Új mozgalom ütötte fel a fejét a köztereken. Akárcsak a graffiti, ez is gerillamódszereket használ, és a kreativitás és a szólás szabadsága mellett tesz hitvallást – a márkák egyenüzeneteinek a rovására.

A startup cégeket létrehozó vállalkozók gondolkodásának nagy hibája, hogy mindig angyaltőkében és kockázati tőkében gondolkodnak. Csakhogy ők mindig túl nagy részesedést fognak kérni a cégből, és a lehető legnagyobb haszonnal akarnak kiszállni belőle, minél hamarabb. Emellett gyakran hiányzik a professzionális mentorálás, ami egy fiatal vállalatnál az egyik legfontosabb dolog. Másfajta tőkeforrásokat javasol az amerikai Quinnipiac University professzora, Norman Gray, aki arra tanítja diákjait, hogy piacosítani, kommercializálni kell a jó ötleteket.

A kormányoknak és az adófizetőknek gyakran ráfizetéses üzlet elvállalni egy olimpia megrendezését. Csak a legfejlettebb infrastruktúrával, több korszerű sportcsarnokkal és stadionnal rendelkező országoknak van esélyük, hogy nyereséggel jönnek ki az ügyből. Infografikán mutatjuk a részleteket!

Minden stratégiai döntés a jóslás kategóriájába tartozik, hisz a vállalkozó legfeljebb becsülni tudja az iparág jövőbeli változásának esélyeit. De nem kell ehhez szakértőnek lenni, a világsajtó figyelmes olvasója is lehet remek jós, bizonygatja Philip Tetlock pszichológus és szerzőtársa, Dan Gardner a Superforecasting: The Art and Science of Prediction című könyvben.

Mi lenne, ha nem csak a Like gomb esztelen nyomogatásával fejezhetnénk ki, ha valami kedvünkre valót találunk a közösségi oldalakon, hanem borravalót is adhatnánk a jó posztokért?

Mi lenne, ha etikus hekkerek azzal fenyegetnének egy bankot, amely több milliárd dollárnyi fogyasztói és lakáshitelt birtokol, hogy ha nem osztja szét a vagyonát, letörlik a pénzeket és az adósságokat mutató adatokat a szervereikről? A Mr. Robot című tévésorozat radikális témafelütés az Occupy Wall Street mozgalom filozófiája nyomán.

Sokunk jövőbeli lehetőségként gondol a mesterséges intelligenciára, holott vívmányait már évek óta használjuk, és azok egyre inkább hatással lesznek életünkre. A mesterséges intelligencia áll például a Volkswagen emissziós botránya hátterében.

Offshore entitásokban parkoltatni a vagyont önmagában nem törvénysértő tevékenység, ha a tulajdonos a hazájában adózik ezen eszközök után is. Csakhogy a vagyonosok épp az adók elkerülése végett parkoltatják pénzüket adóparadicsomban. Nagy biznisz, az ezeket működtető szervezetek is hatalmas franchise hálózatok. Meglepő személyek is érintettek.

Magyarországon is folynak licitek a vonzó felvásárlási célpontokért. De először itthon érdemes szert tenni jelentős befektetőkre, mielőtt külföldi vevőre kacsingatnának a vállalkozások.

Veszélyben a Western Union dominanciája a készpénzküldések piacán. Több ma a hontalan menekült a világban, mint a második világháború után voltak. És ők a fejlett országokban letelepedve rendszeresen küldenek haza pénzeket hátrahagyott rokonaik támogatására.

Egyre több elemző véli úgy, hogy a munkavállalók karrierje dinamikusabb lesz a jövőben, mint eddig. Az iparági és technológiai változások miatt nem leszünk képesek megtelepedni egy munkakörben, folyton fejleszteni kell majd képességeinket. Mégis van egy mérce, ami a legjobban megjósolja, hosszú távon meg tudunk-e maradni egy cégnél. Ez a munkahelyi kultúra.

Ismerje meg Howard Schultzot, aki a minap jelentette be, hogy 5-15 %-kal emelte a Starbucks dolgozóinak minimálbérét. Jól járnak ezzel a részvényesek? Áttekintjük a kávéházmogul jellegzetes menedzseri szokásait és élettörténetének furcsaságait, melyek megindokolják e szokásokat.

Még az Y-okkal küzdenek a munkahelyeken, de már figyelni kell az 1995 után született Z-generációra is. A jövő fogyasztói, akik nagyon mást akarnak. A Snapchat, a Spotify és az Instagram Bermuda-háromszögében élnek, a Facebook nekik már "old school".

Globális közösségi összetartozásunk platformja, kommunikációnk médiuma, össztudásunk őrzője. Az internet a születése óta fejlődik, bővül anélkül, hogy ennek számos aspektusával tisztában lennénk. Ma épp a csetalkalmazások fénykorában járunk.

Pár év, és micsoda különbség! A Z-generáció képviselői most tizenévesek és korántsem a fogyasztói társadalom agyatlan robotjai. Nagyon megnézik, mire adják ki a pénzüket, értéktudatosan vásárolnak. Nem halmoznak fel, de amit divatosnak és menőnek vélnek, azt megszerzik. Csak éppen alaposabb utánajárással és mérlegeléssel, mint a bátyjaik és nővéreik. Ha kell, még a szüleikre is rászólnak.

Manapság minden marketinges és cégvezető a behaviorista közgazdaságra bukik. Mert ez a szakterület magyarázza meg, hogy a nem racionális ember miért hoz sokszor idétlen vásárlási és pénzügyi döntéseket.

A gazdagok megadóztatásáért kampányol, ő viszont minden jogos eszközt megragad, hogy minél kevesebb adót fizessen több mint 25 milliárd dolláros vagyona után az amerikai államnak. 2011-ben pont azért tette ki a külső befektetőket az alapjából, hogy családi vagyonkezelőként vigye tovább az üzletet. A családi alapok ugyanis előnyösebb adózást élveznek.

Néhány éven belül beköszönt az 5G-korszak, és gyorsabb sebességre kapcsolhatunk az információs szupersztrádán. De vajon mennyivel tudnak többet a tesztelés alatt lévő hálózatok, mint azok, amelyeket ma használunk? Változtat-e az új technológia üzletvitelünkön és magánéletünkön?

Már a 90-es években is lopták a tévéközvetítések reklámszünetei alatt rögzített szitukat. A műholdakról. Akkor a webkameránkba miért ne másznának bele a hackerek? Sőt Edward Snowden szerint az amerikai kormány is pontosan ezt tette az NSA-n keresztül.

A 17. századi hadvezértől, Raimondo Montecuccolitól tudjuk: „A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz.”A világ top 25 hadiipari gyártója évente 235 milliárd dollár értékben termel emberélet kioltására alkalmas eszközöket.

Az amszterdami Startup Fest Europe-on tartott beszédéből kihagyott minden utalást az Uber elleni taxistiltakozásokról és a P2P-közlekedés jogi nehézségeiről. Inkább motivációs beszédet adott arról, hogyan legyen az ember jó vállalkozó. Mindezt az Uberrel és önéletrajzi vonatkozásokkal színesítve. Azt is megtudtuk, hogy mi az amerikai kiejtése az Uber szónak: ú-bőr.

Gerinctelen opportunista, aki jól építette fel imázsát, vagy technológiai messiás és inspiratív vállalkozói példakép? A Steve Jobs: The Man in the Machine című dokumentumfilmmel az Oscar-díjas Alex Gibney az előbbi olvasat felé tendál.

Mindenki szeret versenyezni, több pontot gyűjteni, mint mások, szereti a jutalmakat, és szeret szórakozni. A játékosítás pontosan erre a viselkedésre épít, és a marketingben is használható. A gamification segítségével a vásárló többször lép érintkezésbe a márkával.

Azok a cégek, melyek nem okos megoldásokban utaznak, kihalnak Brett King futurológus jóslata szerint. 2025-re a fosszilis erőművek túl drágák lesznek a megújulókkal szemben. És ebben az évszázadban 100 év felé nyújtják tudósok az emberi életöltőt. Márpedig ha 130 évig élünk, 40-50 évesen még kamaszként kísérletezgetünk, ettől pedig jócskán átalakul a társadalom. A brit jövőkutató előadását a CIB Bank szakmai rendezvényén hallgattuk meg.

Tíz éve mutatták be a Kellemetlen igazság című dokumentumfilmet, mely Al Gore klímaváltozásról szóló előadásának rögzített változata, némi háttéranyaggal megtoldva. A film világsikere meghozta az USA egykori alelnöke számára a Nobel békedíjat. Az évforduló kapcsán a politikus visszaemlékezett a film készítésének kulisszatitkaira. Megtudjuk, hogy nem szabad a lábán leütni a szúnyogot.

Az EB által generált turisztikai bevétel meg sem kottyan egy olyan nagy nemzetgazdaságnak, mint amilyen Franciaországé. A francia GDP 0,05%-át adják az EB-látogatók költései. Az EB-k és VB-k megrendezése nem feltétlenül jár óriási beruházással, az olimpiáké viszont igen, amit a turizmus növekedése nem termel vissza és az országimázs fényesítése sem kompenzál.

Nem az összeesküvés-elméletekről szól Robert Brotherton könyve, hanem az azokban hívők gondolkodásáról és pszichéjéről: hogyan döntik el, mi nevetséges, mi hihető. Úgy tűnik, meglepően széles körben űzött intellektuális hobbi hinni a teóriákban.

A NASA adatai szerint egy sor melegrekordot döntöttek meg a tavaszi hónapok. Indiában 51 Celsius-fokot mértek. Meteorológusok szerint nagy okunk van az aggodalomra. Ez ennél csak rosszabb lesz.

Nemcsak az embereknek van vitalitása, hanem a cégeknek is, hiszen emberek csoportjából áll. Az emberi kiégésből következik a szervezeti kiégés. A színészből vezetői coach-csá avanzsált Borbély László szerint nemzetközi szinten a kiégés a legnagyobb probléma a cégek életében és ez képezi a szervezetfejlesztés legnagyobb akadályát.

Az Uber hazai betiltása kapcsán különösen előtérbe kerültek a megosztás gazdaságának kérdései. A másik zászlóvivő, az Airbnb alapítója szerint a lakáskiadás nemcsak pénzcsinálás, hanem eszköz új kapcsolatok létesítésére. Minden éjszaka egymillió ember száll meg Airbnb-s otthonban világszerte.

A Google anyavállalatát vezető Eric Schmidt az amszterdami Startup Fest Europe-on arról beszélt, hogy egy évtized múlva lesz igazán okos a mesterséges intelligencia. Hogy a mindannyian Google (felhő)világában élünk, és hogy Európában az állami szabályozások és egy sor más ok miatt nehezebb vállalkozónak lenni, mint Amerikában.

Szenzorok teszik lehetővé a helyzetérzékelést, és algoritmusok a helyzetértelmezést. Emiatt okos megoldások. Lévén szó exponenciális technológiákról, hamarabb teret nyernek, mint gondolnánk. Akár öt-tíz éven belül.

Képzeljük el, hogy kizárólag huszonéves alkalmazottakból áll a munkahelyi gárda és csak néhány vezető idősebb. Amerikában már ez a valóság. És olykor gondot okoz a kissé rendhagyóan viselkedő fiatalok megrendszabályozása.

Gallyas Katalin az amszterdami A-Lab startup-inkubátor falain belül találkozott magyar startup cégek vezetőivel és lapunk tudósítójával, s osztotta meg praktikus tanácsait az uniós pénzgyűjtésről.

Tim Cookot Amszterdamban a Startup Fest Europe-on hallgattuk arról, hogy az app-univerzum még csak az Ősrobbanásnál tart. Hogy Európába látogatva mindig úgy érzi, a jövő fényesebb, mint a jelen. És hogy az iPhone-t már Rembrandt is ismerte. Illetve Pieter de Hooch.

Az Apple vezérét a Startup Fest Europe-on hallgattuk arról, hogy a cég az egészségügyi technológiában készül nagy dobásokra, hogy az Apple olyan, mint a postás. És, hogy az adattitkosság (privacy) alapvető emberi jog.

Érintésre felgyulladó, falba vagy padlózatba helyezhető LED-mozaikokat fejlesztett a MosaicLights, mely a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) InnoTrade startup programján keresztül jutott ki a holland versenyre. A fejlesztés annyira elbűvölte a visegrádi országok startupjai számára második alkalommal rendezett V4 startup verseny zsűrijét Rotterdamban, hogy többek között a fődíjat is elnyerte. Így a MosaicLights lett az InnoTrade program első nemzetközi fődíjban részesülő résztvevője. Egyúttal bemutatkozási lehetőséget kapott a másnapi Startup Fest Europe-ra is, ahol több száz befektető előtt ismertetheti termékét és terveit Kiss Zoltán cégvezető.

A zsarolóvírus titkosítja az adatállományokban a komputerekben és addig nem oldja fel ezt, míg a hekkerek nem kapják meg a váltságdíjat. Könnyű pénzkereset ez nekik: a kórházak ugyanis fizetnek! A gyors beavatkozást igénylő helyzetekben, életmentő műtéteknél nem lehet várni.

Egyre olcsóbban lehet egyre komplexebb kibertámadásokat indítani. Ha eszetlenül klikkelgetünk mindenféle gyanús honlapra és spamre, a mi gépünk is eszközzé válhat az e-bűnözők kezében, anélkül, hogy tudnánk róla. A jogrend áldozatnak fogja elismerni a számítógép tulajdonosát, nem tettestársnak - derült ki többek között a a Deloitte etikus hekkereinek vezetőjével beszélgetve.

A 13-24 éves korosztály egyfolytában a Snapchaten lóg. A világsikert befutó csetapp pikantériája, hogy eredetileg szexchatre találták ki. Ezért alakították ki úgy, hogy azonnal törlődnek róla az üzenetek. Mára viszont már a politika már használja a holnap szavazóinak eléréséhez. A cégek is nagy fantáziát látnak e platformban, hogy itt cserkésszék be fiatal fogyasztóikat.

A hagyományos bankokra több oldalról is veszélyek leselkednek. Állami mentőcsomagokkal túlélték ugyan a 2008-as válságot, de az amerikai demokrata pártiak feldarabolnák őket, miközben a versenytársak karcsúbb, felhasználóbarátabb app-bankokat gründolnak, amelyek elcsábítják a fiatal generációt.

A videojátékok és a sokszereplős online szerepjátékok csak a kezdet volt. Az Oculus Rift VR (virtuális realitás)-szemüvegén túl számos új kütyün dolgoznak a tech-iparág innovátorai, amelyek kiterjesztenék a képbefogadás, a szórakozás, sőt az informálódás és a vásárlás ma elterjedt módjait.

A világon mindenütt külföldi nagybefektetők kezében összpontosul egyre több termőföld. Európában éppúgy, mint a harmadik világban. A jelenséget elemző Landgrabbing című filmet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon néztük meg.

A szeméttelepi guberálók nyomornegyedében gondolt egy nagyot egy zenetanár és a hulladékból hangszereket kezdett készíttetni egy helyi lakossal. A környékbeli gyerekekből szimfonikus zenekart verbuvált - showjuk hetedhét országra szóló siker lett. A sikertörténetet bemutató Landfillharmonicot a Thessaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.

A divattervezésben homályos a szerzői jog fogalma, amiből számos bonyodalom – per és kártérítés – származik. Másolják egymást a sztártervezők, a másod-, harmadvonalbeli márkák pedig ontják a nagyok által ihletett konfekciót. A hamisítás is virágzó iparág. A gagyi Chanel- és LV-táskákat vagy a márkásnak látszó parfümöket főleg a harmadik világban állítják elő.

A digitális és mobiltárcáké, a mobilfizetésé a jövő, a készpénz pedig eltűnik - állítja Matt Komorowski, a PayPal közép-kelet-európai értékesítési vezetője.. Sőt maga a fizetés is észrevétlenné válik, mert automatikus fizetési megbízásokat hagyunk az elektronikus fizetőrendszereknek, mint régen a csekkek átutalására tettük a bankban. Azt mondja, a PayPalt sosem hekkelték meg, és már nem kell győzködnie a kereskedőket, hogy vegyék fel a fizetési rendszereikbe.

Immár bő másfél évtizede, hogy életét a jótékonykodásnak szenteli Bill Gates. Nemrég kifejtette nézeteit az oktatás fellendítéséről, a szegénység okairól és egy energiaforradalom szükségességéről. Minden, amit Gates filantrópiájáról tudni kell.

Észvesztő sebességgel változik a tranzakciós ökoszisztéma, sorra indulnak az alternatív virtuális fizetési platformok, bár a használatuk még nem elterjedt. Egyre többen beszállnak a bankbizniszbe és a kölcsönszerzésbe, vagy épp fizetőeszközt kreálnak.