Míg a fővárosban már bőven 2000 forint felett van a bérelt lakások négyzetméter ára, addig a vidéki egyetemvárosok bérleti piacán lévő ingatlanok legfeljebb csak súrolják ezt az értéket.
2013-ban még Budapesten is csak 2000 forint környékén alakult a bérelt lakások átlagos négyzetméter ára, melyhez képest a vidéki értékek már akkor is jócskán el voltak maradva.
Az árak a lakások méretével fordított arányban változnak. A nagyobb lakás bérleti díja ugyan magasabb, a fajlagos ár mégis alacsonyabb, mint például egy garzon esetében. A kisebb alapterületű lakások fajlagos árai mindig magasabbak, legyen szó akár bérletről, akár eladó ingatlanról.
A legdrágábbak a 30-35 négyzetméteres lakások, ez már négy évvel ezelőtt is hasonlóan alakult. A 80-100 négyzetméter közötti ingatlanok még Budapesten is épphogy elérik a 2000 forintos átlag árat.
Nem véletlen tehát, hogy a fiatalok, főleg az egyetemisták vagy pályakezdők, gyakran társbérletbe költöznek. Egy főre így jóval kedvezőbbek egy nagyobb lakás fenntartási költségei, mint egyedül vagy párban kibérelni egy garzont.
A legalacsonyabb és legmagasabb négyzetméter árak közt 2013-hoz képest nőttek a különbségek, azaz sokkal nagyobb lett az eltérés a legdrágább pesti kerületek és a vidéki árak közt. A 20-35 négyzetméteres lakások esetében például 2013-ban csak 650 forint körül volt a különbség, addig 2017-ben már majdnem 2000 forint.Hasonló mértékű volt a különbség a főváros legdrágább és az olcsóbb vidéki egyetemi városok közt a 40-60 négyzetméteres méretkategóriában is. A 80-100 négyzetméteres albérletek átlagos négyzetméter ára azonban nem mozdult el drasztikusan egymástól.