Más volt a világháló 1999-ben a dotkom-lufi idején, más 2008-ban a válság kitörésekor, más ma, és más lesz öt-tíz év múlva, amikor elterjed a Dolgok Internete (IoT). Az éves IP-alapú adatforgalom – az emberiség éves netes adatforgalma – várhatóan még idén meghaladja az 1 zettabájtot, azaz a 1 000 000 000 000 000 000 000 bájtot, (ez egyébként kevesebb, mint amit 2012-ben jósoltak mostanra) 2019-ben pedig valószínűleg már a 2 zettabájtos határt is túllépi.
Miközben bővül az internet és az internetezők köre, a netes fősodor kommunikációs szokásai is változnak. Napjainkban az érintkezés platformjának egyik meghatározó formálója az egyre inkább érvényesülő Y generáció és az őket követő korosztály tagjai. Ezért van, hogy míg a 2000-es években a közösségi honlapok dívtak, mára – köszönhetően a fiatalok kommunikációs szokásainak – a csetelős alkalmazások jelentenek kaput a világháló bőséges tartalomkínálatához. Ezek 2009-ben a WhatsApp megjelenésével indultak hódító útjukra, és ma ezeken keresztül néznek mozgóképes tartalmakat a fiatalok, és innen kattintanak rá a márkák honlapjaira, ha kortársaik felkapnak egy-egy terméket.
A cset-appoknak nagyobb a felhasználómegtartó erejük, mint bármilyen más alkalmazásnak: egy átlagos tini manapság 2 hét alatt 2000 üzenetet vált azzal, akivel randira készül, és még az sem zavarja őket, ha csevegésüket nem archiválja az alkalmazás. A Snapchat automatikusan törli az üzenetet a megtekintése után, de nem baj, mert ez a korosztály a pillanatban él. Az Amerikai Egyesült Államokban online idejük 91 százalékát cseteléssel töltik a felhasználók. Ezt a trendet próbálják a szolgáltatók, fejlesztők, gyártók meglovagolni: a Sony előállt a Playstation Messengerrel, a Yahoo pedig újraélesztette korábbi Messengerét.
