„A magyar földtörvény lényege, hogy földműves vásárolhat földet, az, aki egy adott településen lakik, gazdálkodik, földműveléssel foglalkozik, jószágot tart, termel” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az m1 Este című műsorában. „A földpiacon az első számú szereplő, aki földet vásárol, földet használ az lesz, aki a földből él. Egy 1100 éves vita dől ez ezzel, ennek a végére teszünk pontot. A földpiac azok számára áll nyitva, akik földműveléssel, termeléssel akarnak foglalkozni. Nem a spekulánsok, nem a mindenféle befektetetők, kül- és belföldi zsebszerződések lesznek a földtörvény elfogadását követően helyzetben, hanem a föld művelői” – mondta a miniszter.
Arról, hogy az osztrák sajtó máris hevesen bírálja a még parlamenti elfogadás előtt álló tervezetet, Fazekas Sándor közölte: „nem kell hanyatt esni attól, mert néhányan Ausztriában cikket írnak, vagy íratnak”. Mint közölte: biztos vagyok abban, hogy Ausztriában sem szeretik azokat, akik kijátsszák a törvényt, miért kellene nekünk kedveznünk ügyeskedőknek, spekulánsoknak.
Bírálatok
A jogszabálytervezetet több szervezet is bírálta a júliusi benyújtást követően. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége becslései szerint 40 milliárd forintnyi adókiesést, 100 milliárd forintnyi támogatást veszélyeztet, valamint 2 és fél millió földtulajdonost tart bizonytalanságban. Álláspontjuk szerint elkerülhetetlenül a termőföld árának csökkenéséhez vezet majd, és nem csupán az új hitelezést nehezíti meg, hanem az eddigi hitelállomány és eszközállomány sorsát is kérdésessé teszi.
A Bankszövetség szerint a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat, amely elsődlegesen a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és a földhasználat rendszerének újraszabályozására irányul, jelenlegi tartalmával jelentősen megnehezíti a termelők, különösen a mezőgazdasági üzemek hosszú távú finanszírozását, és növeli a hitelezés kockázatát. A szakmai szervezet témában kiadott közleményében jelezte, hogy a mezőgazdasági vállalkozások által használt földterület maximálása 1200 hektárban nemzetgazdasági léptékű kérdéseket, az agrár-GDP visszaesését vetíti előre. A nagyüzemek által művelt földterület kényszerű csökkentése munkahelyek megszűnését, a termelőeszközök kihasználtságának csökkenését, így a hatékonyság romlását, és végső soron a vagyon leértékelését okozza.
