A következtető, racionális „jóstehetség” nem szükségszerűen velünk született talentum, hanem elsajátítható képesség. Még csak nagy statisztikusnak vagy matekzseninek sem kell lenni ahhoz, hogy jól becsüljük meg a jövőt. Tetlock azért tudja mindezt, mert 2011 és 2015 között – részben az amerikai hírszerzés pénzén – több ezer laikust mozgósított a Jó Ítélet Projekt (GJP) keretében, hogy kiderüljön, milyen pontosak azoknak a jóslatai, akik nem szakértői egy-egy témának, de nagy szorgalommal vizsgálják világunk adatait. Körülbelül két százalékuk bizonyult remek jósnak.
Az előrejelzők folyton alakuló valószínűségekkel dolgoznak. Elengedhetetlen, hogy frissítsék véleményüket, felülírják megerősödött nézeteiket az alakuló viszonyok fényében. Íme, az alapszabályok:
- Ne foglalkozz megjósolhatatlan kérdésekkel!
- Bontsd alkotóelemeire!
- Vizsgáld belülről & kívülről!
-
Majd a gép elvégziTetlock utal rá, hogy a mesterséges intelligencia a prognosztizálásban legyőzi a szubjektív emberi véleményt. (Ez nem a jövő, már most is velünk él az AI.) Kétszáz kísérletben ez történt, néhányban pedig döntetlen lett az eredmény. A szuperkomputer kontra szuperjós dichotómia külön könyv témája lehetne. Tetlockot a szuperjós érdekli csak. Az érzékszerveken túli érzékeléssel (ESP) sem foglalkozik. Egyszer említi, de félremagyarázásnak tartja. Amikor a tűzoltó belépett a házba, és menten kiparancsolt mindenkit, hiába indokolta később úgy, hogy ESP-megérzése volt, Tetlock szerint a tudat alatt történő mintafelismerés esete volt: a tűzoltó érezte, hogy nagyobb a füst, mint amit egy sima földszinti háztűz indokolna, és anélkül, hogy tudatosodott volna benne a következtetése (alighanem a pince is ég), azonnal cselekedett. Vagyis igenis az érzékszervein keresztül jött az infó, csak szubliminálisan aktivizálódott a belőle levont konklúzió.
- Ütköztesd a pró & kontra érveket!
- Kételyhierarchia
- Én megmondtam!