni nekik vidéki tréningek, képzések segítségével, hogy felismerjék a potenciális lehetőségeiket.

Kezdenek beérni az elmúlt években indult lakásépítések és társasházfejlesztések: az év első három hónapjában összesen 3661 új lakóingatlant adtak át, ami 8 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten.

Az EU beruházási csomagot fogadott el 10 tagállam, köztük Magyarország infrastrukturális projektjei számára.  Magyarország esetében a támogatás jobb forgalmi összeköttetéseket tesz lehetővé Budapest körül a torlódások csökkentése és a jobb közlekedésbiztonság elérése érdekében – közölte az uniós bizottság.

Óriási eltérések vannak évek óta az országon belül mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben, de a 2014-ben elindult lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan mértékű az egyes megyékben.

Lendületes növekedésről tanúskodnak a legfrissebb lakáspiaci adatok - derül ki az ingatlan.com legújabb felméréséből, amely a KSH legfrissebb hivatalos adataiból és a saját adatbázisa alapján összesítette a lakáspiaci trendeket.

Három év háromszorosára nőtt a hazai lakásépítési kedv Magyarországon. Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyarországi lakásépítési kedv. A legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma 2015-höz képest több mint 200 százalékkal nőtt, ezzel a magyar piac a harmadik az európai listán.

Bár évek óta pörög a hazai ingatlanpiac, sok tekintetben még nem érte el a 2008-as válság előtti szintet – derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből.

Továbbra is erős kereslet és áremelkedés jellemzi a fővárosi lakáspiacot, akár a téglalakásokról, akár a panelekről van szó. A fővárosban augusztus közepén több mint 600 ezer forint felett volt a lakások átlagos négyzetméterára, ez 20 százalékos drágulást jelent.

2010 óta felerősödtek azok a nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország „újraiparosításra” szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat – hívja fel a figyelmet a GKI legújabb kutatásában.

A fővárosban egy év alatt 16 százalékkal nőtt az elérhető albérletek száma a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtt, és a többi egyetemvárosban is bővült a kínálat. A bérleti díjak tavalyhoz képest a legtöbb helyen enyhén emelkedtek.

Újabb lendületet vett az építőipar: áprilisban az ágazat termelése 14,2 százalékkal nőtt éves szinten, ami gyorsulást jelent a márciusi, mindössze 1,4 százalékos növekedéshez képest. Az év első négy hónapjában pedig 17,5 százalékkal növekedett a termelés. A lakásépítéseket magában foglaló épületépítéseknél áprilisban 7, az év első négy hónapjában pedig 15,2 százalékos volt az emelkedés - áll az ingatlan.com elemzésében.

Az elmúlt időszak tendenciáit figyelembe véve, a korábbi évekhez képest már kevésbé fél az átlagos magyar munkavállaló az állásvesztéstől és a munkahelyváltástól, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös februári munkaerőpiaci kutatásából.

A jelenleg rendelkezésre álló adatokból az Otthon Centrum becslést készített az idei évre várható adásvételekről. A fővárosban 35 ezer lakóingatlan-adásvételre számítanak, azon belül a legtöbb tranzakcióra a XIII., XI. és XIV. kerületekben. Az agglomeráció járásai közül a Szigetszentmiklósiban pörög majd leginkább a piac, a vidéki megyei jogú városok közül pedig Debrecenben, Szegeden és Pécsett.

A 2017-es évben is folytatódott a drágulás a magyarországi lakáspiacon. A múlt év harmadik negyedévében a hivatalos adatok szerint a használt lakásoknál a tiszta árváltozás alapján a 9,9 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest, az új lakásoknál pedig 15,7 százalékkal nőttek az országos átlagárak - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely ismerteti többek között a KSH előzetes adatait.

Az ingatlanszektor minden szereplője kedvező tendenciákat, növekvő tranzakciószámot és még mindig emelkedő ingatlanárakat vár az idei évtől. Mit jelent ez a fogyasztóknak, befektetőknek? Hol érdemes vásárolni, mire érdemes figyelni és mennyit lehet alkudni az árakból? A Duna House szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tényeket, szempontokat és kockázatokat, ami alapján mindenki megfontoltan dönthet a hazai ingatlanpiacon.

A fővárosban 350 ezer Ft/m2 alatt alig van eladó új építésű társasházi lakás, a legdrágább ingatlanokért pedig 2,5 millió forintot/négyzetméter kérnek. A budapesti új építésű lakások 82 százalékát 500 ezer és 1 millió Ft/m2 ársávban kínálják a beruházók.  Vidéken az átlagos négyzetméterár 387 ezer Ft.

Az árak emelkedése és a forgalom bővülése mellett idén (és még inkább majd jövőre) a lakásépítések is beindultak, így a magyar lakáspiac „normál” üzemmódot felvéve érett szakaszba léphet. Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján minden területi szinten (jogállás, megye, nagyvárosok, kerületek, irányítószám-körzetek) az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulását látjuk. Ugyanakkor az még nem derült ki, hogy ez vajon egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.  

A vásárlási döntések szempontjából az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek a legkönnyebben befolyásolhatók. Ezek a korosztályok hajlamosak leginkább az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra – derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett, reprezentatív kutatás adataiból.

Továbbra is jelentősek az országon belüli különbségek a lakásárakban, ezt mutatja az is, hogy a legdrágább utcában kínált lakás egyetlen négyzetméteréből 247 négyzetmétert lehetne venni a legolcsóbb utcában - áll az ingatlan.com összeállításában, amelyből kiderül, hogy a kínálati piac négyzetméterárai alapján november elején melyek voltak a legolcsóbb és legdrágább utcák az országban.

Országosan az Otthon Centrum használt lakóingatlan kínálatának 20 százaléka, darabszámra 3450 kapható maximum 10 millió forint összegért. Budapesten nagyítóval kell keresgélni ezen olcsó ingatlanokat, amelyek leginkább a külső pesti kerületekben találhatóak és átlagosan 20-25 négyzetméteresek. A vidéki városokban kicsivel jobb a helyzet, kivéve a nyugati határszélen, ahol ez a kategória eltűnt a piacról. Álmaink otthonát tíz millióért leginkább a kevésbé frekventált régiók falvaiban találhatjuk meg, például Garaboncon, ahol úszómedencés újszerű családi házat kínálnak ennyiért – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Minden várakozást felülmúlt, újabb rekordot döntött idén az ingatlanfejlesztési piac, a befektetési tranzakciók összértéke, a belföldi befektetők arányának látványos erősödése mellett, az év végéig várhatóan meghaladja a 2 milliárd eurót, ami történelmi csúcsot jelent. Erőteljes az érdeklődés az ipari ingatlanok iránt, ebben a szegmensben és a fővárosi irodapiacon is történelmi mélypontra csökkent az üresedési ráta. A még mindig erős növekedési potenciállal rendelkező iroda- és ipari ingatlanok mellett a lakáspiac is tovább pörgött idén, elsősorban a CSOK, a kedvezményes lakásáfa és a lakáshitelezés beindulásának köszönhetően. A növekedés lendületét azonban visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja az eddigi kedvező trendet. A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is – hangsúlyozza Takács Ernő, az ingatlanfejlesztési ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az V. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.

Nőtt az eladások száma a hazai ingatlanpiacon éves összesítésben. A fővároson kívül egyre több lakás cserél gazdát. A lakásvásárlók háromnegyede a 30 millió alatti ingatlanokat keresi. A KSH és az ingatlan.com adatai szerint óriási a szakadék a fővárosi és vidéki árak közt: az első félévben majdnem háromszor annyit kellett fizetni a budapesti ingatlanokért.

Év elején három-négy hétig visszafogottabb volt a kereslet, majd nyár közepéig emelkedő tendenciát mutatott az ingatlanpiac. 2017-ben új lehetőségek tárultak a magyarok elé, ezek állnak a háttérben.

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. Azonban nemek között jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A diákok közül még többen vágnának bele külföldön az álláskeresésbe: 44 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig Magyarországon kívül dolgozna. Tanulni azonban már kevesebben mennének külföldre. Legalább egy középfokú nyelvvizsgával a fiatalok 36 százaléka rendelkezik.

Kiugró forgalmat hozott az augusztus az ingatlanpiacon, ugyanis az idei második legtöbb adásvétel történt (13 787 db ingatlan) a becslés szerint. Ennél május volt csak egy árnyalattal erősebb, illetve március közelítette még meg a mostani szintet. Tavaly ugyanekkor 11 814 darab tranzakciót becsült a Duna House, amely 17 százalékkal gyengébb érték. A becslés elmúlt 6 éves történetének ez a legerősebb augusztusi hónapja.

Társasházi lakást és a családi házat keres az érdeklődők közel 90%-a. A szobák számát illetőn egyenlő arányban megosztva, a vásárlók 60%-a 2-, illetve 3 szobás ingatlant vesz. 40%-uk a fővárosban, 23%-uk Pest megyében válik vevővé és a döntő többség (80%) 30 millió forint alatti értéket szán lakóingatlanra. Külföldiek továbbra sincsenek a piacon, 98 százalékban magyarok a vásárolnak, az elenyésző külföldi vevő közül a legnagyobb arányban a szerb állampolgárok vannak – derül ki az Otthon Centrum felméréséből.

Míg a fővárosban már bőven 2000 forint felett van a bérelt lakások négyzetméter ára, addig a vidéki egyetemvárosok bérleti piacán lévő ingatlanok legfeljebb csak súrolják ezt az értéket.

A szmogrendelet módosításáról is dönthet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, amely ezzel tovább korlátozná a szmogriadó idején használható gépjárművek körét.

Tavalyhoz hasonlóan idén is az I. és V. kerületben a legjobb lakni, de élmezőnyben van továbbra is a VI., II., és XII. is a fővárosban. A vidéki nagyvárosoknál változás történt 2016-hoz képest, idén Veszprémben, Szekszárdon és Egerben a legkellemesebb lakni – derült ki az Otthon Centrum másodszorra publikált „életminőség-indikátora” alapján. Ha ezt a mutatót összevetjük a lakásárakkal, akkor nem meglepő módon hasonló rangsort kapunk: a főváros belső kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak az országban.

Jelentős különbségek vannak a magyar városok lakosságának szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.

Jelentős eltérések alakultak ki az év elején a lakásvásárlások célja alapján a fővárosban: míg Budán februárban rekordszintre emelkedett a befektetések aránya a teljes eladáshoz képest, addig a pesti kerületek nagy részében csökkent a befektetési szándékkal vásárlók aránya – közölte a Duna House (DH) saját adatain alapuló becslése alapján kedden az MTI-vel.