Becslések szerint országszerte 560 ezer lakás, ház áll üresen – zömük vidéki településeken. Az 1000 főnél kisebb teleüléseken az ingatlanok 23 százaléka lakatlan. Nem sokkal jobb a helyzet a valamivel nagyobb, de 5000 főnél kisebb településeken: itt a lakások 17 százaléka áll üresen.
Pár évtizede még sokan nem akarták elhagyni eredeti lakóhelyüket, mára azonban ez a helyzet radikálisan megváltozott: rugalmasabbá váltak a hazai munkavállalók. Sokan külföldre mentek dolgozni, de az országhatárokon belül is megnőtt a népességmozgás.
Ez jót tesz a munkaerőpiacnak, de nem kedvez a falvaknak. A folyamat jól leképeződik az ingatlanárak változásában is: az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint, míg például a nagyvárosokban átlagosan 15, a kisebb városokban 8 százalékos árnövekedés történt tavaly, a községi jogállású településeken összességében csupán 1 százalékos volt a drágulás 2017-ben. Ez a különbség pedig sok éve megfigyelhető már.
A Modern Falvak Program részeként az ötezer fő alatti településeken növelik a CSOK összegét, ez a használt ingatlanokra is vonatkozik. Aki a tájegységi arculatba illő ingatlant épít, további kedvezményeket kaphat. A részletek még nem ismeretesek.
A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) jelenlegi szabályrendszere eltérő mértékben támogatja új és használt lakás,
„Ha a kormány megnöveli a CSOK-ot az 5000 fő alatti településeken, még az is elképzelhető, hogy a jövőben önrész nélkül lehet majd lakóingatlanhoz jutni az érintett települések egy részén, ami lendületet adhat a vidéki ingatlanpiacnak” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezetője.
Kis falvakban már pár millió forintért is lehet házat venni. „A megemelt CSOK különösen ott növelheti az ingatlanok iránti keresletet, ahol még elérhető távolságban van munkalehetőség, iskola, szolgáltatások. Feltehetőleg a nagyvárosok vonzáskörzete fog tovább terjedni, mert sok fiatal vállalja majd a hosszabb utazást cserébe azért, hogy megfizethető áron jusson otthonhoz” – tette hozzá a szakember.
