Az orosz földgázcsap elzárása 2009 elején sokkolóan tudatosította bennünk, mennyire az importtól függ energiaellátásunk. Brüsszel stratégiai célként deklarálta a földgázbeszerzések diverzifikálását. Ehhez hasonlóan az Egyesült Államok is elhatározta, hogy csökkenteni igyekszik közel-keleti olajfüggőségét. Obama a földgázt tette meg energiapolitikája központi elemévé, de e téren is gyűlnek a kételyek.
Globálisan évente 2 százalékkal nő a földgázfelhasználás, miközben az energiafogyasztás csak 1,2 százalékkal, vagyis a súlypont áttevődik erre az energiahordozóra. (Drámaian pazaroló a kelet-európai és a közép-ázsiai energetikai rendszer az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke szerint. )Már 2015-re túllépheti a kereslet a kínálatot - állítja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). A gáz részaránya az energiamixben 2035-ig a jelenlegi 21-ről 25 százalékra emelkedhet. Ez az áttolódás azonban nem hoz elegendő emissziómérséklést a kiotói célok teljesítéséhez, mert 3,5 Celsius-fokos felmelegedéshez vezet. A nyugati világban sok széntüzelésű erőmű azzal tudta le a törvényileg előírt kibocsátáscsökkentést, hogy gázmeghajtású turbinákra váltott. A fennmaradó erőművek 60 százalékát húsz éven belül kell kivonni a forgalomból, ezek is földgázra állnak majd át, vagy bezárnak. A földgázkeresletet élénkítette a fukushimai katasztrófát követően az atomenergia iránti bizalom megrendülése is.
Új lelőhelyek, új technológiák
A világ számos pontján új technológiákkal folyik hatalmas földgázmezők feltárása, kiaknázása és a feldolgozás. A lelőhelyek némelyikéről már évtizedek óta lehetett tudni, de gazdasági és technológiai okok miatt eddig ezek nem voltak hozzáférhetőek.
A palagáz - a pala petróleumban és természetes gázokban gazdag üledékes kőzet - kitermelése a korábbi módszerekkel nem volt gazdaságos, pedig a palagáz mennyisége ötször akkora, mint a hagyományos gázkészleteké. Az utóbbi évtizedben azonban a bányászati technikák fejlődése, a vízszintes fúrások és a hidraulikus töréstechnika elterjedése lehetővé tette, hogy nagy mennyiségű palagázhoz férhessenek hozzá. Európában Lengyelországban van a legjelentősebb palagázkészlet, ahol több nemzetközi nagyvállalat végez kutatófúrásokat, és ezek sikerétől függően folytatódhat a kitermelés előkészítése más európai országokban is - derül ki az MTI-nek a New York Times energia-összeállítását ismertető tudósításából. Ugyanakkor a lengyel geológiai intézet 2012. március végi jelentése szerint az előzetesen 5300 milliárd köbméterre becsült kitermelhető palagáz mennyisége valószínűleg csak 346-768 milliárd köbméter között lehet, de így is meghaladja az ország 145 milliárd köbméterre becsült hagyományos gázkészletét. A hagyományos és nem hagyományos forrásokból kitermelhető földgáz a lengyel piac teljes szükségletét minimum 35, de akár 65 évre is kielégíthetné, és függetleníthetné az országot az oroszországi importtól.
Európa az összes gázfelhasználásának mintegy a 60 százalékát importból szerzi be - ennek nagyjából a felét Oroszországból -, így érthető a szándék, hogy legalább néhány országban növekedjék a belföldi gáztermelés a függőség mérséklése érdekében.
Ivóvízszennyezés. A Gasland című Oscar-jelölt dokumentumfilmben több olyan földgázkút-közeli amerikai háztartást mutattak, ahol a lakók a kamera előtt meggyújtották a vízcsapból folyó vizet, mivel az annyira telítődött gázokkal. A repedésekből kiszökő, levegőt szennyező mérges gázok megközelíthetetlenné, lakhatatlanná tesznek farmokat. A talajvíz szennyeződése miatt a mezőgazdaság számára is elesik a földterület: a hatóságok karanténba helyezik a helyi állatállományt. A cégek szerint, mivel a kitermelés jóval a talajvíz szintje alatt történik, a felszíni szivárgás, a kút aknája vagy a fúróoldat-tároló hibás oldalburkolata idézhet elő szennyeződést. Ha ez bekövetkezik, szinte lehetetlen kivonni a kemikáliákat az ivóvízből. A ProPublica oknyomozó internetes honlap tízezer talajvízszennyezésről tud a kutak közelében. A vízkészletek veszélyeztetettsége miatt betiltották a hidraulikus fúrást New York államban, New Jerseyben, a Dél-afrikai Köztársaságban, Franciaországban, Bulgáriában.
Az elmúlt években kiderült, hogy az USA földgázkészletei is jóval nagyobbak, mint azt korábban hitték. Az Egyesült Államokban a palagáztermelés öt év alatt az ötszörösére nőtt, miután 2005-ben az energiajog kivonta a tiszta ivóvízről szóló törvény hatálya alól a kitermelésére használt hidraulikus kővágás technológiáját. Az új kitermelési technikák ugyanis rengeteg vizet igényelnek, ráadásul a hidraulikus törés során apró repedéseket idéznek elő a földalatti kőzetrétegekben. Ennek ellenére a nagy energiatartalmú erőforrásokat célzó feltárási és kitermelési munkálatok súlypontja a „száraz" gázmezőkről áttevődött a folyadékokban gazdag lelőhelyekre, ahol olaj, propán, bután, etán is található.
Olcsóbb kitermelés
Egy hagyományos földgázkút összköltsége 5 millió dollár körül van, amire a palagáz-kitermelés 2,5 millió dolláros pluszkiadást jelent kutanként - derül ki a University of Pittsburgh kutatásából. Jelenleg a hagyományos földgáz kitermelésének költsége a fúrókutaknál 14 dollárcent köbméterenként, és becslések szerint a következő 11 évben tartható ez az árszint - állítja a Financial Times.
A földgáz olcsósága a szektorba tereli a befektetőket, elvonva a tőkét a megújuló energiák elől, amelyek költségesebb infrastrukturális ráfordításokat igényelnek. Az EIA 2009-es becslése szerint a gázerőművekkel termelt elektromos áram kilowatt-óránkénti ára - ami akkor 9,8 dollárcent volt - 2016-ra 8,9 dollárcentre csökken, és még 2035-ben is a 2009-es árszint alatt, 9,2 centen áll majd, miközben a víz-, a nap- és a szélenergiából előállított áram fokozatosan drágul.
A megújulókat favorizálók elbukták volna a vitát, amely a gazdaság alacsony karbontartalmú működési pályára állításáról szólt? Nem feltétlenül. A földgáz árában ugyanis nem jelennek meg a negatív externáliák: kitermelésének környezeti kárai, amelyek pluszköltségeket okoznak az államnak és a helyi közösségeknek.
Magyar földgáz
Hazánk éves földgázfogyasztása 15 milliárd köbméter, amelyet 80 százalékban orosz forrásból fedezünk. Pedig jelentős, még nem feltárt lelőhelyeink is vannak. Így a makói medence is nagy mennyiségű gázt rejt - talán Európa legnagyobb gázmezőjéről van szó -, de ennek kitermelése szintén csak nem hagyományos technológiával lehetséges. A szénhidrogén rendkívül tömör kőzetekbe van zárva, és ez igencsak megnehezíti a kitermelést. A megfelelő technológiát még mindig keresik. A területen több cég - a kanadai Falcon Oil & Gas itteni leányvállalata, a TXM Kft., valamint a Mol és az amerikai ExxonMobil magyar leányvállalata - is kutat(ott), de az eddigi próbálkozások nem hoztak kielégítő eredményeket, 2010 februárjában az amerikai és a magyar olajvállalat ki is vonult a területről. A TXM, amelynek beruházásai az elmúlt öt év során meghaladták az 500 millió eurót, 2011 nyarán a szerb NIS (Naftna Industrija Srbije) energetikai céggel kezdett együttműködést. A cég főrészvényese az orosz Gazprom. A Falcon stratégiájában - sok tekintetben az EU-irányelveknél és a magyar szabályozásnál szigorúbb feltételekkel - előkelő helyen szerepel a környezetterhelés minimalizálása, elsősorban a vizek és az élővilág védelmére, valamint a zaj- és füstgázkibocsátásra, a szeizmikus hullámkeltés és felszínmozgás monitoringjára vonatkozóan.
Somogy déli részén, például Barcs, Potony és Vízvár térségében a Mol a horvát INA-val 2007 óta folytat próbafúrásokat és kútmélyítéseket. A Mol és az INA olyan geológiai képződményeket keres, amelyek a Dráva-árok nagy mélységű részeiből feláramlott szénhidrogéneket csapdázhatták. A londoni értéktőzsdén jegyzett JTX Oil and Gas Hajdúnánáson és Görbeházán lelt gázmezőre. A cég - a napi.hu híradása szerint - legutóbbi féléves jelentésében egyebek mellett azt közölte, hogy a kutatási programok terén előrehaladást sikerült elérni, ám a kitermelés a vártnál gyengébben alakult: a hajdúnánási és görbeházai mezőkön 2011 első felében 31 százalékos csökkenés volt az egy évvel korábbihoz képest. A JTX tavaly februárban együttműködési megállapodást kötött a Magyar Horizont Energia Kft.-vel. Terveik szerint hét új kutat nyitnának Túrkeve környékén, és a Hernádon lévő kutak termelését is fokoznák.
A hazai földön kitermelt földgázból 12 százalékos bányajáradék formájában részesedik a magyar állam.
