Biodiverzitás: a genetikai erőforrások egyenlőbb szétosztása

A gazdasági folyamatokban megjelenő természeti kincsek, növényi javak, állati erőforrások származási, feldolgozási és fogyasztási helye gyakran nem azonos. Hát még a növényből egy messzi kutatóintézetben génmódosítással előállított növény forgalmazásának profitja! Ezek a földrajzi eltérések  vagyoni különbségeket eredményeznek. A természeti erőforrásokból eredő hasznok egyenlőtlen eloszlását harmonizálná és kiegyenlítené az a nemzetközi egyezmény, melyet Montreálban szövegeztek. A cél, hogy a származási ország lakói minél nagyobb hányadban részesüljenek a termőföldjük javai nyújtotta előnyökből és a technológiai transzfer is beinduljon. A biodiverzitásról szóló paktumot októberben szavazzák meg Japában.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mint ismeretes, minden élőlény rendelkezik génállománnyal. Növények, állatok, emberek egyaránt. Sőt az egyszerű mikroorganizmusok is. A gyógyszeripar, a mezőgazdaság és általában véve a nyugati fogyasztói társadalom termelési folyamatai azonban alaposan megtizedelnek egyes növény- és állatfajokat fajokat. Mivel a biológiai sokszínűség eltér bolygónk különböző tájain, a természeti erőforrásokat multinacionális társaságok, kutatóintézetek, forgalmazó cégek szállítják el és hasznosítják távoli tájakon, sokszor több ezer kilométerre onnan, ahol az adott növényt termesztették vagy az állatot tenyésztették. És a munka gyümölcséből gyakran éppen a származási ország kap a legkevesebbet. Ennek korrigálását, "a genetikai erőforrások fair és egyenlő megosztását" tűzte ki célul az ENSZ a biodiverzitásról szóló szerződése.

Montreálban hét napon át tanácskoztak júliusban a világ vezető gazdasági nagyhatalmai, hogy egyezményesen megfogalmazott szöveget tűzzenek majd az október 18-án Japánban kezdődő Biodiverzitás Csúcstalálkozó napirendjére.

Egyenlőbb hozzáférés

A biológiai sokszínűségről szóló egyezményt az 1992-es Riói Föld Csúcson írták alá ('93 decemberében lépett hatályba), a megreformálására irányuló szándék pedig a 2002-es Johannesburgi Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozóhoz köthető, melyen 4000-en vettek részt. Az egyezmény égisze alá 193 ország lépett be. A génmódosított növényekről szóló cartagenai megállapodást 156 állam írta alá, valamint az EU.

A Monsanto cég például az elmúlt évtizedekben sokszor volt tárgya monopolista vádaknak, amiért megtiltotta a vetőmagjait vásárló gazdáknak, hogy más cégek magjait elvessék, és a génmódosított növényei szabadalmait is nagy titoktartással őrizte. Ennél jóval nyitottabb piaci folyamatokat irányoz elő az új megállapodás-terv.

Árcédulát a természetre

A most szövegezett szerződés része annak a folyamatnak, mely az ENSZ környezetvédelmi szervezete, az UNEP kezdeményezésére felértékeli az ökoszisztémákat és pénzértéket állapít meg az egyes biológiai tényezők és természeti folyamatokra, hogy e források károsítása, szennyezése is megfeleltethető legyen bizonyos pénzértékkel - vagyis megállapíthatók legyenek a környezetvédelemre fordítandó összegek és az egyezmény jogalapot adjon a fizetési kötelezettségre a szennyező országoknak, tartományoknak, városoknak.

Felmerült az ötlet, hogy egyes városok fizessenek az erdők és tőzegföldek megőrzéséért, és abból tisztítsák meg a szóban forgó városokat ivóvízzel szolgáló talajvizeket. Az egyezménnyel azt is szeretnék elérni, hogy a génmódosított növényekből származó előnyök sem egyoldalúan vándoroljanak egyes iparági szereplők zsebeibe. Magyarán az új (növényi) termékfejlesztésekből generált bevételek elosztására is bele kíván szólni, illetve  a technológiai transzfert is elősegíti.

Az úgynevezett ABS-egyezmény tervezete augusztus 29-én kerül szavazásra a COP-10 országok 10. kongresszusán a japán Aichiban. 2010-et az ENSZ a Biodiverzitás Évének nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a fajpusztulás káraira és annak emberi életre gyakorolt hatására.

Betiltotta a génmódosított cukorrépát a bíróság
Pénteken egy amerikai bíró a környezetvédők által benyújtott kereset ügyében úgy döntött, megtiltja a Monstanto óriáscégnek, hogy genetikailag módosított (GMO) cukorrépát vessen. A bíró arra hivatkozott, hogy az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium alapos környezeti hatástanulmány nélkül engedélyezte a szóban forgó növényfajta termesztését, jelentette a Reuters. A döntést egyes szakértők a biotechnológiai szektor fékezhetetlen erejét visszaverő precedensként üdvözölték. A határozat nem érvényes a már elvetett vagy learatott növényekre. A per folyamán a Monstanto azzal próbálta meggyőzni a bírót, hogy terméke kivonása a piacról 2 milliárd dollár veszteséget fog okozni a társaságnak a következő 2 évben. A gazdák ezentúl csak természetes (vagyis genetikailag nem módosított) cukorrépa-magot ültethetnek. Eddig a cukorrépa termés 95 százalékát génmódosított vetőmagból kelt ki. A 2007-08-as szezonban 1,3 milliárd dolláros forgalmat generált a cukorrépa termesztés az USA-ban.

Véleményvezér

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott

A Jobbik volt elnöke szerint Lázár János lebukott 

Bindzsisztán működik, ahogy kell.
Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo