Eltörölhetik Schwarzenegger klímavédelmi csomagját

Gyakran emlegetik a zöldpolitika mintapéldájaként Kaliforniát és az Egyesült Államokban mindenképpen az. De a november 2-i népszavazáson kockára kerül majd Arnold Schwarzenegger kormányzói karrierjének ékköve, a helyi klímaprogram, amelyet 2006-ban szavaztak meg és 2012-től lépne érvénybe.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az USA egyik legeladósodottabb államáról van szó (20 milliárd dollár a deficit), ám gazdaságának volumene a G20-ak nagyhatalmaihoz fogható, így érthető, hogy a gazdasági szereplőknek nagy szavuk van: Kaliforniáé a világ 8. legnagyobb gazdasága.

Az Obama adminisztráció által a Kongresszusnak beterjesztett klímatörvényt a Global Warming Solutions Act (rövidebb nevén AB32) nevet viselő kaliforniai jogszabályról mintázták. Mivel a washingtoni Szenátuson nem ment keresztül a Képviselőház által már elfogadott klímatörvény, a képviselők ezzel egyelőre a tagállamokra hagyták, hogy saját területükön szabályozzák az éghajlatvédelmi intézkedéseket. A kaliforniai népszavazás során könnyen eltörölhetik Kalifornia környezetbarát jogszabályát.

 

Kalifornia
-Az USA legnépesebb és legnagyobb GDP-vel bíró tagállama
-2008-as GDP: 1,85 trillió dollár (az USA GDP-jének 13 százaléka)
-A Fortune 500 listáján szereplő cégek közül 57-nek itt van a székhelye
-Lakossága: 36,9 millió, az USA lakosságának 10 százaléka
-Az USA harmadik legnagyobb területű tagállama
Kalifornia klímacsomagja
-2020-ra az üvegházgáz-kibocsátás visszafogása az 1990-es szintre
-Az energiafogyasztás harmadának fedezése alternatív energiaforrásokból
-Emissziós kvótakereskedelem beindítása
-Program a nagyvárosok járműparkja számára, átállás az alacsony(abb) karbontartalmú üzemanyagokra
A gyáriparosok ellenérvei:
-Elbocsátások
-Növekvő üzemanyagár
-Csak akkor engedhető a klímavédelmi szabályozás, ha a munkanélküliség 12,3 százalékról 5,5 százalékra csökken

Klímaellenes alibi: a munkanélküliségre fogják

A kaliforniai klímatörvény ellen felhozott Proposition 23 érvénytelenítené a benne foglalt szabályokat amíg a munkanélküliség nem áll be a jelenlegi 12,3 százalékról 5,5 százalékos szintre és négy negyedéven át e szinten nem marad. Ez azonban olyan feltétel, ami egyhamar aligha teljesülhet - nem véletlenül választották ezt a törvénymódosítás alapjaként.

A munkanélküliség ilyen alacsony szintre nyomása évekig nem fog bekövetkezni, és az elmúlt  40 évben is mindössze háromszor történt meg. Vagyis nem a 2008-as válság után fog hamarjában megismétlődni, és így nem másról van szó, mint a klímatörvény burkolt megszüntetéséről egyszer s mindenkorra, hangsúlyozta a New York Times.

Az olajipar nyomására fúrják a zöld törvényt

Amerika, ahol a politikai gyakran marketing és a szavazások befektetésekként néznek ki, az eredmény erősen függ a kampányok nagyságától, agresszivitásától.

A klímaellenes Proposition 23 oldalán már fel is sorakoztak az emisszió-intenzív fosszilis iparágak republikánus támogatói és 8,2 millió dollárt adtak össze, hogy népszerűsítsék érveiket. Ebből 7,9 milliót energiacégek (főleg olajvállalatok) szolgáltatnak. A dolog pikantériája, hogy Kalifornián kívüli társaságok is beszálltak a kampányolásba: 4 milliót adott a Valero Energy  Corp. adott, 1,5 millió a Tesoro Corp. (mindkettő texasi illetőségű vállalat), és egymilliót a Koch-testvérek, akik a politikai spektrum republikánus oldalán szélsőséges hangokat is megütő Tea Party-mozgalom prominens támogatói is egyben. Ezen az oldalon állnak a kampányt pénzelő Packard dinasztia tagjai is, kiknek nevét a Hewlett-Packard márkanévből ismerjük, valamint Meg Whitman republikánus kormányzójelölt is.

Jerry Brown, aki Schwarzenegger demokrata párti utódjaként száll versenybe majd a kormányzóválasztáson, azt mondta, ellenzi a klímatörvényt teljes egészében hatálytalanító javaslatot. Hatalomra kerülve ő inkább kormányzói rendelettel függesztené fel annak néhány elemét.

A helyi klímatörvényt védelmezők táborában felsorakozott Thomas F. Steyer, a Farallon Capital Management nevű San Francisco-i fedezeti alap vezetője, aki 2,5 millió dollárt szánt a klímatörvény védelmére és állítólag további 2,5 milliót hajlandó erre áldozni, ha szükségesnek látja.

A klímacsomag nehézségeket okoz a fosszilis erőforrásokra nagyban hagyatkozó szektoroknak, mert a szükséges korszerűsítések, átalakítások miatt emeli e szennyező ágazatok költségeit. A Reuters azt írta, Kaliforniában az árutermelésben dolgozók harmadát bocsátották el az elmúlt 9 évben (mára 1,3 millióan maradtak e területen). A szavazó polgárok nyilvánvalóan akkor fognak a klímacsomag megtartása mellett voksolni, ha biztosítva látják, hogy az munkahelyeket teremt. Kaliforniában jelenleg 12,3 százalékos a munkanélküliségi arány.

Törvényi háttér kell a zöld szektornak

Kaliforniában élénk a K+F tevékenység, nemcsak a Szilikon-völgy hi tech szektora miatt, de az új zöld technológiákban utazó dél-kaliforniai start up cégek révén is (pl. üzemanyag algából, elektromos autók stb.). Minél kisebb egy ilyen vállalat, annál nagyobb az esélye, hogy bebukik, ha az emisszió-csökkentés törvényi kötelezettsége megszűnik. Ezzel lelassulhat, sőt leállhat a befektetés áramlása a zöld szektorba, mivel nincs olyan jogi környezet, amely kényszerítené a gazdasági szereplőket a környezetkímélő technológiákra való átállásra.

A közvélemény-kutatások arra mutatnak, hogy a helyi lakosság hajlamos értékelni a környezetvédelmi szempontokat és prioritást adni neki a gazdasági prosperitás előtt, de a 20 milliád dolláros hiánnyal küszködő Kalifornia aligha éli legönzetlenebb időszakát, amikor okos törvényekkel befektethetne a zöldebb jövőbe.

Ha a népszavazás eredménye az lesz, hogy elvetik a zöld törvényt, az megakaszthatja a klímaharcot, mivel a többi tagállam e példában találna kibúvót, hogy ne hozzon emisszió-mérséklési szabályozást. Ha pedig az USA nem alkot erős törvény(eke)t e kérdésben, azzal a nemzetközi konszenzus gyengül és a világ más országainak hajlandósága a légszennyezés visszafogására. Ha azonban a kaliforniai népszavazáson győz a törvény és érvényben marad, az újabb lendületet adhat Amerika-szerte a klímavédelemnek és pozitív erőként nyom a latban a cancún-i klímacsúcson.

Az Ian Bremmer által vezetett Eurasia Group tanácsadó cég úgy véli, a közel tucatnyi tagállamban esedékes kormányzóválasztások megfékezhetik az USA szövetségi (országos) szintű klímavédelmi törekvéseit, de a regionális összefogásokat is.  Ha Kalifornia visszalép az üvegházgáz-kibocsátás megregulázásától, azzal bedőlhet a Nyugati Klíma Kezdeményezés is, mely a nyugati parti tagállamok között indítana emissziós kvótakereskedelmi programot 2012-től.

Olajkitermelési embargó a nyugati parton
Az olajipar a kaliforniai gazdaság fellendítésének, pontosabban a 20 milliárd dolláros deficit betömésének egyik módját látja a tengeri olajkitermelés elindításában, ezt azonban a gazdag villanegyedekkel teli partmenti városok hatékonyan megakadályozták eddig, mert félnek a környezeti károktól és ingatlanjaik értékének zuhanásától. Az Obama-adminisztráció a klímatörvényt megelőző egyezkedésekben és kompromisszumokban sem ment el odáig, hogy indítványozza a nyugati parti tengeri olajfúrások engedélyezését. A csendes-óceáni partszakasz tehát olaj szempontból 1969 óta nagyjából-egészében tabu. Ekkor történt ugyanis, hogy Santa Barbara közelében 80 000 hordónyi olaj ömlött a tengerbe egy olajkút megsérülése miatt. Dél-Kalifornia becslések szerint 7,5-14 milliárd hordó olajkészlettel bír. Az állam egyes pontjain 40 kút még működik, melyek évi 40 millió hordó olajat produkálnak.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo