Mi is a hús? Sejtek tömege. Izom-, vér-, és szövetsejteket tartalmaz. Ételként viszont tápanyag- és vitaminforrása az embernek. A dán, holland, amerikai, svéd és norvég összefogással működő In Vitro Meat Consortium kutatói most azon vannak, hogy az állat izmából vett őssejt -úgynevezett szatellit sejt- kitenyésztésével laboratóriumi körülmények között produkáljanak húst - takarmány, ivóvíz, meg miegymás felhasználása nélkül. A kitenyésztés során tápanyagokat adnak a sejtekhez, hogy azok megnőjenek és osztódjanak. Ha a kutatók jól végezték dolgukat, nagyszámú izomsejt keletkezik, ami hússá formázható.
"Szövetmérnökök"
Eddig kis számban és mennyiségben tudtak ilyen mesterséges húsfajtát produkálni laboratóriumban, s az eljárás további finomításra szorul, állítja a Science magazin. A kifinomultabb, nagyobb tömegű műhúsoknál az lesz a kihívás, miként hozzák létre az érrendszer mesterséges megfelelőjét, amely továbbítja a növekedéshez szükséges tápanyagot a hússejteknek. Már azon is gondolkodnak a „szövetmérnökök", hogy elektromos sokkokkal vagy kémiai reakciókkal eddzék, izmosítsák és nyújtsák a hús szövetét, amit az állat értelemszerűen a mozgással tesz meg.
Az új "találmány" lehetőségei óriásiak, hiszen nem minden ország van olyan bőségesen ellátva az állattenyésztéshez szükséges természeti erőforrásokkal, mint hazánk. Márpedig a fejlődő országokban a vagyonosodó középosztály egyre inkább átáll a hús-orientált étrendre, s ettől exponenciálisan nő a globális húsigény. Az állattenyésztéssel kapcsolatos emisszió, amit főként az állatürülékből kiáramló metángáz jelent (ez hússzor erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid), továbbá a sertés- és influenzavírusok előfordulása szintén szükségessé teszik az új húsfajta kifejlesztését.
A sertés köldökzsinórja bővelkedik őssejtekben. Minden egyes ilyen sejtből elvileg száztíz kilogramm (mű)hús állítható elő. Egy köldökzsinór akár elláthatná az egész világot hússal! A fogyasztók fejében talán előítélet élhet az új vívmány iránt, miközben aligha vannak tisztában vele, hogy a nagyüzemi telepeken jelenleg követett állattenyésztési módszereknek is vajmi kevés közük van a természetes viszonyokhoz: a jószágokat növekedéshormonokkal dúsított takarmánnyal etetik és antibiotikumokkal tömik, hogy a zsúfoltság és az ürülékben álldogálás miatt ne kapjanak fertőzéseket.
Hús a "bioerőműből"
A tudósok úgy látják, hogy a jövő húsát „bioerőművekben" termelnék, hasonlóképp, ahogy a tejiparban baktériumtenyészet használatával, laboratóriumi körülmények között hozzák létre a joghurtot, ami ma már teljességgel elfogadott módszer. De mivel a tenyésztett proteinnek nincs önálló immunrendszere, a „bioerőművekben" gyártott hús is védtelen lehet a fertőzések ellen.
Energia-felvétel tekintetében viszont takarékosabb lesz, mint az állati szervezet, melyben a tápanyag elmegy csont, szőr, agysejt, idegsejt stb. képzésére. Egy jószág tápanyagának csak ötödét vagy tizedét fogyasztaná az „állatmentes" hús.
Szakemberek szerint egy évtizeden belül akár tömegtermelésre bocsátható lehet az új készítmény. Első lépésként darált húst gyártanak majd így hamburgerekhez, ám a finomabb szerkezetű húsok, filék előállítására talán húsz-harminc évet kell még várni. Elképzelhető, hogy egy nap a mesterséges hús tápanyagtartalom tekintetében kiválóbb lesz, mint a természetes hús - a módosított ízéről nem is beszélve.
