Egy megtermelt dollárból 41 cent a kár

2020-ig évente 300 milliárd dollárba kerülne, hogy megőrizzék a bioszféra genetikai gazdagságát, s ezzel az emberi életet támogató ökoszisztémák épségét, az élelmiszer- és ivóvíz-források bőségét, a gyógyszeralapanyagok tárházát. A kormányok azonban csak ennek tizedét költik környezetvédelmi és ökoszisztéma-megőrzési programokra.

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kormányok többsége továbbra is csalóka gazdasági mutatókkal végzi a dolgát, s nem veszi számításba az ökológiai értékek károsításának negatív hatásait. Az externáliák számosítása azonban durva felismerésekhez vezet.

A Környezetvédelmi Minisztériumok célkitűzései még mindig nem élveznek prioritást, s a BRIC-országokban használt gazdasági mutatók sem veszik figyelembe a környezeti károkat, melyek határt szabhat a növekedésnek a közeljövőben.

A Planet Under Pressure nevű konferencián a két nagy zászlós, Brazília és India GDP-jébe kötöttek bele a szakértők. Az 1990 és 2008 között elért 34 és 120 százalékos GDP-növekedés az ökotudatos közgazdászok szerint azért fest hamis képet, mert a termelés folytán 46 és 31 százalékkal csökkent a két ország természeti tőkéje - ez alatt a természeti erőforrások (erdők, folyók, talajvizek, fosszilis energiahordozók stb.) együttese értendő. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) részletes tanulmánya szerint, ha ezeket a kedvezőtlen ökológiai hatásokat is számosítják, a két ország vagyona csak 3 és 9 százalékkal nőtt.

Ha a kormányoknak fizetniük kellene a nemzetgazdaságuk által okozott környezeti károkért, minden egyes megtermelt 1 dollárból 41 centet elveszítenének, állítja az ENSZ egykori klíma-felelőse, Yvo de Boer, aki most tanácsadóként működik a KPMG-nél. 2002 és 2010 között az externáliák 11 iparágban 566 milliárd dollárról 854 milliárdra nőttek, jelentette a Reuters. Ez jóval meghaladja az infláció mértékét.

Tengernyi kár
Az évszázad végére 1980 milliárd dollárra taksálják az óceánokban emberi tevékenység által okozott kárt, ha nem fékezik meg a tengerek savasodását és az oxigénmentes ”halálzónák” kialakulását okozó üvegházgáz-kibocsátást, állítja jelentésében a Stockholm Environment Institute. (Mintegy 500 helyen található ilyen oxigénmentes halálzóna.) Az összeg a globális GDP 0,37 %-a. Ha sikerül 2,2 Celsius foknál megállítani a globális felmelegedést, a károk ”csak” 500 milliárd dollárt tennének ki.

Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak 

Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.
2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia 

Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.
A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak 

Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.
Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump

Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump 

A közgazdászok pártállás nélkül visítanak.
180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja

180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja 

A politikusok némelyike felülmúlja a szélkakasokat.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo