Egy amerikai felmérés szerint a munkavállalók 75 százaléka tulajdonított el már valamit a munkahelyén. Ez lehet fizikai dolog, de információ is.

Róth Dénes, a Vestigo vezető tanácsadója szerint borítékolható, hogy a hazai munkaerőpiacon is hasonló a helyzet. „Hányszor hallottam már, hogy »pont ő? Éppen róla nem feltételeztem volna«. Pedig azok esetek többségében olyanok követnek el lopást, akikben a leginkább megbíznak” – mondta Róth a Piac & Profit Ügyviteli trendek – 2019: Először belül tegyünk rendet! című konferenciáján.

Az esetek 47 százalékában olyasvalaki lop, aki 5 évnél régebben van a cégnél. 44 százalékban azok, akik munkaviszonya 1–5 év óta áll fenn, és csak 9 százalékban azok, akik kevesebb, mint egy éve vannak a cégnél. Ez persze érthető, ha belegondolunk, hogy azoknál gyűlhet fel a legtöbb sérelem, akik már régi motorosok a cégnél. Ők válnak a leginkább motiválttá arra, hogy bosszút álljanak valamilyen döntésért vagy viselkedésért, ami megbántotta őket. Ők tudják a leginkább legyőzni a lelkiismeretüket, és megmagyarázni maguknak, hogy miért érdemes aláásni a közös ügyet, a cég sikeres működését.

Kép: Money Gram

Nem vesszük észre a baljós jeleket

Az esetek 85 százaléka egyszerűen megelőzhető lenne, ha a figyelmeztető jeleket észrevennénk. Ez többféle lehet:

• Lehetőségeken túlmutató életvitel.
• Pénzügyi nehézségek.
• Szokatlanul közeli kapcsolat üzleti partnerrel.
• Kontroll elutasítása.
• Zavaros, átláthatatlan folyamatok.
• Az illető nem megy szabadságra.
• Családi problémák (válás, megcsalja a házastársát stb.).

Általában a vállalkozás árbevételének 2–4 százalékát viszi el a belső lopás. Egy egymilliárd forintos forgalmú cégnél ez 20–40 millió forint is lehet. A megelőzés lenne a megoldás, vagyis hogy „ne lehessen lopni, kicsit pedig ne legyen érdemes” – mondta Róth.

A céges morál is sokat számít abban, hogy létrejön-e a lopás. „Olyan cégeknél, ahol szívatják az ügyfeleket, nem fizetik időben a beszállítókat, ott lopni fog az alkalmazott, mert segíti az önigazolás: »Nem vagyok tolvaj, de ezek itt azok, akkor én miért legyek más?«” – magyarázta Róth. A cég minden szintjét átható etikus üzletvitel tehát a megelőzés egyik fontos eszköze.

Juj, ez fájt

A vállalkozásoknál 5 évnél régebben dolgozó munkavállalók lopásai okozzák a legnagyobb összegű kárt is, mert az ilyen munkaerő már kellően átlátta a céget, és tudja, hogyan tud a legészrevétlenebb módon és a legnagyobb veszteséget eredményezve lopni.

Róth kézfeltartással megszavaztatta a Piac & Profit konferenciáján a hallgatóságot, miszerint a főnöki tekintély megsértése, a lopás által okozott kár mértéke vagy a bizalommal történő visszaélés a legfájóbb-e. A három opció közül senki sem tette fel a kezét a kárösszegnél.

Mint kiderült, a legutóbbi, a bizalommal való visszaélés számít a többségnél. Alapvetően lelki ügy, interperszonális dilemma az, ha egy kolléga, akiben megbíztunk, visszaél a helyzetével, jogosultságaival és lop a cégtől.