A minap még attól volt hangos a sajtó, hogy a 3D-nyomtatás jelenti a harmadik ipari forradalmat. De nyakunkon a negyedik. Legalábbis így gondolja a Davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alapító-igazgatója, dr. Klaus Schwab, aki annyira belelkesült a témától, hogy ez lett az idei kongresszus fő témája, sőt írt róla egy 110 oldalas könyvet, holott ez nem szokása. Schwab szerint akkor beszélhetünk a 4. ipari forradalom megvalósulásáról, ha a netes adatforgalom 50 százalékát az otthonok, háztartási készülékek és egyéb használati eszközök – mondjuk, az autók – közötti kommunikáció teszi ki, nem az emberek interakciója. Jelenlegi becslés szerint erre 2025-ig kell várni. (A gyártó vállalatok világszerte minden szektorban készülnek az új ipari forradalom által nyújtott lehetőségek kiaknázására. A magyar kkv-k azonban egyelőre még nem érzik a nyomást, az utolsók között kullogunk minden mutató szerint.)
Automatizáció és elbocsátások
A mesterséges intelligencia térhódításakor már rég nem csak arról van szó, hogy a gyárakban robotkarok szerelik össze a termékeket, bár kétségtelenül ez hozza el az első megrázkódtatást kollektív szinten. A davosi WEF menedzserek körében végzett felmérést, s az ez alapján összeállított Future of Jobs című jelentésből kiderült, hogy már 2020-ra 7,1 millió ember veszti el állását az automatizáció miatt 15 iparilag fejlett országban, amelyek egyébként a globális munkaerő 65 százalékát foglalkoztatják. Igaz, kétmillió új munkahelyet is teremtenek az új technológiák, de másutt: világszerte hiány van az exponenciális technológiákhoz értő mérnökökből és informatikusokból.
A leépítések inkább az irodai munkaköröket érik el, nem a szerelőcsarnokokat, és elsősorban az energiaiparban és az egészségügyben várhatók. Azoknak biztos a helye, akiknek feladatkörében nagy szerepet kap az együttműködés, a csoportban működés, az empátia, a tárgyalás és egyezkedés. Ezeket a készségeket még a játszótérről hoztuk magunkkal.
Amerikában 2011 óta alkalmaznak olyan „ügyvédszoftvert”, amely több millió szerződést képes elemezni. A Clearwell terméke már analizálja a szövegkörnyezetet, míg a Cataphora szoftverje azt nyomozza ki, hol történhetett simliskedés a cégben. Kimutatja és rendszerben ábrázolja az alkalmazottak és az üzletfelek közötti interakciókat és viszonyrendszert, s ezek visszatérő mintázatait, szabályszerűségeit. Felismeri az egyénekre jellemző nyelvezetet, s már ennek finom módosulásából is valaminek az eltakarására következtet. Kimutatja továbbá, mely pontokat nem fedi le írásbeli kommunikáció (e-mail, memó stb.), csak szóbeli. Ezek mind korrupciógyanús érintkezések. Egy új-zélandi szoftver a könyvelőkre jelent veszélyt: magától szkennel, iktatja a számlákat a megfelelő kategóriába, és összeállítja a mérleget.
Az IBM olyan HR-szoftvert tesztel, amely a munkavállaló inputját, időbeosztását, céges autójának mozgását, a részvételével termelt bevételt és sok minden más adatot alapul véve kiszámolja, érdemes-e valakit megtartani az állásában, vagy sem.
A Red Flags, a Transparency International Magyarország, a K Monitor és a PetaByte februárban olyan közösen fejlesztett alkalmazással állt elő, amely a közbeszerzési felhívásokra beérkező pályázatokból választja ki a korrupciógyanúsakat. Patrick Juola nyelvészeti programja, a JGAAP pedig 2013-ban lebuktatta J. K. Rowlingot, amikor az írónő regényt jelentetett meg Robert Galbraith álnéven. E szoftver azonban kétélű fegyver is lehet: a bűnözőket lebuktató besúgók kilétét is felfedheti.
A 4. ipari forradalom más vonatkozásban is átrendezi a gazdaságokat: az Adidasnál ma 18 hónapba telik, mire egy cipőterv megvalósul, és a lábbeli az üzletek polcaira kerül. A cég robotkarokat készül alkalmazni boltjaiban, amelyek a vásárlók igényei szerint módosítanák a cipőket. A saját nevüket vagy egyedi logókat nyomtathatnának rájuk, ám a gyártást emiatt Ázsiából Európába és az USA-ba helyeznék vissza.
Az intelligens robotok pedig a kevésbé keresett munkahelyeken is helyettesíthetik az embert. Akár a nukleáris hulladék eltakarítására is használhatók, és kezelhetnek Ebola-fertőzötteket is. Sőt! Tudósok 2015-ben sikeresen kapcsolták rá a kezeit használni képtelen Erik Sorto agyára azt a robotkart, melyet gondolattal lehet irányítani, vagyis az agy elektromos jeleivel. Ehhez a 34 éves férfi agyába kellett ültetni egy modult. Az ilyen „neuroprotézisek” új korszakot nyithatnak a mozgássérültek és végtaghiányos emberek életében.
A Google 2020-ra 10 millió vezető nélküli autót akar látni az amerikai közutakon. Megvan hozzá a tőkéje és know how-ja, hogy ezt meg is valósítsa. Mark Zuckerberg megfogadta, hogy mesterséges intelligenciával működő okos háztartási rendszereket fog kreálni, amelyek szóval aktiválhatók és instruálhatók. Ugyanúgy fogunk beszélgetni egy láthatatlan komputerrel, mint Joaquín Phoenix A nő (Her, 2014) című filmben.
Az Apple mobileszközein használható SayHi app azonnali hangos tolmácsolást nyújt. Oda tartjuk a telefon mikrofonját az idegen nyelvű beszélgetőpartnerünk szája elé, és anyanyelvünkön halljuk elhangzani a mondatokat. A japán bankok előterében pedig már áll (és mozog) Pepper, az emberszabású robot, „aki” a belépő kliensek mimikájából képes kikövetkeztetni a hangulatukat, és tanácsokkal látja el őket. A University of Illinois kutatója, Naira Hovakimyan olyan drónt fejlesztett ki, amely a nehezen mozgó, idős emberek részére végez el háztartási teendőket. Például áthozza – átrepíti – a másik szobából a gyógyszeres dobozt, és figyelmezteti gazdáját, ha elfelejtette bevenni a pirulákat. „Húsz éven belül a drón olyan elterjedt lesz, mint ma a mobiltelefon” – mondta Hovakimyan.
A Moore-törvény szerint az integrált áramkörök összetettsége és kapacitása körülbelül 18–24 hónaponként megduplázódik. A komputerizált eszközök egyre gyorsabbak, kisebbek és olcsóbbak lesznek. Az exponenciális gyorsulás és a növekedés a tech-szektor alapvető sajátossága. Képzeljük ezt el úgy, hogy nem egyenként lépegetünk a lépcsőn, hanem előbb egy lépcsőfokot, aztán kettőt, négyet, majd 16-ot, 32-t és 64-et ugrunk. Mint azt Gerd Leonard jövőkutató az Informatikai Vállalkozások Szövetségének konferenciáján kifejtette: ha 2016-ot úgy vesszük, mint a 4. ipari forradalom kezdetét, vagyis a 4. lépcsőfokot, akkor már 2018-ra a 8. lépcsőfokon leszünk, 2020-ra a 16.-on, 2022-re a 32.-en, 2024-re a 64.-en!
E lóugrásszerű fejlődés szédítő, távlata még beláthatatlan. Mi csak azt fogjuk érzékelni, hogy a technológia villámgyorsan lehagyja az átlagember ismeretanyagát, befogadó készségét, felhasználói képességét.
