15 milliárd dollárba kerülne az Egyesült Államoknak a klímavédelmi programok kivitelezése, állítják Washingtonban. Az Obama-adminisztráció prioritását élvezi a klímaügy, ám az elnök maga eddig nem kampányolt olyan erősen az érdekében, mivel hónapokon át az egészségügy reformjának elfogadtatására koncentrált. A demokraták mára lemondtak egy szigorúbb klímatörvényről. A korábbi verziót a klímablog hasábjain 3 részben ismertettük.

Republikánus támogatás hiányában elemzők a tekintetben is borúlátóak, hogy a novemberi képviselőválasztások előtt egyáltalán keresztül lehet-e passzírozni a kongresszuson egy gyengébb törvénycsomagot? Augusztus 6-án ugyanis a szenátus beszüntette az ülésezést és megkezdte nyári szünetét.

Nem népszerű a törvénycsomag

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a klímacsomag még a demokrata párton belül is némi ellenállásba ütközik. Egy friss összesítés szerint 53-en támogatják. További 7 szavazat kellene hozzá.

A klímatörvény lebutított változatát propagáló Richard Lugar republikánus politikus -a szénerőművekben bővelkedő Indiana állam képviselője- azt nyilatkozta, amíg nem vizsgálják ki, mi okozta a BP olajkútján a robbanást, nem fog támogatni semmilyen átfogó reformot az amerikai energia-szektort és a megújuló energiaforrásokra történő átállást illetően. Mégis Lugar az egyetlen republikánus, aki valamilyen formában a klímaügy mellé állt (lásd a lenti listát).

A republikánus képviselőket az olajlobbi szépen zsebre tette: a fosszilis óriáscégek 1998 óta  közel egymilliárd(!) dollárt költöttek a törvényalkotók megpuhítására. Ez évi 100 millió dollárt jelent, amivel a hatodik legerősebb érdekérvényesítő csoport az energiaszektor.

Húzd meg - ereszd meg

Kisebb-nagyobb "szkanderozások" már lezajlottak a két párt között a nyár elején: május 21-én más irányból próbálta az Obama-adminisztráció megfékezni az emissziókat. Ekkor terjesztette ki tágabb körre a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) az autók mérgesgáz-kibocsátását szabályozó "kipufogó törvényt", aminek nem tettek keresztbe az autóipari szereplők, mivel a csődből őket kimentő állami támogatások miatt Washington tenyeréből esznek.

Június 10-én pedig nem sikerült megakadályozniuk a republikánusoknak, hogy az EPA megregulázza az üvegházgázok kibocsátását, ezzel környezetkímélő technológiai fejlesztésekre kényszerítve az USA keleti államaiban füstölgő 900 erőművet és olajfinomítót - becslések szerint 2,8 milliárd dollárt kell majd e célra költeniük a vállalatoknak. (Az új szabályok a Bush-kormány 2005-ös törvényét helyettesítik, melyet formai okokból 2008-ban érvénytelenként visszadobott a szövetségi bíróság.)

Pluszköltség a háztartásoknál

Az EPA vizsgálata szerint háztartásonként évi 150 dollár (31 550 forint) többletkiadást jelentene a fosszilis gazdaság átalakítása. (Az azonban nem egyértelmű, hogy a kalkuláció csak az energia-költségek növekedését veszi figyelembe, ami egy-egy háztartásra hárul, vagy a gazdaság egészére gyakorolt infláció-gerjesztő hatással is számol-e? Vagyis hogy az összes terméknek és szolgáltatásnak az ára emelkedik, hiszen minden gazdasági folyamat energia-felhasználáson és szállítmányozáson, tehát fosszilis energiákon alapul.)

Szénerőművek bezárása

Obamáék egyelőre hathatósabban tudnak lépni a higany-szennyezések -mely a halakba, onnan pedig az emberi szervezetbe kerül-, valamint a nitrogénoxid és az ónos esőket kiváltó kéndioxid kibocsátása ellen. E korlátozások valamelyest közelebb vihetik a Fehér Házat a 2020-as emisszió-csökkentési célok eléréséhez, és 2015-re a szénerőműveknek akár 20 százalékát kényszeríthetik leállásra vagy zöldebbé válásra.

Az alább felsorolt javaslatok többségére szeptember közepén térnek vissza a képviselők, amikor megkezdődik az őszi ülésszak. A november 2-i választást megelőző hetekben azonban hagyományosan egyre inkább elmérgesedik a sárdobálás a két párt közt, gyengítve a klíma-konszenzus esélyét.