Az Egyesült Államokban eddig több mint 500 hegyet robbantottak szét, hogy nyílt felszíni bányát hozzanak létre a helyükön. Több mint 400 ezer hektár erdőt pusztítottak így el. A szomszédos völgyekbe széthordott földmennyiséggel közel 3200 kilométernyi patakot temettek be.
Az országban mintegy 600 széntüzelésű villamos erőmű pöfékel füstöt a levegőbe. Amerikában a vasúti teherszállításnak mintegy felét a szén utaztatása teszi ki. Évi 350 millió dolláros volumenű üzletről van szó.
A bányaipar és a fosszilis energia-szektor cégei rendre hangoztatják, hogy a technológia biztonságos, ráadásul munkahelyeket teremt. „Ha olyan jó a gazdaságnak, akkor miért ez a legszegényebb állam (az USA-ban)?", teszi fel a költői kérdést Robert Kennedy Jr, aki többször is ellátogatott Nyugat-Virginiába (ez Amerika Ózdja), hogy jelenlétével segítse ráirányítani a média figyelmét az ügyre.
„A természeti értékek köztulajdont kell, hogy képezzenek", mondja Kennedy. Ökológiai perekre szakosodott ügyvédként és három asztmás fiú apjaként visszaemlékezik a kamera előtt arra, apja, a néhai Bobby Kennedy -egykori főügyész, akit meggyilkoltak, mielőtt elnökjelöltté válhatott volna- mit mondott neki, valahányszor nagyvállalatok által elkövetetett környezetszennyezést látott: „Örökre elszegényítik a helyi közösségeket, mert felélik a természeti erőforrásaikat. És közben megtörik a szakszervezeteket."
Nem véletlen, hogy a bányaiparban feloszlatták a szakszervezeteket. A mai munkásokat alacsony bérekért dolgoztatják és túlhajtják őket. Ez növeli a biztonsági kihágások és a balesetek számát.
A bányaipari cégek érvelése, hogy tevékenységük munkahelyeket teremt a régiónak, üres frázis: közel 40 ezer embert bocsátottak el, miközben a nyugat-virginiai bányászat volumene 140 százalékkal nőtt.
Írásunkat folytatjuk - holnap is látogasson el a klímablog honlapjára.
2. rész: "Rákosok lettek a bányák közelében lakók"
- Hegytetők szétrobbantása – akár napi három detonáció, melynek magas zajszintje zavarja a szomszédos települések lakóit.
- Veszélyes anyagok a talajvízben: ólom, szelén, arzén, mangán (nehézfémek)
- Ipari szennyezésből eredő rákbetegségek
- A hátramaradt bányaiszapból 309 millió gallonnyi került folyókba. Ez dupla akkora mennyiség, mint a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés.
- Eltüntetett erdők: gyakori földcsuszamlás, valamint a hegyes területek folyóin gyakorivá válnak az árvizek, mert a növényzet többé nem fogja meg a zivatarok víztömegét. Házak sokaságát mosták el a tomboló patakok.
