Zöldipar: Kína az élre tör?

A megújuló energiák infrastruktúrájának gyártását segítő állami támogatások ma kritikus pontjai annak a versenynek, melyben a különböző országok igyekeznek zöld szektorukat nemzetközileg is vezető helyzetbe pozícionálni. Az eddig javarészt Európába exportáló Kína az Egyesült Államok piacán készül teríteni szélturbináit. Az egyik amerikai szakszervezet azonban bekeményített: bepanaszolta a kommunista államot, amiért illegálisan szubvencionálja a zöld szektort és a WTO elé akarja vinni az ügyet. A Fehér Házé a döntés, hogy megteszik-e.

A 850 ezres taglétszámmal bíró Egyesült Fémmunkások nevű szakszervezet a kínai szélturbinák és szolár-panelek állami támogatásában talált kivetnivalókat, amit a fogyasztók támogatása helyett favorizál Peking.

A WTO sokrétűen szabályozza az export-iparágak támogatásának lehetőségeit. Abban az esetben engedélyezi az áruk és szolgáltatások támogatását a belföldi piacon, ha azok nem kerülnek előnybe az importáruval szemben. A genfi székhelyű szervezet tiltja a kiviteli termékek és az exportőrök támogatását - e tabukat látszik sérteni Kína gyakorlata.

Szakértők szerint várható volt, hogy valaki előbb-utóbb megteszi a lépést Kína ellen. A multinacionális nagyvállalatok azonban nem voltak hajlandók a panasz-benyújtásban érdekelt washingtoni kormánnyal együttműködni: a cégvezetők vonakodtak adatokat kiszolgáltatni vagy tanúskodni az ázsiai nagyhatalomban honos üzleti gyakorlatról, mivel ismerik a kínai kormányrutint. Peking hajlamos szankciókkal eljárni az ellenségesen megnyilvánuló -részben nyugati tulajdonú- vegyesvállalatok ellen és akár kizárni az adott céget a kínai piacról.

Átpolitizált téma

A globalizált világgazdaság eltolódott egyensúly(talanság)ának jele, hogy Kína köztudottan nagyságrendekkel többet gyárt és ad el, mint amennyi a nyugati országok Kínába irányuló exportja. Nincs ez másként a megújuló energiákhoz fűződő infrastruktúra létrehozásában sem. A számottevő amerikai munkanélküliségi ráta miatt elképzelhető, hogy a szakszervezeti panasz kedvező táptalajra talál a következő hónapok politikai vitáiban, mert a Kína felemelkedésétől való (amerikai) félelmek mondhatni benne vannak a levegőben.

Hogy a szakszervezet panaszt emelt, azzal nem más célja volt, mint érdekeit bevinni az amerikai képviselő-választások arénájába. Az Obama-kabinetnek 45 napon belül kell döntenie, hogy lép-e az ügyben, vagyis október 24-ig, ami alig tíz nappal van a választás előtt.

Obama nemrég "hazai tiszta energiaipar" létrehozását szorgalmazta egyik beszédében. Mind a két nagyhatalom tisztában van vele, hogy az "energiabiztonság" és az "energiafüggetlenség" kulcsfontosságú a nemzete jövője érdekében, ezért a "tiszta energia-ipar" stratégiai fontosságú, és mindkét kormány erősen védi. (A klímavédelmi aspektusokról nem is beszélve - ám erről majd később, cikkünk következő részében.)

A kormány felkarolja

Az elmúlt három évben radikálisan csökkent a nap- és szélenergiai eszközök ára, ami nem kis mértékben a kínai tömegtermelésnek köszönhető. A több mint egymillió főt foglalkoztató kínai "tiszta energia-szektornak sikere nagy részben az agresszív kormány-programoknak köszönhetők, melyek olyan módon támogatják ezt az iparágat, ahogy más kormányok nem", írja a New York Times.

A lap által kifaggatott szakértők szerint az állami segítségnyújtás alább fennsorolt formái segítik a vállalatok nyereségességét és teszik lehetővé termékeik versenyképes árszinten tartását, ám jogosulatlanul előnyt szereznek a kínai vállalatoknak:

  • A zöld cégek földszerzése országszerte erősen támogatott. A vállalkozások olykor a piaci ár egyharmadáért kaphatnak gyárépítésre telket az önkormányzattól. Ezt aztán jelzáloggal terhelheti a vállalat. A telek- és ingatlanvagyon értékes tétel a könyvelésben, és kedvezőbb színben tünteti fel a céget, ha részvénykibocsátásra kerül sor. A WTO tiltja az értéktárgyak ilyen olcsó átadását, mondhatni átjátszását az exportőrök kezébe.
  • Van olyan kínai tartomány, ahol ingyen is a vállalatok tulajdonába helyezik a földeket, csakhogy élénkítsék a gazdaságot és foglalkoztassák a helyi munkaerőt. Ilyen kivételes elbánásban csak a megújuló energiákkal foglalkozó zöld iparág részesül.
  • Az USA-ban az utak és a telekommunikációs hálózatok (célirányos) korszerűsítésével segítik egyes vállalatok működését, de a Kínában tapasztalt földügyeletekkel nem.
  • A hitelfelvételt is támogatja a pekingi kormány (előfordul, hogy a kamat felét állják), ami ugyancsak a WTO szabályai ütközik.
  • Kína néhány hónap leforgása alatt 23 milliárd dollárt juttatott a "tiszta energiaipar" négy szereplőjének az állami tulajdonú Kínai Fejlesztési Bankon keresztül, míg Washington ezzel szemben 10 milliárd dolláros program keretében segítette a vállalatokat hitelgaranciákkal és közvetlen pénzbeli támogatással. Az Obama-adminisztráció további 10 milliárd szétosztását helyezte kilátásba. Mindez azért fontos, mert a kockázati tőkére hagyatkozó szektor -e tőkenem természeténél fogva- Amerikában jelenleg 9 százalékos kamattal juthat csak hitelhez az ilyen alapoktól.
  • A kínai kormány június óta napi egymilliárd(!) dollárt költ arra, hogy beavatkozzon a devizaárfolyamokba, így téve olcsóbbá a külföld számára a kínai árukat. (Ezt megelőzően három éven át a dollárhoz igazította az árfolyamot.)
  • Az elmúlt hónapokban központilag korlátozták egyes ásványi nyersanyagok exportját, mint amilyen a ritkaföld és ritkaföldfém (rare earth), ami nélkülözhetetlen összetevője a számítógépeknek, de a szélturbináknak és a napenergiai eszközöknek is. Ezt az alapanyagot szinte csak Kínában bányásszák. A WTO nem enged ilyen jellegű export-korlátozást.
  • Az egyszeri kínai fogyasztók az iparnak juttatott előnyökkel szemben jóval szerényebb támogatásban részesülnek, ha a megújuló energiákra való átállásról van szó.
  • Amerikai tiltakozásra Kína nemrég felfüggesztette azt a feltételt, hogy minden kínai szélturbinának 70 százalékban, a szolár-paneleknek 80 százalékban helyi anyagokból kell készülniük.
  • Gyorsított engedélyeztetési eljárás gyárépítésre: Kínában 3 hónap; gyorsított gyárépítés: 8 hónap (az USA-ban ez 14-16 hónapba telik)

Ha többet szeretne tudni a témáról, látogasson el holnap is honlapunkra.

Rendezetlen ügyek
  • Kína kereskedelmi többlete (trade surplus) 20,3 milliárd dollárt tesz ki.
  • Washington vámot vetett ki a kínai autógumi-importra, amit a WTO elé vitt Kína. Várhatóan hamarosan döntést hoznak az ügyben.
  • A különféle kínai árukra kivetett amerikai vámok a kínai összimportnak mindössze 3 százalékát érintik.
  • Kína tavaly beszüntette a katonai eszközök kereskedelmét az USA-val, miután Washington fegyvereket adott el Tajvannak, amit Peking továbbra is elszakadt tartománynak tekint, amely nem engedelmeskedik a kínai uralomnak.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo