Az elmúlt évek nagy adatkiszivárogtatási botrányainak a sorába illeszkedik a Panama Papers. 2016. április 3-án hozták nyilvánosságra a panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda 11,5 millió fájlt tartalmazó irathalmazát. Újabb pofon ez a gazdagok és híresek renoméjának: akik lebuktak, veszítenek népszerűségükből. Ráadásul erősödik a feszültség a köznép és a kiváltságosok között, akik megengedhetik maguknak, hogy okos trükkökkel adóparadicsomokban rejtsék el vagyonukat és üzleti manővereiket.
A világ negyedik legnagyobb offshore-cégalapító irodája franchise-ként működik, 42 országban van jelen, 600 embert foglalkoztat. Eddig összesen 300 ezer entitást alapított olyan adóparadicsomokban, mint Svájc, Ciprus, a Guernsey, Jersey- és Man sziget s a Brit Virgin-szigetek. Utóbbiban működik a létrehozott cégek mintegy fele. Offshore entitásokban parkoltatni a vagyont önmagában nem törvénysértő tevékenység, ha a tulajdonos a hazájában adózik ezen eszközök után is. Csakhogy a vagyonosok épp az adók elkerülése végett parkoltatják pénzüket adóparadicsomban: fizetés helyett fedőcéget – úgynevezett shell companyt – hoznak létre valahol. Ezek amolyan alvó béték, amelyek nem végeznek üzleti tevékenységet, és sokszor alkalmazottaik sincsenek. Az élükön strómanok – nominee-k és trustee-k – állnak, akik honoráriumért cserébe aláírnak és utalnak, ahogy a vagyon valódi tulajdonosa – a beneficial owner – rendelkezik.
Az igazán dörzsölt mogulok kártyavárként építik egymásra a fedőcégeket, hogy azokon keresztül adják-vegyék az eszközöket. E cégek lehetőleg különböző adóparadicsomokban/jogrendszerekben vannak, így tökéletesen átláthatatlanná válik a pénzmozgás. A nemzeti adóhatóságok pedig csak nemzetközi együttműködéssel jutnak házkutatási parancshoz, vagyis nagyon ritkán és nehezen.
A Mossack Fonseca is elveszett ebben a labirintusban: 2015-ös belső auditja szerint az ügyvédi irodának 14 086 Seychelles-szigeteken alapított cégnél csak 204 esetben volt tudomása a valódi tulajdonosok kilétéről. Ügyvédeik akár a szerződések visszadátumozását is vállalták, olyannyira, hogy erre külön tarifát állapítottak meg: 8,75 dollár/visszadátumozott hónap. Persze az adóparadicsomok nemcsak a laza adózásnak köszönhetik vonzerejüket, hanem laza jogszabályi előírásaiknak is. Ezekben az államokban ugyanis nem minden esetben kell azonosítani a cégtulajdonost, így a terrorizmus finanszírozásának és a pénzmosásnak is melegágyai.
Mégis vannak vállalatok, amelyek jogszerűen arra használják az offshore cégeket, hogy a befektetéseiket rejtsék el a konkurencia elől. Úgy tűnik azonban, az adóparadicsomokban is javul az adóbehajtás: 2011 óta 20 kormány közel 50 milliárd dollárt szedett be. A Mossack Fonseca cégbejegyzési biznisze is lassult: 2005-ben még 13 287 entitás létrehozásánál segédkeztek, 2015-ben már csak 4300-nál.
Reakciók
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerint: pénzintézetek világa proaktívan támogatja az offshore ügyleteket. Komoly tárgyalásokat kell kezdeni annak érdekében, hogy a kialakult helyzet megváltozzon.
Például
- hatósági engedélyezés alá vonnák, akár illegálisnak nyilvánítanák a nem együttműködő offshore-helyszínekhez kapcsolódó befektetéseket, illetve az átutalások fogadását vagy indítását.
- eldöntenék, hogy büntetőjogi konzekvenciákat von maga után, ha egy bank, ügyvéd vagy adótanácsadó ilyen ügyekben közreműködik.
Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem Föld Intézetének igazgatója szerint az adóparadicsomok nem léteznének a világ vezető hatalmai – különösen az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok –, illetve a pénzek mozgatását végző fő pénzügyi, számviteli és jogi szervezetek konszenzusa nélkül.
A londoni korrupcióellenes csúcs (május 12.) résztvevői közül a területén lévő befektetések tényleges tulajdonosait
- nyilvánosságra hozza: Egyesült Királyság, Franciaország, Nigéria, Afganisztán, Kenya, Hollandia
- megfontolja a közzétételt: 6 ország
- nem teszi közzé, de kérésre az adatokat megosztja adott kormánnyal: 11 + 29 ország
Ők is lebuktak
David Cameron
Az előző brit miniszterelnök apja Panamában hozott létre családi vagyonkezelő alapot, melyben a fia 40 000 dolláros részesedéssel bírt. Cameron beismerte, hogy ő és felesége profitáltak az alapban szerzett részesedésből, melyet egyébként eladott, mielőtt miniszterelnök lett. Tagadta, hogy adóelkerülésben lennének ludasok.
Donald Trump
Az ingatlanmágnás neve 3540 alkalommal fordul elő a Panama Papersben. De mivel szokása eladni (márka)nevét más vállalkozásoknak, ez nem jelenti az, hogy ő maga offshore cégeket használt volna.
Gonzalo Delaveau
A Transparency International (TI) chilei tagozata elnökének 5 offshore céghez volt köze. Lemondott.
Vlagyimir Putyin
Putyin bizalmasai, Borisz & Arkagyij Roteberg s a csellista Szergej Roldugin 2 Mrd dollárt áramoltattak offshore cégekbe. Putyin neve sosem szerepel az iratokban. A pénz egy része úgy jutott vissza Oroszországba, hogy az a Szentpétervár melletti síüdülő kapta, ahol Putyin lánya, Katerina tartotta szupertitkos esküvőjét 2013-ban. A kiszivárogtatott dokumentumokból 100 bonyolult ügyletre derült fény.
Forrás: ABC Australia, BBC, Bloomberg, Business Insider, CNNMoney, Direkt36, Gabriel Zucman: The Hidden Wealth Of Nations: The Scourge Of Tax Havens, NBC News, Oxfam, politico.com, racked.com, Reuters, signature-reads.com, Tax Justice Network, The Atlantic, The Guardian, The Hollywood Reporter, The Independent, The New York Times, Univision, Time Magazine, Vice, World Economic Forum
A cikk eredetileg a Piac & Profit magazin 2016. júniusi számában jelent meg.
