Az Egyesült Államokban eddig több mint 500 hegyet robbantottak szét, hogy nyílt felszíni bányát hozzanak létre a helyükön. Több mint 400 ezer hektár erdőt pusztítottak így el. A szomszédos völgyekbe széthordott földmennyiséggel közel 3200 kilométernyi patakot temettek be.

Az országban mintegy 600 széntüzelésű villamos erőmű pöfékel füstöt a levegőbe. Amerikában a vasúti teherszállításnak mintegy felét a szén utaztatása teszi ki. Évi 350 millió dolláros volumenű üzletről van szó.

Piszkos állások

A bányaipar és a fosszilis energia-szektor cégei rendre hangoztatják, hogy a  technológia biztonságos, ráadásul munkahelyeket teremt. „Ha olyan jó a gazdaságnak, akkor miért ez a legszegényebb állam (az USA-ban)?", teszi fel a költői kérdést Robert Kennedy Jr, aki többször is ellátogatott Nyugat-Virginiába (ez Amerika Ózdja), hogy jelenlétével segítse ráirányítani a média  figyelmét az ügyre.

„A természeti értékek köztulajdont kell, hogy képezzenek", mondja Kennedy. Ökológiai perekre szakosodott ügyvédként és három asztmás fiú apjaként visszaemlékezik a kamera előtt arra, apja, a néhai Bobby Kennedy -egykori főügyész, akit meggyilkoltak, mielőtt elnökjelöltté válhatott volna- mit mondott neki, valahányszor nagyvállalatok által elkövetetett környezetszennyezést látott: „Örökre elszegényítik a helyi közösségeket, mert felélik a természeti erőforrásaikat. És közben megtörik a szakszervezeteket."

Nem véletlen, hogy a bányaiparban feloszlatták a szakszervezeteket. A mai munkásokat alacsony bérekért dolgoztatják és túlhajtják őket. Ez növeli a biztonsági kihágások és a balesetek számát.

A bányaipari cégek érvelése, hogy tevékenységük munkahelyeket teremt a régiónak, üres frázis: közel 40 ezer embert bocsátottak el, miközben a nyugat-virginiai bányászat volumene 140 százalékkal nőtt.

Írásunkat folytatjuk - holnap is látogasson el a klímablog honlapjára.

2. rész: "Rákosok lettek a bányák közelében lakók"