Az idei május volt minden idők legmelegebb májusa. (A hónap nem először produkál rekordot: 2015 májusa minden idők legesősebb májusa volt az Egyesült Államokban.) A NOAA (az Egyesült Államok óceán- és légkörkutató hivatala) kijelentése szerint április ugyancsak a legmelegebb április volt, és az ezt megelőző 11 hónappal együtt az időszak rekordot döntött úgy is, mint a legmelegebb 12 hónap, vagyis nem naptári év. 2016 első négy hónapja pedig a legmelegebb január–április periódus volt az elmúlt 136 évben.
Kettő, de inkább másfél: ez a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás igazi célja, azaz hogy ezeknél a határértékeknél állítsa meg az emberiség a globális felmelegedést. (Az ipari forradalom előtti időszakhoz viszonyított globális átlaghőmérsékletről van szó.) Az ezt meghaladó hőmérséklet-emelkedés esetén ugyanis a következmények beláthatatlanok lesznek az ipari civilizáció számára.
Ez a cél azonban nehezen lesz elérhető, legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot
2016 első felének felmelegedésébe az El Nino is jócskán bejátszott, mely meleg levegőt hozott, de meteorológusok szerint a melegrekordok fő oka továbbra is emberi tevékenység: az üvegházgáz-szennyezésünk által okozott klímaváltozás.
Az El Ninónak köszönhető, hogy Ausztrália 53 százalékán olyan meleg volt a tavasz, mint az a meteorológiai mérések történetében még sosem. Mivel a bioszféra rendkívül komplex és holisztikus rendszer, a szokatlan meleg egy sor jelenségben csapódott le: az USA déli államait és Európát rendkívül heves esőzések áztatták hetekig (Magyarország sem volt kivétel ez alól), a Csendes-óceánban pedig kifehéredtek a korallszigetek.
Idén szokatlanul hamar olvadt el az Északi-sarkvidék jégtakarójának nagy része, ami szezonális jelenség, minden évben bekövetkezik, hogy aztán a téli hónapokban újra erősödjön a jégtakaró. Az olvadást nyilvánvalóan a globális felmelegedés erősíti, s ez gyengíti az időszakos visszajegesedést.
Indiában annyira felforrt a levegő, hogy május 20-án 51 Celsius-fokot mértek az ország egyik északi városában, Phalodiban, amire eddig soha nem volt példa. Az országszerte tartó kánikula több száz áldozatot szedett. Számos körzetben betiltották a főzést napközben, hogy így csökkentsék a tűzvész kockázatát. A korábbi melegrekord 50,6 Celsius-fok volt. De azt is régen mérték. 1956-ban. (Phalodi egyébként a sivatagos Rádzsásztánban van.) Indiában egyébként nem szokatlan, hogy májusban és júniusban negyven fok fölé kúszik a hőmérséklet.
Tudósok szerint felkészülhetünk rá, hogy 2016 lesz minden idők legmelegebb éve, legalábbis amióta a meteorológiai intézetek mérik a hőmérsékleteket. 2014 és 2015 ugyancsak rekordot döntött. De szélsőséges időjárási eseményekre is számíthatunk, a meteorológusok új szlogenje szerint az abnormális az új normális.
A szélsőséges időjárás és a klímaváltozás pedig tömeges elvándorlást okoz. Az évszázad migránsa a klímamenekült lesz.
Forrás: Business Insider, AFP, Time, The Guardian
