Egy megtermelt dollárból 41 cent a kár

2020-ig évente 300 milliárd dollárba kerülne, hogy megőrizzék a bioszféra genetikai gazdagságát, s ezzel az emberi életet támogató ökoszisztémák épségét, az élelmiszer- és ivóvíz-források bőségét, a gyógyszeralapanyagok tárházát. A kormányok azonban csak ennek tizedét költik környezetvédelmi és ökoszisztéma-megőrzési programokra.

Világrendek átalakulása
Befektetési stratégiák a globális változások viharában

Klasszis Befektetői Klub Bendarzsevszkij Anton nyitóelőadásával
és más neves szakértőkkel!

2025. szeptember 30. 16:30

Jelentkezzen most!

A kormányok többsége továbbra is csalóka gazdasági mutatókkal végzi a dolgát, s nem veszi számításba az ökológiai értékek károsításának negatív hatásait. Az externáliák számosítása azonban durva felismerésekhez vezet.

A Környezetvédelmi Minisztériumok célkitűzései még mindig nem élveznek prioritást, s a BRIC-országokban használt gazdasági mutatók sem veszik figyelembe a környezeti károkat, melyek határt szabhat a növekedésnek a közeljövőben.

A Planet Under Pressure nevű konferencián a két nagy zászlós, Brazília és India GDP-jébe kötöttek bele a szakértők. Az 1990 és 2008 között elért 34 és 120 százalékos GDP-növekedés az ökotudatos közgazdászok szerint azért fest hamis képet, mert a termelés folytán 46 és 31 százalékkal csökkent a két ország természeti tőkéje - ez alatt a természeti erőforrások (erdők, folyók, talajvizek, fosszilis energiahordozók stb.) együttese értendő. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) részletes tanulmánya szerint, ha ezeket a kedvezőtlen ökológiai hatásokat is számosítják, a két ország vagyona csak 3 és 9 százalékkal nőtt.

Ha a kormányoknak fizetniük kellene a nemzetgazdaságuk által okozott környezeti károkért, minden egyes megtermelt 1 dollárból 41 centet elveszítenének, állítja az ENSZ egykori klíma-felelőse, Yvo de Boer, aki most tanácsadóként működik a KPMG-nél. 2002 és 2010 között az externáliák 11 iparágban 566 milliárd dollárról 854 milliárdra nőttek, jelentette a Reuters. Ez jóval meghaladja az infláció mértékét.

Tengernyi kár
Az évszázad végére 1980 milliárd dollárra taksálják az óceánokban emberi tevékenység által okozott kárt, ha nem fékezik meg a tengerek savasodását és az oxigénmentes ”halálzónák” kialakulását okozó üvegházgáz-kibocsátást, állítja jelentésében a Stockholm Environment Institute. (Mintegy 500 helyen található ilyen oxigénmentes halálzóna.) Az összeg a globális GDP 0,37 %-a. Ha sikerül 2,2 Celsius foknál megállítani a globális felmelegedést, a károk ”csak” 500 milliárd dollárt tennének ki.

Véleményvezér

Orbán Viktor patrióta barátja egyszerűen lelőtte volna az Észtországba behatoló orosz vadászgépeket

Orbán Viktor patrióta barátja egyszerűen lelőtte volna az Észtországba behatoló orosz vadászgépeket 

A cseh miniszterelnöki szék várományosa váratlanul kemény oroszellenes gondolattal állt elő.
Orbán Viktor és Hadházy Ákos háborúja új szintre emelkedett

Orbán Viktor és Hadházy Ákos háborúja új szintre emelkedett 

A harang, mint fegyver?
Ordító különbség a meggy árában idehaza és szomszédunknál

Ordító különbség a meggy árában idehaza és szomszédunknál  

Több mint kétszerese nálunk egy kiló, mint a szlovák Lidlben. 
Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa

Megdöbbent a világ, hogy ki Charlie Kirk gyilkosa 

Érdemes újragondolni előítéleteinket.
Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa

Nem volt profi Charlie Kirk gyilkosa 

Félárbócon Amerika zászlaja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo