Biodiverzitás: a genetikai erőforrások egyenlőbb szétosztása

A gazdasági folyamatokban megjelenő természeti kincsek, növényi javak, állati erőforrások származási, feldolgozási és fogyasztási helye gyakran nem azonos. Hát még a növényből egy messzi kutatóintézetben génmódosítással előállított növény forgalmazásának profitja! Ezek a földrajzi eltérések vagyoni különbségeket eredményeznek. A természeti erőforrásokból eredő hasznok egyenlőtlen eloszlását harmonizálná és kiegyenlítené az a nemzetközi egyezmény, melyet Montreálban szövegeztek. A cél, hogy a származási ország lakói minél nagyobb hányadban részesüljenek a termőföldjük javai nyújtotta előnyökből és a technológiai transzfer is beinduljon. A biodiverzitásról szóló paktumot októberben szavazzák meg Japában.

Mint ismeretes, minden élőlény rendelkezik génállománnyal. Növények, állatok, emberek egyaránt. Sőt az egyszerű mikroorganizmusok is. A gyógyszeripar, a mezőgazdaság és általában véve a nyugati fogyasztói társadalom termelési folyamatai azonban alaposan megtizedelnek egyes növény- és állatfajokat fajokat. Mivel a biológiai sokszínűség eltér bolygónk különböző tájain, a természeti erőforrásokat multinacionális társaságok, kutatóintézetek, forgalmazó cégek szállítják el és hasznosítják távoli tájakon, sokszor több ezer kilométerre onnan, ahol az adott növényt termesztették vagy az állatot tenyésztették. És a munka gyümölcséből gyakran éppen a származási ország kap a legkevesebbet. Ennek korrigálását, "a genetikai erőforrások fair és egyenlő megosztását" tűzte ki célul az ENSZ a biodiverzitásról szóló szerződése.

Montreálban hét napon át tanácskoztak júliusban a világ vezető gazdasági nagyhatalmai, hogy egyezményesen megfogalmazott szöveget tűzzenek majd az október 18-án Japánban kezdődő Biodiverzitás Csúcstalálkozó napirendjére.

Egyenlőbb hozzáférés

A biológiai sokszínűségről szóló egyezményt az 1992-es Riói Föld Csúcson írták alá ('93 decemberében lépett hatályba), a megreformálására irányuló szándék pedig a 2002-es Johannesburgi Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozóhoz köthető, melyen 4000-en vettek részt. Az egyezmény égisze alá 193 ország lépett be. A génmódosított növényekről szóló cartagenai megállapodást 156 állam írta alá, valamint az EU.

A Monsanto cég például az elmúlt évtizedekben sokszor volt tárgya monopolista vádaknak, amiért megtiltotta a vetőmagjait vásárló gazdáknak, hogy más cégek magjait elvessék, és a génmódosított növényei szabadalmait is nagy titoktartással őrizte. Ennél jóval nyitottabb piaci folyamatokat irányoz elő az új megállapodás-terv.

Árcédulát a természetre

A most szövegezett szerződés része annak a folyamatnak, mely az ENSZ környezetvédelmi szervezete, az UNEP kezdeményezésére felértékeli az ökoszisztémákat és pénzértéket állapít meg az egyes biológiai tényezők és természeti folyamatokra, hogy e források károsítása, szennyezése is megfeleltethető legyen bizonyos pénzértékkel - vagyis megállapíthatók legyenek a környezetvédelemre fordítandó összegek és az egyezmény jogalapot adjon a fizetési kötelezettségre a szennyező országoknak, tartományoknak, városoknak.

Felmerült az ötlet, hogy egyes városok fizessenek az erdők és tőzegföldek megőrzéséért, és abból tisztítsák meg a szóban forgó városokat ivóvízzel szolgáló talajvizeket. Az egyezménnyel azt is szeretnék elérni, hogy a génmódosított növényekből származó előnyök sem egyoldalúan vándoroljanak egyes iparági szereplők zsebeibe. Magyarán az új (növényi) termékfejlesztésekből generált bevételek elosztására is bele kíván szólni, illetve a technológiai transzfert is elősegíti.

Az úgynevezett ABS-egyezmény tervezete augusztus 29-én kerül szavazásra a COP-10 országok 10. kongresszusán a japán Aichiban. 2010-et az ENSZ a Biodiverzitás Évének nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a fajpusztulás káraira és annak emberi életre gyakorolt hatására.

Betiltotta a génmódosított cukorrépát a bíróság

Pénteken egy amerikai bíró a környezetvédők által benyújtott kereset ügyében úgy döntött, megtiltja a Monstanto óriáscégnek, hogy genetikailag módosított (GMO) cukorrépát vessen. A bíró arra hivatkozott, hogy az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium alapos környezeti hatástanulmány nélkül engedélyezte a szóban forgó növényfajta termesztését, jelentette a Reuters. A döntést egyes szakértők a biotechnológiai szektor fékezhetetlen erejét visszaverő precedensként üdvözölték. A határozat nem érvényes a már elvetett vagy learatott növényekre. A per folyamán a Monstanto azzal próbálta meggyőzni a bírót, hogy terméke kivonása a piacról 2 milliárd dollár veszteséget fog okozni a társaságnak a következő 2 évben. A gazdák ezentúl csak természetes (vagyis genetikailag nem módosított) cukorrépa-magot ültethetnek. Eddig a cukorrépa termés 95 százalékát génmódosított vetőmagból kelt ki. A 2007-08-as szezonban 1,3 milliárd dolláros forgalmat generált a cukorrépa termesztés az USA-ban.

Véleményvezér