Véget ért a nagy magyar földbefektetési boom.

A pár éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat egyelőre óvatosan közelít a lehetőséghez: bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési, vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Vegyünk egy családot, földbirtokaik itt-ott szétszórva, egyik se nagyobb egy futballpálya felénél. A családtagok idejük és energiájuk nagy részét az ezek közti ingázásra pazarolják. Pedig a birtokok együttesesen talán eltartanák a háztartást, akár még eladásra is juthatna - vázolja fel a problémát az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), mely a témában interjút közölt a budapesti irodájuk szakértőjével, Morten Hartvigsennel.

A lakosság vagyoni helyzete, az agrárium, az élelmiszerbiztonság, ezek mind profitálhatnak abból, ha sikerült elfogadtatni a földtulajdon-nyilvántartás új globális sztenderdjét. A magánszemélyek vagy cégek birtokában lévő földterületek 70 százalékának tulajdonviszonyát nem tartják nyilván.

A világon mindenütt külföldi nagybefektetők kezében összpontosul egyre több termőföld. Európában éppúgy, mint a harmadik világban. A jelenséget elemző Landgrabbing című filmet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon néztük meg.

Az új földtörvénnyel a középbirtokokat akarja erősíteni a kormány, és a termőföldet a helyben lakó földművesek vehetnék meg – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az osztrák sajtó máris hevesen bírálja a még parlamenti elfogadás előtt álló tervezetet.

A Magyar Bankszövetség szerint az új földtörvény tervezete nehezíti a hosszú távú finanszírozást, és növeli a hitelezés kockázatát.