Az első 3G-s iPhone 2008-ban jelent meg, majd 2010-ben piacra dobták a 4G-s okostelefonokat, amelyeken már mozgóképes tartalmakat nézegethetünk. A fejlődés nem állt meg. Itt az 5G, igaz, még jó pár technológiai nehézség akadályozza, hogy a mindennapjaink része lehessen. Az Ericsson ennek ellenére 150 millió 5G-előfizetést jósol 2021 végére.
2016
A termék-előállítók 35%-a már használ okos szenzorokat a gyáraiban, 10% egy éven belül tervezi az érzékelők beszerelését, 8% a következő 3 évben.
A hotelek 31%-a használ következő generációs okos-zárakat a szobák ajtóin, 16% kínál a vendégeknek internethez kapcsolódó tévékészüléket.
2020
A drónokra fordított összegek elérik a 8,7 milliárd dollárt. (Maholnap a csomagkézbesítés bejáratott eszközei lesznek.)
A kiberbiztonsági ipar 145 milliárd dollárnyi éves forgalmat generál. A legtöbb bevételt a PC-k védelme termeli, őket követik az okos IoT-eszközök, valamint a mobilhálózatok.
Még a szabvány sincs kész, és az 5G-s mobileszközök és hálózati berendezések kifejlesztése is most zajlik. Elvileg az ENSZ égisze alatt működő International Telecommunications Union 2018-ra áll elő az 5G pontos paramétereivel és technikai követelményeivel, a Next Generation Mobile Networks Alliance szerint pedig 2020-ra várható az ötödik generációs mobilkommunikáció piaci debütálása. Az indulást persze az éles piaci verseny előrébb hozhatja: az amerikai Verizon telekomóriás például 2017-re ígéri saját 5G-s szolgáltatását. Mindenesetre az már biztos, hogy 2018-ban a dél-koreai téli olimpiai játékokon felhasználók tesztelik a rendszert. A T-Mobile US és az Ericsson megkezdte az előszabvány-tesztrendszer kifejlesztését – egyelőre laboratóriumi körülmények között –, 2016 második felében pedig következnek a helyszíni kísérletek.
Eddig több mint 20 megállapodást kötöttek – az Intel például az LG-vel, az Ericssonnal, a Nokiával és a Verizonnal szövetkezett – az 5G tesztelésére, amely optimális körülmények között kevésbé energiaigényes és negyvenszer gyorsabb lesz, mint a ma használt 4G. A jeltovábbításban a fáziskésés minimálisra rövidül, a parancs–végrehajtás–feedback mechanizmus szinte azonnal történik. Csúcsidőben, amikor a leginkább leterhelt a hálózat, a sebesség valószínűleg 100 megabit/másodperc körül alakul, ami a 4G maximális sebességének a négyszerese a Nokia állítása szerint.
És hogy mit jelent ez nekünk, felhasználóknak? Például azt, hogy akár 8K-videókat is letölthetünk, vagy egy játékfilmet 6 másodperc alatt, szemben a mai 6 perccel. 5G-s adatátviteli sebesség kell a dolgok internete (IoT) elterjedéséhez is. Az appokkal telerakott, internetre kapcsolt gépjárművekhez, az önvezérelt autókhoz és a drónokhoz, a fűtést, világítást és hűtőszekrényt távolról, akár szóbeli instrukcióval szabályzó okos rendszerekhez. Szintén ez a technológia teszi lehetővé, hogy videón keresztül lépjünk kapcsolatba az ATM-mel vagy a banki ügyintézővel, megtudjuk helyazonosító szenzoroknak köszönhetően, hogy hol jár a csomagunk, és így az elveszett szállítmányok, poggyászok okozta anyagi kár is csökkenjen, okos tükrökkel online próbáljunk ruhákat, vagy kihasználjuk a hordható fitneszmérőkben rejlő lehetőségeket.
A vállalatok is nyernek: a GPS-vezérelt mezőgazdasági eszközök javítják a gazdálkodás hatékonyságát, az okos szenzorok pedig érzékelik, mi történik a futószalagokon, és akár a működés módosítására is képesek. (A precíziós gazdálkodásról itt olvashat részletesebben.)
Kérdés, hogy ezt a hipergyorsan száguldó, exponenciálisan bővülő adathalmazt hol és hogyan fogjuk tárolni. A Google által megvásárolt Alpental éppen ennek megoldásán dolgozik, de a Gartner elemzője, Akshay Sharma szerint még távol vannak a megoldástól. Emiatt lehet, hogy az 5G nem felváltja, hanem inkább kiegészíti a 4G-t, legalábbis eleinte.
És még valami: az 5G-s adattovábbítás sebessége lekörözi a 4G-st, de a jelek rövidebb távolságra képesek eljutni, és nem hatolnak át a falakon. Ezért szinte minden épületre, sőt a beltérbe is jelszórókat kell tenni. Sőt, a hálózatba kötöttség egyúttal a hekkelés veszélyét is állandóvá teszi.
Hálózatba kapcsolt társadalom
A Def Conon – a hekkerek éves Las Vegas-i találkozóján – közhelyszámba menő trükk, hogy a résztvevők egy laptop segítségével rutinosan felnyitják az autók zárját. Rendszerint a műszerfal és azon belül a netes böngésző a gyenge láncszem. Kevin Mahaffey, a Lookout vezetője és Marc Rogers, a Cloudfare munkatársa is így hekkelte meg a Tesla Model S-t 2015-ben. Kiberbiztonsági szakértők szerint nem kell sok idő hozzá, hogy a repülőgép-eltérítések helyett a balesetet okozó autóhekkelések váljanak a terrorizmus célpontjává.
A Tesla feje, Elon Musk versenyt hirdetett hekkereknek, hogy segítsenek azonosítani autói sérülékeny pontjait, a Fiat Chrysler 2015 júliusában pedig 1,4 millió autót hívott vissza, miután hekkerkísérlettel bizonyították, hogy a terepjárói IT-komponense feltörhető: a hivatásos kiberbűnözők gyorsulásokat indukáltak, és megbolondították a légkondit is. A gyár pendrive-on postázta ki az autótulajdonosoknak a szoftverfrissítést.
Sőt, egy behálózott otthonban a magánéletünk szentsége is veszélybe kerülhet. Az elmúlt évtized már tele volt a feltört webcamek és a meglesett intim pillanatok botrányaival.
Az összekötöttség ugyanakkor nemcsak sebezhetőséget jelent, hanem lehetőségeket is, és az üzleti előnyök sem elhanyagolhatók. A dolgok internetére kapcsolódó eszközök és a mainál okosabb rendszerek csökkenthetik a működési költségeket, növelhetik a termelékenységet, új piacok elérését és demokratikusabb, fogyasztócentrikusabb termékfejlesztést tesznek lehetővé.
Adatok forrása: BI Intelligence, Frost & Sullivan