A Károly walesi herceg által alapított University of Cambridge Programme for Sustainability Leadership vezetője (CPSL), Dixson szerint, Magyarország magas rizikójú országokkal (Brazília, India, Kína) áll versenyben a befektetésekért. A tőkét elriasztó tényezők strukturálisak.
- Zárt piac: az áramellátó-hálózat összekötöttségének fejletlensége, mely nem kedvez az elektromos áram regionális kereskedelmének
- A hitelminősítő intézetek által adott alacsony besorolás egyes kormányoknak (értsd: hazánk), ami kihat az állami tulajdonú vállalatok tőkéhez jutási lehetőségeire.
- A költségek áthárítása a fogyasztókra
- Hosszas, elhúzódó fejlesztések, bonyolult engedélyezési eljárások
A brüsszeli lobbista a múlt héten brit multik vezéreit vitte José Manuel Barrosóhoz audenciára, s az Európai Bizottság elnöke feltette a költői kérdést: "Hogyan vezessük át az európai gazdaságot a megszorítások (austerity) korából a gyarapodás (prosperity) korába, ha nem hisszük el, hogy a zöld növekedés az egyetlen lehetőség?" Dixson-Decleve azt látná célszerűnek, ha Magyarország a nagy beruházásokra koncentrálna e területen.
Reininger Róbert, a Deloitte Zrt. környezetvédelmi tanácsadás üzletágának vezetője ellenben úgy látja, nem csak a "mega és gigaberuházásokra" kellene koncentrálni: nagy lehetőségeket lát a települési szintű erőművekben és a geotermikus energiában, mivel nem tartja szerencsésnek, hogy a megújulók arányának Brüsszel felé tett vállalását 80 %-ban fakitermeléssel tudjuk le, vagyis egész erdők kivágásával üzemeltetjük az erőműveket.
Nemcsak importáru
Dixson-Decleve nem tért ki a régióban (és a magyar kormány brüsszeli képviselete által is) gyakran hangoztatott panasz elől, miszerint a megújuló energiahordozókat kihasználó infrastruktúrát a nyugati gazdasági érdekek térnyerésének tekinti, külföldi importból jön a szélkerék, a turbina, a napkollektor, és a kelet-európai országok gazdasága alig részesedik ebből a forgalomból.
Deák László, az Alstom Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója azonban már be tudott néhány pozitív példáról számolni: már készítenek szélenergiáa generátort Magyarországon, továbbá svájciak gyártatnak napenergiás berendezéseket nálunk, "helyi hozzáadott értékkel", de e termékkel egyelőre még más piacokat látnak el, a hazai fogyasztóknak nem megengedhető ezek árszintje. (Érstd: a kínai áru olcsóbb.)
Kiszámíthatatlan szabályozás
A kormány részéről Kovács Pál államtitkár egyetlen érdemleges megállapítást tett: hazánk energiastratégiáját "sem megújuló, sem atomenergia nélkül hosszú távon nem lehet elképzelni", mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) épületében tartott rendezvényen. Dixson-Decleve elárulta, hogy Fellegi Tamás járt az angliai kabinet energia- és klímaügyi miniszternél, Greg Barkernél. De Kovács ezekről az e tárgyalásokból származó lehetőségekről sem árult el semmit - kérdések feltevésére pedig nem nyílt lehetőség a rendezvényen. Azt azonban büszkén hangoztatta, hogy az EU-ban egyedül Németország és Magyarország teljesítette emisszió-csökkentési vállalásait (utóbbi főként a gyáripar rendszerváltás utáni leépítéséből kifolyólag).
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes azon vélekedésének adott hangot, hogy az állami szabályozószervezetek leépítése nem segít, a probléma egyébként is másutt keresendő. "Nem azért nincsneke kis vizierőművek, mert az engedélyezés bonyolult, hanem mert az anyagi jogszabályokkal van baj. A fosszilis iparágak érdekeit képviseli. A szabályozás barátságtalan tehát, nem az eljárási oldal". Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese kiszámolta: a Fidesz kormányzati ciklusában eddig 27 alkalommal változattak energetikai törvényeket.
