Nagy mogulok happolják el a termőföldeket

A világon mindenütt külföldi nagybefektetők kezében összpontosul egyre több termőföld. Európában éppúgy, mint a harmadik világban. A jelenséget elemző Landgrabbing című filmet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon néztük meg.

Martin Hausling, az Európa Parlament képviselője, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjának tagja elárulja Kurt Langbein filmjében, hogy az Európai Bizottság 2012-ben tervbe vette, kivizsgálja a land grabbing jelenségét az unión belül, de ez végül nem történt meg.

Az EU-ban az agrártámogatások 50%-ában a vállalkozók 1%-a részesül, míg a gazdák 70%-a nem kap semmit. Az egész rendszer a nagybefektetők, nagyvállalkozók számára van kitalálva. Nem csoda, hogy a vizsgálat elmaradt.

Kilakoltatva és kisemmizve

A land grabbing sajnálatos velejárója Ázsiában és Afrikában, hogy erőszakkal, kártérítés nélkül toloncolják ki az őslakosokat a földjeikről, csak hogy egy nagyvállalkozó vagy multi létrehozhassa ott az ültetvényét. Egy kambodzsai szerzetes, Luon Sovath jó ideje kampányol a kilakoltatott kambodzsai polgárok jogai mellett.

Számos olyan esetről tud, ahol egész falvakat dózeroltak le vagy égettek fel a cégek, hogy minél hamarabb elkezdhessék a munkát. A filmben a Ly Yong Phat egyik cukorültetvényét látjuk, a vállalat egy ízben állítólag 1000 falusi lakost üldözött el az otthonából.

Sovath szerzetes úr feltárja az erőszakos kilakoltatások eseteit
Kép:land-grabbing.com

Afrikában sem rózsásabb a helyzet. Sierra Leonéban ugyan az Addax üzemanyag-vállalat képviselői elmentek a törzsfőnökökhöz, illetve a törzseket irányító öregek tanácsához, de a beleegyezés külső nyomásra történt, a térképeket sem igazán értették a helyiek, sőt egyikük elmondja a filmben, hogy ekkor hallották először a "hektár" szót és fogalmuk sem volt, az mekkora terület.

Hiába adták beleegyezésüket az ültetvények létesítésére, végül ők itták meg a levét. Szó szerint. A vegyszeres növénytermesztés ihatatlanná teszi a talajvizet. Kútjaik használhatatlanná válnak, az állataik elpusztulnak, ha az ültetvények melletti vízből isznak.

A helyi cukornádtelep igazgatója ugyanakkor példaértékűnek nevezte, hogy a földbérleti díj nem kizárólag a hatóság markát üti: 50% ment a közösségnek, 20% a helyi hatóságnak, 20% a törzsfőnökök tanácsának, 10% a kormánynak. (Arról nem esik szó, vajon a nyugati világgal piacképes áron bérlik-e a földet, vagy bagóért.)

Éheznek a termény mellett

A land grabbing polarizálja a társadalmat, növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket. Miközben Afrikában milliók éheznek, a kontinens országaiban kerítésekkel körülvett ültetvényeken a gazdag termőföld másoknak ontja gyümölcseit: Dubai, Katar és Szaúd-Arábia éttermeinek és élelmiszerboltjainak. (Csak Etiópiában 3,6 millió hektár termőföldet adtak bérbe külföldi cégeknek.)

Természetesen helyi munkaerőre szükség van. Ezért a nyomorgó falusi lakosok napközben a kerítések mögött szedik a termést nevetségesen alacsony bérekért, a munkaidő végén pedig megmotozzák őket, nehogy kilopjanak akár egy szem gyümölcsöt. A filmkészítők megszólaltatnak egy munkást, a hölgy a kunyhójában alig tud ételt adni a gyerekeinek, mert havonta csak 24 eurónak megfelelő jövedelmet keres a multi telepén zöldségszedéssel. (Az Addax cukornádültetvényén 53-85 euró között van a fizetség.)

Még inkább groteszk az a példa, amit Indonéziában lestek meg a film alkotói a Cargill amerikai cég ültetvényén. (A Cargill egyébként 1995 óta Magyarországon is jelen van, jelenleg Zrt.-ként üzemel.) A Cargill Hindoli nevű ültetvényén az alkalmazottakra katonás fegyelmet erőltetnek, úgy kell csapatostul, hangosan esküt tenniük, mintha a hadseregbe vonulnának. Ebben a mondókában persze megesküsznek, hogy nem fognak lopni, a lehető leggyorsabb munkatempóval dolgoznak majd, és ha valami hibát követnek el, mélységesen fogják szégyellni magukat. Az egész jelenet militáns és elborzasztó.

A Cargill engedelmes “katonái”
Kép:land-grabbing.com

Vegye, vigye

Az osztrák produkcióban készült Land grabbing stábja Romániában is járt, ahol -a vélhetően osztrák- Andreas Bardeau azt meséli a mikrofonjukba, hogy sok eladó Bánátban megkönnyebbülten ölelte meg őt, amikor megvette tőlük a földjüket, mert azok szülői, nagyszülői örökségből maradtak rájuk, és nem tudtak velük foglalkozni.

Bardeau nem tűnik kizsákmányoló harácsolónak. Ránézésre egy középosztálybeli agrárvállalkozó. Búzában, kukoricában és napraforgóban utazik. Megjelenése a filmben mégis a land grabbing drasztikus valóságát szemlélteti. Egészen vizuálisan. A vállalkozó a filmben egy völgyben áll és magyarázza, miért kezdett Romániában földvásárlásokba a '90-es évek elején (történelmileg ez a Monarchiához tartozott, s ez neki fontos). Azt már csak a narrátor hangsúlyozza, hogy ameddig a szem (és a kamera) ellát, csak ennek a férfinak a tulajdona látható. 20 000 hektárról van szó! Ekkora összefüggő terület lehet egy ember birtoka.

Persze a film azt is megpendíti egy másik interjúalanyon keresztül, hogy a román hatóságokat és önkormányzatokat vélhetően megolajozták kenőpénzekkel. Ugyanis a rendszerváltás óta 700 000 hektár került külföldiek kezébe náluk.

A film plakátja

Tuti biztos befektetés

"Nagyon vonzó," jellemzi a harmadik világban való földvásárlást, mint befektetést a malajziai agrártanácsadó Suriya Moorthy. A hozamok nagyon magasak. Minden huszonnegyedik hónapban van aratás. A következő 20 évig nevetve hordod a pénzt a bankba - fogalmaz.

Moorthy szerint 100 millió dollárral érdemes igazán belevágni a land grabbingbe. Ezzel 10 000 hektárt lehet vásárolni. A terméshozam fokozatosan nő. A harmadik évben már 30 tonna/hektár, vagyis a 10 000 hektárból 300 000 tonna élelmiszer nyerhető szezononként. Moorthy úgy kalkulálta, 38-40 millió dollárnyi éves profitra tehet így szert az ember. Már ha volt 100 millió dollárnyi fölös tőkéje, hogy belekezdjen az egészbe. A nagy pénz tehát ahhoz áll, akinek eleve van pénze.

Becslések szerint 2000 óta világszerte 200 millió hektárnyi termőföldet adtak el külföldi befektetőknek.

Kétes pálmaolaj-minősítés
A pálmaolaj világunk elengedhetetlen alapanyagává vált, szinte minden kozmetikai szerben használják. De nemcsak testápolókban, hanem margarinban, tejfölben és egy sor más élelmiszerben is. Olcsósága miatt a pálmaolaj iránti kereslet exponenciálisan nő.
Az olajpálmafának tízszer nagyobb a hektáronkénti terméshozama, mint a szójának és hatszor nagyobb, mint a repcének. Termesztéséhez sajátos hőmérséklet és levegő-összetétel kell. Szinte kizárólag az egyenlítőtől 10 fokra délre termesztik. Az előállított mennyiség 60%-a az EU-ban és az USA-ban végzi.
A Greenpeace szerint óránként 300 focipálya méretének megfelelő nagyságú őserdőt irtanak ki a világban azért, hogy pálmaolajfákat ültessenek rajta. Emiatt pedig súlyos veszélyben vannak az orangutánok.
A film a pálmaolajtermelők felett is elveri a port. Az RSPO minősíti az olajpálma-ültetvényeket, csakhogy olyanoknak is megadja oklevelét, melyek létrehozására őserdőket irtottak ki és ahol a termesztéshez kemikáliákat is használnak. A film mutatja, be is mutatja, hogy vegyszer öntözése folyik a Cargill telepén.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo