Gates azért hozta létre alapítványát egy innovációs gondolkodást használva, mert felfedezte azt a hiátust, hogy a találmányoknál mindig ott áll egy kapitalista, aki profitálni akar a termékből, de a szegénység csökkentésénél vagy az oktatás felvirágoztatásánál nem bábáskodik hasonló tőkés, mert itt nincs felvevőpiac, amelyből bevételt generálhatna a befektető.

A gőzturbináktól a vonaton át az autókig, "az innovációk nagy részét gazdasági alapon hozták létre, vagyis profitérdekből, hangsúlyozza Gates. Miért ne lehetne ugyanezt a gondolkodást alkalmazni a világ égető problémáinak megoldásához, mint amilyen a globális szegénység, az elégtelen gyerekkori táplálkozás (amibe nem hal bele az ember, csak éppen nem fejlődik ki rendesen az agya), vagy az energiahiány?

A dolog úgy tűnik, működőképes: Nigériában például a 5 év alatti gyerekek 15%-a meghal. (Vannak olyan országok, ahol ez az arány 20%. A gazdag országokban 1% ez a halandóság.) És javarészt ragályos betegség az oka. Az alapítványnak például sikerült alacsony szintre szorítania a járványos gyermekbénulást (polio) Nigériában.

A szegénység a pénz és idő hiánya

"A szegénység nemcsak a pénz hiányáról szól. Hanem az erőforrások hiányáról, amelyek ahhoz kellenek, hogy a szegények kiteljesítsék a bennük lévő potenciált. Ebben két tényező hiánya akadályozza őket: az áram és az idő. Nemcsak pusztán arról az érzésről van szó, hogy nincs elég óra egy napban. Hanem annak bénító hatásáról, hogy nehéz fizikai munkát kell végezni, mert nincs áram és gép, amely elvégezné helyettünk a kétkezi munkát - mondja Gates.

Földünkön közel egymilliárd embernek nincs hozzáférése az elektromos áramhoz. Következésképp ők nem igazán rendelkeznek szabadidővel sem. A szub-szaharai Afrikában a lakosság 70%-a nem élvezheti az áramszolgáltatás előnyeit. E régióban a népesség nagy része vidéken él, falvakban. Ázsiában is hasonló a helyzet. Csak Indiában 300 millió ember él áram nélkül.

"Az idő és az energia kapcsolata iránti érdeklődésünk független az alapítványunk szegénységgel és egészségüggyel kapcsolatos tevékenységétől, mégis összefügg" - írta Bill és Melinda Gates idei éves levelükben, melyet ezúttal a világ diákjainak címeztek.

Ha a kormányoknak és nem kormányzati szervezeteknek sikerül legalább részben orvosolniuk az energiaszegénység problémáját, azzal sok-sok ember életkörülményei javulhatnak - vélik Gatesék, akik szerint nem elegendő ha csak az éhínséget és a rosszul tápláltságot próbálja megszüntetni egy világjobbító alapítvány. Mert nagy méretekben csak a villamos energia és a gépek segítségével javítható a széles néprétegek életszínvonala. Áram működteti a kórházakat, az iskolákat.

A Gates házaspár úgy látja, a történelmi fejlődés - amit ők úgy értelmeznek, hogy minél több ember életkörülményei javul - az energia és az energiafelhasználás miatt jöhetett létre. És ezáltal tud csak folytatódni. Kulcsfontosságú, hogy a szegények olcsó energiához jussanak, ami lehetőleg megújulóenergia, hogy ne gyorsítsuk tovább a klímaváltozást az emisszió növelésével. Így a földgolyón esténként ne csak a fejlett országok tündököljenek fényárban.

Gates Davosban töpreng
(fotók: Wikipedia)

 

Tanulás, ahogy ő látja

Bill Gates tevékenységének kiemelt területe az oktatás fellendítése. A The Atlantic folyóiratban kifejtette nézeteit az oktatás megreformálásáról. Mivel a globális versenyben, a technológiai fejlesztések cunami szerű áradatában a tudásintenzív szakmákra van kereslet, az az ország, mely nem tud kiművelt és kurrens szaktudással rendelkező emberfőket produkálni, gyakorlatilag eltemetheti magát.

A legjobb ötleteket úgy fejlesztik a diákok, hogy szívességeket kérnek, bekéredzkednek valakinek a laboratóriumába vagy műhelyébe, ahol bütykölnek. Ha e kezdeti nehézségeken túllendülnek, olyan ötletet vagy masinát alkotnak, amely már prezentálható az alapítványoknál és támogatásra méltó (rendszerint 1-5 millió dollárra). Gates alapítványával igyekszik a lehető legkorábbi fázisba bekapcsolódni. Erre találta ki a Grand Challenge nevű "felfedező" ösztöndíjat. "Sok olyan ösztöndíjat nyújtunk, amely végül nem eredményez áttörést okozó produktumot. Tulajdonképpen ezek az ösztöndíjak alkotják támogatásunk legnagyobb szeletét" - mondta a The Atlanticnak.

Gates a Washington-tó partján lévő villájának konditermében azzal múlatta az időt edzés közben, hogy tudományos ismeretterjesztő műsorokat nézett. Így lelt rá egy ausztrál professzor, David Christian Big History című programjára, mely DVD-n jelent meg és 48 előadást tartalmaz. A kurzus azért tetszett neki, mert egységes narratívába fűzte össze az élővilág és az emberiség történelmének különböző aspektusait. Gates meggyőzte a profot, hogy közösen adaptálják a tanfolyamot olyan formába, hogy bevihető legyen a középiskolai oktatásba. A tananyag Jane Goodall majommentő aktivizmusát éppúgy felölelné, mint a kopernikuszi fordulatot vagy Einstein relativitáselméletét.

Gates ragaszkodott hozzá, hogy a diákok digitális eszközökkel is hozzáférhessenek az infóadaghoz, vagyis elektromos eszközökön megtekinthető kronológiákkal babrálhassanak. Annyira elszánt volt, hogy készen állt az egész projektet az alapítványán kívül, saját zsebből finanszírozni. 10 millió dollár erejéig - aminek az elköltése neki meg sem kottyan. (Az alapítvány az elmúlt években az amerikai diákok vizsgakövetelményeinek javítását tűzte ki célul, mert a megkövetelt ismeretanyag köszönőviszonyban sem volt az európai és egyes ázsiai országok nebulóitól elvárt tudással.)

A Big History projekt 2011-ben 5 középiskolában debütált Amerikában, ám 2014-re már 1200 iskolára terjesztették ki, s összesen 15 000 amerikai diák vett részt benne országszerte. Hollandiában, Dél-Koreában és Ausztráliában is tanítják.

Gates egyébként megosztó figura lett az oktatás berkeiben, az USA két tagállama visszautasította a Common Core nevű vizsgakövetelményeket, sok pedagógus nehezményezte, hogy nem vonták be őket a koncepció kidolgozásába és attól is tartottak, puszta teszteredményekké redukálják a munkájukat.

Legyünk hálásak!

Bill Gates úgy véli, túlságosan szeretünk a problémákra fókuszálni. Ezért fontosnak tartja, hogy sose tévesszük szem elől, milyen haladást értünk már el a múltbeli állapotokhoz képest.

Ha valaki tápanyagban gazdag étrendet mondhat magáénak, ha tisztességesen fel tud öltözni, tető van a feje felett, ki tudja fizetni a számláit, ne vegye úgy, hogy az természetesen jár neki. Hogy naponta rengeteg alkalommal kapcsolunk be készülékeket, melyek felmelegítenek, lehűtenek, informálnak, szórakoztatnak minket, ez is nagy privilégium a fentiekben ecsetelt energiaszegénységhez képest. Ezekért is hálásnak kell lennünk. Hogy nem tartozunk azon 1,3 milliárd ember közé, akiknek nincs hozzáférése áramhoz. Az emberiség 18%-áról van szó.

"Az emberek szerencsések, hogy ma élhetnek és látniuk kellene, hogy milyen sebesen javulnak a dolgok, a történelem bármelyik más korszakához képest" - tette hozzá.

"Energiacsoda"

Gates annyira bízik az új generációk elszántságában, tehetségében és ügyességében, hogy azt a jóslatot tette: 15 évben belül, vagyis legkésőbb 2030-2031 táján már haszonélvezői leszünk egy olyan új áttörésnek, felfedezésnek, mely forradalmasítja az energia-előállítást.

Gates grafikonja szerint ilyen gyorsan/lassan kerültek a fősodorba az energiainnovációk
(fotó: gatesletter.com)

Elhintette azt az utalást is, hogy nagyon izgatja a nap üzemanyaggá alakítása, és megemlítette, hogy a mai lítiumionos akkumulátoroknál -amik a laptopjainkban is találhatók- hatékonyabb eszközökre van szükségünk az elektromos autók meghajtására, de ennél többet nem igazán mond arról, szerinte az energetika mely területén valószínű az áttörés.

Gates a párizsi klímakonferenciát megelőző, zárt ajtók mögötti lobbizás során is az energiainnovációt tette meg főtémájának. Júniusban az Élysée Palotában járt, s tolmácsolta Francois Hollande franciafőnek kérését, hogy ő is ezt a kérdést forszírozza a 2015 decemberében a Párizsi Klímacsúcson. A Szilícium-völgy krőzusa a Fehér Házba is ellátogatott a nyáron, hogy meggyőzze az Obama-kabinet szakértőit. A Fehér Ház és az Élysée Palota fejesei pedig Gates renoméját vetették be arra, hogy megnyerjék India első emberét, Narendra Modit a klímacsökkentési céloknak. Végül 20 kormány vállalta, hogy megduplázzák a megújuló energiákra irányuló K+F ráfordításokat. Összesen 20 milliárd dollárt fordítanak e célra a következő 5 évben.

Klíma és K+F

Modinak azért jött kapóra Gates részvétele, mert -ahogy azt kerek perec megmondta Obamának- olyan energiatechnológiai áttörésre van szüksége, mely sikeresen tudná kihúzni a szegénysorból India több százmillió lakosát. (Gates és Modi 2014-ben már találkoztak és a wc-technológiákról beszélgettek. A megoldatlan szennyvízelvezetés ugyanis ivóvíz- és közegészségügyi probléma is egyben.)

A politikusok Gates hírnevét is felhasználták az ügy népszerűsítésére, hiszen az üzletember is jelen volt, amikor Obama és Hollande mellett, amikor bejelentették a kezdeményezést. "Mindig meglepőnek találtam, hogy a klímatárgyalásoknak nincs K+F vonatkozása" -mondta Gates a The New York Timesnak decemberben Párizsban.

Gates eddig közel egymilliárd dollárt költött energetikai kutatások támogatására. Ezen túlmenően egy másik koalíciót is létrehozott tech-gurukkal energiai startupok finanszírozására. Gates kérésére csatlakozott a kezdeményezéshez Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, Jack Ma, az Alibaba feje, és Jeff Bezos, az Amazon vezére. A négy mogul összesen 2 milliárd dollárt fordít energiakutatásra és fejlesztésre. (Al-Valid szaúdi herceget és befektetőt, Ratan Tata indiai vállalkozót, és Reid Hoffmant, a LinkedIn alapítóját is megkereste.) Gates figyelmeztetett rá, hogy a startupok egy része el fog bukni, ötletük nem hoz eredményt. De ez is része az innovációnak.

Gates kritikusai azt nehezményezik, hogy évtizedekbe telhet, mire a remélt energiaforradalom -már ha megtörténik- gyümölcsözővé válik és hatása eljut a világ minden szegletébe. A Világbank szerint csak évente 100 milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy az energiaszektor dekarbonizációja végbemenjen és azzal eredményesen lehessen megfékezni a klímaváltozást.