A közel 79 milliárd eurós költségvetésű Horizont 2020 (H2020) program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek, ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt. Erről és a Kkv-eszköz programról itt olvashat részletesebben.

Hogy lesz sikeres a H2020 pályázat?

A Horizont 2020-ra és más startup fejlesztő programokra tulajdonképpen pénzszerzési szakember nélkül is lehet beadni pályázatot, szögezte le -saját maga ellen szólva - Gallyas Katalin, a Civic Tech Amsterdam vezetője (ld. keretes írásunkat). Ez tulajdonképpen meglepő, mert a hazai pályázatoknál viszont olyan mértékű adminisztráció szükséges, hogy gyakran külön embert kell foglalkoztatni rá, vélik egyes vállalkozók. Az uniós pályázáshoz regisztrálni kell, kitölteni egy önelemző (self-assessment) online kérdőívet, és egy napon belül máris megkapja a regisztrációs számot a pályázó.

A támogatásszerző szakember mégis fontos, mert ismeri azt a kifejezésrendszert, amit mindenképpen fel kell tüntetni a beadott anyagban (ld. a keretes listát). Ilyen "buzzwordok" nélkül aligha talál célba egy-egy pályázat.

Azt is tudni kell, hogy vannak divatos témák. Ha egy fejlesztés az "open disruptive technology" kategóriába tartozik, vagyis megbillenti, megakasztja a kialakult iparági egyensúlyokat, vagy a "future emerging tech"-be (a jövő feltörekvő technológiái közé), arra nagyon ugranak a bírák. Persze kajánul megjegyezhetnénk: mi nem illik bele e tág fogalmakba? Hiszen minden innovatív vállalkozás ilyen törekvésekkel fejleszt.

Nagyon szeretik a bírálók, ha a projektnek köze van az interoperabilitáshoz, a nyitott forráskódú fejlesztéshez, ha "minél nyitottabb szoftverek készülnek minél kevesebb pénzből - mondta Gallyas.

Nagy verseny az eurókért

Általánosságban elmondható, hogy a kis összegekért kicsi a verseny, itt nagyobb eséllyel rúg labdába egy-egy magyar startup cég. Gyakran érdemes inkább a félmilliós összegre beadni a pályázatot, ott nagyobb eséllyel lehet győzni. Gallyas fontosnak tartja azt is, hogy a magyar vállalkozások ne csak az uniós alapoknál próbálkozzanak. Célszerű kialakítani az angyalbefektetők pénzének, a kockázati tőkének és az állami/uniós pénzeknek valamiféle egyvelegét a cég tőke-hátterében. Az EU-s alapoknál ugyanis nagy a verseny. Egy-egy kiírásra általában 100-120 pályázó jelentkezik, s közülük alig 20 részesül támogatásban.

A Horizont 2020 program eddig főként a több piacra bejutást segítette, elsősorban a cég növekedésének segítésére jó. Ehhez persze már rendelkezni kell a termékkel (vagy legalább a prototípussal, a mock up-pal, vagyis a tesztpéldánnyal, sőt akár már egy-két ügyféllel is).

Félmillió eurót viszonylag könnyű szerezni.
(fotó: freeimages.com)

SME1 & SME2

Ha korábbi fázisban tart a projekt, a Horizont 2020-ön belül az SME1 programnál félmillió eurónál kisebb pénzre lehet ácsingózni. Ehhez egy megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study) szükséges, ami körülbelül 10 oldalas szokott lenni.

A Horizont 2020-on belüli Kkv eszköz program egyik szegmense esetében (SME1) alapkutatásra, a termék működőképességének demonstrálására, továbbá a termékhez szükséges technológiai rendszer beindítására is lehet pályázni. Az SME2-nél 0,5-2 milliót lehet igényelni az új piacok meghódítására, ahol zömében 1-2 éves futamidejű projektek versenyeznek. Itt már 30 oldalas leírás és cselekvésterv (roadmap) szükséges, valamint mellékelni kell a termék "funkcionális dizájnját". Fontos világosan körvonalazni az anyagban, hogy mennyi a hiányzó tőke és mi a következő lépés, aminek a megtételéhez kell a pénz.

Gallyas szerint az EU-ban nem érdemes egy bejáratott, több éves múltú cégnek a spin-offjával, vagyis az új projektcégével pályázni, mert így nem tud semmilyen releváns fogyasztói közönséget felmutatni a vállalkozás. Ezt úgy mondják, hogy "traction", ami kulcsfontosságú szó a startupok tőkeszerzésében, lépten-nyomon ezt hangoztatják ebben a közegben.

Fontos, hogy a cég weboldala egyszerű legyen, ne tartalmazzon sok szöveget és lehetőleg mutassa meg a terméket fotókkal. Az is kulcsfontosságú, hogy a fejlesztő személyét és a háttérteam kilétét nyilvánossá tegye a honlap.

Ha a dolgok internetét célozza meg fejlesztésével egy startup, előnyös, ha van benne valamilyen zöld, illetve fenntarthatósági aspektus. Ezt szeretik a zsűrik.

Ha már valamelyest nemzetközi lábakon áll a cég, nagyon hasznos Londonban fiókcéget nyitni -akár csak olyan szinten, hogy postafiókcégként üzemel-, mert az angol fővárosban sok a startupoknak szétosztandó támogatás.  Ott félmillió eurót könnyen lehet kapni - mondja Gallyas.

Bár nagyon divatos most a nyílt forráskódú fejlesztés, Gallyas szerint az okos cégek mindig megtalálják a módját, hogyan tegyék a termék egyik prémium-elemét vagy a háttértámogatást (support) fizetőssé, amire rendszerint szükség van, mert a termék egy-egy eleme -okkal, szándékosan- bonyolult, hogy konzultációt és támogatást igényel. Így a saját IP-ből (intellectual property) is csak lehet pénzt termelni.

Elbírálási elvek A zsűri három mérce szerint mérlegeli a beadott anyagokat: kiválóság (excellence), hatásfok (impact), és megvalósítás (implementation), vagyis képes-e beváltani az ígéreteket.