Emiatt pörög most a lakáspiac

Nőtt az eladások száma a hazai ingatlanpiacon éves összesítésben. A fővároson kívül egyre több lakás cserél gazdát. A lakásvásárlók háromnegyede a 30 millió alatti ingatlanokat keresi. A KSH és az ingatlan.com adatai szerint óriási a szakadék a fővárosi és vidéki árak közt: az első félévben majdnem háromszor annyit kellett fizetni a budapesti ingatlanokért.

2017. november 1.

Piac&Profit

Továbbra is élénk a hazai lakáspiac mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben, mint egy évvel ezelőtt – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

Erősödik a vidéki lakáspiac

„A legfrissebb adatokból látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken. Másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, majd hozzátette: – A vidéki piac élénküléséhez a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) is nagymértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.”

A sorozatokban látható lakás a menő

Mi szabja meg, hogy milyen stílusú lesz egy új építésű ingatlan? Leginkább a beruházó szándéka, kisebb mértékben a vásárlói igény és a településképi szabályok. Sőt az amerikai sorozatok is hatással vannak rá – mondja az ingatlanközvetítő, aki szerint az engedélyeztetés rugalmas, és mindig vannak egyedi stílusirányzatok, amelyek akár évtizedekre meghatározzák egy új építésű lakóterület képét.

Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát. Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok. „Azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal. Nekik két lehetőségük maradt: hitelt vesznek fel, vagy pedig másik városban vásárolnak alacsonyabb áron – tette hozzá. Balogh László, és rámutatott arra is, hogy a befektetési célú vásárlásoknál a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés. – Emellett egy érdekes kettősség is látható. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz. Ezzel szemben a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők” – fogalmazott a szakember a lakópark.ingatlan.com adataira hivatkozva.

Árkörkép: hatalmasak a különbségek

A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt. Az ingatlan.com elemzése szerint a kínálati lakásárakban is hasonlóan nagy a szakadék. Budapesten például 524 ezer forint a lakások átlagos négyzetméterára, de a legdrágább kerületekben – például az I.-ben, az V.-ben és a II.-ban – átlagosan legalább 700 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Vannak olyan városrészek is – többek között a XXIII. és XXI. kerület –, ahol 350 ezer forint alatt maradt az átlagos kínálati négyzetméterár.

A fővároson kívül jóval kedvezőbbek az árak: Közép-Magyarország régióban található városokban 318–343 ezer forint volt október közepén az átlagos négyzetméterár. A dunántúli régió városaiban 220–267 ezer forintra rúgott az átlag, a kelet-magyarországi térség városaiban pedig 139–247 ezer forintért kínálták a lakások négyzetméterét.

Véleményvezér