2017 első 7 hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, 5 nappal több kellett vidéken. Panel ennél gyorsabban adtak el, a fővárosban 72 nap kellett hozzá, vidéken 75. A lakások átlagárai Budapesten a XVII. kerületben nőttek a leginkább (24%-al) 2016 első félévéhez képest, míg vidéken, Kecskeméten és Székesfehérváron. Csepelen lehet a legolcsóbban panelhez jutni, vidéken, Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán. Családi házhoz XX. és XXIII. kerületben, illetve Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen. Társasházi téglalakást legkedvezőbben XX. és XXI. kerületben, valamint Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán keressünk.

Befektetőként és otthonkeresőkként is nem árt, ha folyamatosan tájékozódunk az ingatlanpiacon. Ha odafigyelünk, nemcsak az árak alakulásáról, hanem aktuális lakásvásárlási tippekről is információt szerezhetünk – olvasható az Ingatlannet közleményében.

Nem csak a budapesti ingatlanpiacon, hanem a fővárost övező településeken is növekedésnek indultak 2014 óta az árak. Ezeket a környékeket sok esetben a családias környezet jellemzi, így a sokak számára vonzó családi házak árváltozásait vizsgálta a Duna House.

Jelentős különbségek vannak a magyar városok lakosságának szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.

A vidéki nők kevesebbet keresnek, szűkebbek a gazdasági lehetőségeik, és mindezek következményeként, nagyobb az esélyük a társadalmi lecsúszásra. Ezért meg kell ragadniuk minden lehetőséget a tanulásra és nem szabad megijedniük az aktív társadalmi szerepvállalástól. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Európai és közép-ázsiai regionális képviselő helyettese a vidéki nők helyzetéről beszélt a Budapesten élő Cristina Amaral.

A szolgáltató központok mára Magyarország legnagyobb foglalkoztatóivá váltak, azonban itt is érezhető az ország "vízfejűsége". Pedig vidékre is lehet csábítani a döntéshozókat, csak tudatosan tenni kell érte.

A kihívások, amikkel a vidéki nők nap, mint nap szembesülnek nagyobbak, mint valaha. Az sem javít a helyzeten, hogy a társadalom természetesnek veszi terhelésüket és a nemek közti egyenlőség problémáját a falvakban az amúgy is kopott szociális hálóval gondolja orvosolni. A vidéki nők többlet terhe akadály az egész közösség számára, ez az, amit mindnyájunknak meg kellene érteni.

Nógrád megye 51 települését érinti az a vidéki létforma életben tartását, fenntarthatóságát célzó program, amelyet három civil szervezet valósít meg másfél év alatt. A program része a helyi gazdálkodásnak, helyi termékek értékesítésének a segítése is.

Megnyílt a Tanyafejlesztési Program új pályázati időszaka, augusztus végéig 240 alföldi településről lehet beadni a pályázatokat. Idén 1,5 milliárd forint jut a tanyás térségek fejlesztésére.

A természetben elhajigált ásványvíz-palackok, nejlonszatyrok apró darabokra bomlanak, az állatok tévedésből tápláléknak nézik ezeket, s belehalnak a műanyag rendszeres fogyasztásába. Földrajzi helytől függetlenül, világszerte nagy állatállományok pusztulnak el a szabadban a turisták gondatlan szemetelése miatt.

Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány szombaton elindította a gömörszőlősi mintaprogramot, melynek fő célja, hogy szolgálja a társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteinek és szemléletének fejlődését, és hozzájáruljon a fenntartható társadalomhoz vezető út gyakorlati lépéseinek kimunkálásához.

A vidéki mikrovállalkozások számára az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (UMVP) 7 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre 2013-ig - írja hétfői számában a Napi Gazdaság.

Gyorsítani kell az Európai Unió vidéki lakosságának hozzáférését a nagy sebességű internetszolgáltatásokhoz, sürgette kedden kiadott közleményében az Európai Bizottság.

Mától 220 milliárd forintot használhatnak fel a kistelepülések, egyebek közt a helyi kisvállalkozások fejlesztésére, illetve turizmusfejlesztésre.