"Élet az okos sávban" - ezt a címet adta a CIB Bank szakmai rendezvényén tartott előadásának Brett King jövőkutató, egyértelmű utalásként az információs szupersztráda 90-es években sokat emlegetett fogalmára.

Hátráltatók akkor és most

Az emberek szeretet és gyűlölet elegyével viseltetnek a technológia iránt. Van, aki képes egy éjszakát eltölteni az Apple bolt előtt, hogy másnap az elsők között vehesse meg a legújabb iPhone példányát.

A ludditák viszont a géprombolást látták megoldásnak a 19. század Angliájában. (Akkoriban a munkaerő 70%-át az agrárium és a textilipar foglalkoztatta.) Akkora erőkkel tették mindezt, hogy 1812-ben a brit rendfenntartó erők több embert mozgósítottak a gépromboló tüntetések megfékezésére, mint amennyi 1815-ben szembeszállt Napóleonnal Waterloonál. (A kivezényelt angol sereg 118 ezer főre rúgott.)

A gőzmeghajtású szövőgépek a felháborodott ludditáknak munkanélküliséget jelentettek, mint ahogy ma a robotkarok jelentik ugyanezt a gyári munkások számára, vagy az Uber megjelenése a taxisofőröknek. Amikor demonstrálnak a kocsimegosztó app ellen, akkor ők korunk ludditái, sugallta King. King szerint dőreség Donald Trump kampányhőzöngése is, hogy rákényszeríti az Apple-t hozza vissza a gyártást Amerikába. A munka dandárját úgyis robotkarok végzik majd el ott is.

A mai fejlődés kulcsszava a disruption, vagyis a rombolásból való építkezés. Az új technológiák megakasztják, megugrasztják és új irányokba térítik el a fejlődés eddigi irányát. A három legfontosabb disztruptív technológia ma King szerint a mesterséges intelligencia, a hang(utasítás) alapú kereskedelem és a génszerkesztés, vagyis a génteszt alapján személyre szabott terápiák tudománya. (Ennek lesz köszönhető az a kutató szerint, hogy egyre több ember éli majd meg a 100 év feletti életkort.)

Brett King
Kép: brettking.com

Okos vagy buta cég?

A dolgok internete (Internet of Things, IOT) terjedésének köszönhetően már 10 éven belül alapvetően minden szektor "tech first" lesz, vagyis minden ágazatban a termékelőállítás és a szolgáltatás alapvető eleme lesz a technológia.  Az okos megoldások annyira széles körben válnak használatossá, hogy amelyik cég nem él vele, az a cég "butának" minősül. Következésképp az a vállalat, amely már most nem a technológia-intenzív jövőre gyúr és fejleszt, bármi legyen is az alaptevékenysége, le fog maradni és végső soron megszűnik - véli King. A tőzsde is leértékeli majd az olyan társaságokat, amelyeknél nem látja a technológiai innovációt.

Ugyanez a kontraszt érvényes az országokra. Amerikában az elavult infrastruktúrát próbálják toldozni-foldozni (főleg autópályákat), míg Kínában dübörög a napenergiás infrastruktúrák kiépítése. Költői kérdés, melyik lesz életképesebb nemzetgazdaság 5-10 éven belül.

A holnap új riválisai váratlan irányokból és helyekről érkeznek. Az Ubert P2P logisztikai alkalmazásként tartjuk számon, mely csak Amerikában 1,5 millió vezetőnek nyújt munkát, ugyanakkor talán még nagyobb szereplő pénzintézetként(!).

Mivel az app még taxisofőröket is magához vonzott, az Uber oldalára átálló San Francisco-i taxisok 30%-ának nem volt bankkártyája, mert ahhoz szoktak hozzá, hogy egy készpénz-alapú "iparágban" működnek. Mit csinált erre az Uber? Összeállt a tőzsdén jegyzett, pre-paid debitkártyákkal foglalkozó Green Dottal és bankszámlát kínált a sofőröknek, kártyával együtt. Ezzel az Uber a legtöbb kisvállalkozói ügyfeleket szerző pénzintézet lett az USA-ban.

A holnap bankjai

Az említett "tech first" kifejezés azt is jelenti, hogy a bankszektort átalakító technológiákat nem is annyira fintechnek kell hívnia, hanem techfinnek, jegyezte meg King, aki szerint a bankfiók a legdrágább vevőszerző platform. (Vannak is már olyanok, amelyek egyszerűen csak egy appként működnek.)

Kenyában a M-Shawri Savings Bank Impesa nevű platformján az ügyfelek 80%-a nem is járt soha bankfiókban. De okostelefonjuk sincs, "sima" telefonnal használják a szolgáltatást, mely szöveg- és sms-alapú. Nem elhanyagolható előny, hogy mindössze 10 másodpercbe kerül a regisztrálás. Három év alatt 2,2 milliárd dollárt sikerült szerezniük. És ez még csak a kezdet. Világszerte 25 000 fintech startup működik, ebből 8000 az USA-ban. "Mi vagyunk az utolsó generáció, amely használja a debit és kredit kártya fogalmát", idézte az előadó John Stumpf, a Wells Fargo vezérének mondatát.

Jóslatok

• Bioprinterek nyomtatják majd nekünk az ételt és a gyógyszereket is.
• A rákos sejtek génszerkezetére szabott gyógyszereket kapunk majd. Az orvostudomány jelentősen növeli az átlagéletkort. A mai fiatalok már jóval tovább fognak élni, mint akik ma nyugdíjasok.
• 10 év múlva egyetlen kormány vagy vállalat sem engedheti majd meg magának, hogy fosszilis erőműveket üzemeltessen, építsen
  A szoláreszközök ára olyan rohamosan csökken, hogy 10 év múlva (2026) kifizetődőbb lesz a beszerelésük és használatuk, mint a széntüzeléses erőműveké. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kormány vagy vállalat sem engedheti majd meg magának, hogy fosszilis erőműveket üzemeltessen, uram bocsá' építsen.
• Az önvezérlő autók elárasztják az utakat a 2020-as évek első felében, s megjelennek az önvezérlő hajók is -a Rolls Royce jóvoltából-, átalakítva a szállítmányozást.
• A diagnosztikában a szoftverek átveszik az orvosok szerepét. Már ma is 95%-os bizonyossággal képesek diagnosztizálni rákot, míg az orvosok 50%-os pontossággal. Ezért van az, hogy az orvosok azt szokták tanácsolni: "Kérje ki egy másik orvos véleményét is."
• Az új medical tracker-eszközök, vagyis a testünk életjeleit figyelő karórák képesek lesznek előrejelezni, hogy ki tart jó úton a szívinfarktus felé. Ha nem 3 héttel, hanem 6 hónappal korábban tudják ezt kiszúrni, akkor nem válságkezelés a feladat, hanem a megelőzés. Az embert elküldik étkezési tanácsadóhoz és egy jó nyaralásra.
• 2033-ra több robot lesz a Földön, mint ember. (A Kaspersky Lab szakértői 2030-ra várják az egyenlő számú embert és robotot.)
• 2025-re minden szektor globális vezető cége technológiai cég lesz, tevékenységtől függetlenül.
• Néhány éven belül a drónokra fog épülni a házhoz szállítás. Már ma az Amazon szállításainak 80%-át oldhatnák meg drónokkal. (Hogy mi mindenre jók még, és mi velük a gond jelenleg, arról itt olvashat.)
• Robotkarok végzik majd a műtéteket. Pontosabban varrnak, mint az emberi kezek.

• Jön a klikkhitel. Ha nincs elég pénzünk, hogy online foglaljunk repülőjegyet, a neten felugrik egy üzenet, amely kölcsönt kínál.
• Appok használata váltja fel a bankfiókos ügyintézést. De nem szűnnek meg a fiókok, csak átalakul a szerepük. Olyanok lesznek, mint ma az app store, az ügyfélszolgálat válik a fő funkciójukká. Ha nem működik az app, akkor az ügyfél emberrel akar beszélni, hogy oldja meg a problémát, nem arctalan gépekkel.
• Egy kis önreklám is csúszott King -egyébként másfél órás- beszédébe, hiszen a Moven nevű startup révén ő maga is vállalkozó. A cég bankolásra szolgáló appot kínál. Algoritmusok analizálják az ügyfél költéseit és tanácsokat adnak. Ha gyorsabban költ az illető, mint szokott, pirosba vált át a képernyő. (Alapjáraton zöld színű.) Ma kevesebbet költött, mint az eddigi napi átlaga. Nem akar esetleg félrerakni? Az ilyesfajta "impulzív megtakarításra" a megkérdezettek 50%-a állt rá az eddigi tapasztalatok alapján. Anélkül, hogy a kérdésben kamatot kínáltak volna! King szerint ez a hitel "játékosítása" (A gamificationről itt olvashat részletesebben).
• Robottanácsók fognak befektetési tippeket adni.
• A bankolásba is beférkőzik a kiterjesztett valóság (augmented reality). Okosszemüveget fogunk viselni és azon jelennek meg pénzügyi adatok. Akik nem igazán érzik a jövőt, azt tanácsolták, hogy a szemüvegbe kell berakni a bankfiókot. Megjelenne egy bankfiók-alkalmazott és beszélni lehetne vele. Ugyanakkor a tendencia az, hogy inkább a gépekkel fogunk kommunikálni.
• A rendeléseket és tranzakciókat szóbeli utasítással végezzük majd, s a hozzánk beszélő számítógép szófelismerő szoftverje értelmezi az elhangzottakat és végrehajtja a tranzakciót.

Bankapp Brett King-módra: ez a Moven: ha nem költünk sokat, akkor zöld.

Veszélyek nuku?

A jövőkutatók nagy foglalkozásbeli hiányossága, hogy fellelkesednek a legújabb technológiai megoldások iránt és nem mindig szentelnek elég figyelmet a technológia hátulütőinek, veszélyeinek, vagy akár a kivitelezés nehézségeinek.

King például saját jószántából nem hozta fel, hogy az önvezérlő autóknál komoly problémát jelent, ha egy babakocsi és egy embercsoport elgázolása között kell választania a szoftvernek, vajon mit tekint kisebb kárnak, merre rántja a kormányt? És helyén van-e, hogy ezt a döntést a szoftvernek engedjük át? (King csak egy hallgató kérdésére ment bele a dilemma kifejtésébe, mi itt írtunk a problémáról részletesen.)

"Meg kell tanítani a gépeknek, hogy etikusak legyenek és együttérezzenek az emberekkel", mondta a jövőkutató. A mesterséges intelligencia korai fázisában vagyunk, vagyis a mély tanulási készségek (deep learning capabilities) kifejlesztése aktuális. Ez annyit tesz, hogy a gépek megfigyelésekből, vagyis bevitt adattömegeket tudnak elemezni és ebből tanulni, szert tenni gondolkodóképességekre. Az etikai problémák megoldásához viszont szükség lesz az emberekre a kutató szerint. Úgy véli, etikai bizottságokat fognak az emberek felállítani a gépek használatának szabályozására.