A szöuli vezetés példát kíván mutatni a világnak a zöld stratégia kormányszintű adaptálásában, és ezt nemcsak szavakkal, hanem tettekkel, sőt pénzzel teszi. A tudatos és módszeres akciónak nyomós okai vannak: a kabinet nem akarja, hogy a lakosság szmogban fuldokoljon, s az ökoszisztémák lássák kárát a gazdaság dinamikus működésének. Ugyanis az OECD-országok körén belül Dél-Koreában növekszik a leggyorsabban a légszennyezés. Ami egyből érthető annak a ténynek ismeretében, hogy Dél-Korea nemcsak Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága, de a világ ötödik legnagyobb olajimportőre.
Egy korábbi bejelentés keretében az állami tulajdonú Koreai Fejlődési Bankon és néhány nyugdíjalapon keresztül a kormány 421 millió dollárt már elkülönített a zöld biznisz élénkítésére, melyet -reményeik szerint- magánforrások majd 1,68 milliárd dollárnyi befektetéssel egészítenének ki.
A kormány stratégiája az, hogy 2009-től 5 éven át a GDP 2 százalékát, mintegy 9 milliárd dollárt (107 trillió dél-koreai wont) fordítanak az ország gazdaságának zöldítésére, jelentette a Reuters. Ez a GDP 2 százalékának felel meg - de öt éves ütemben, ám erről a zárójeles tényről a sajtó javarészt megfeledkezik. A szöuli kormány tehát évente a GDP 0,4 százalékát költi zöld célokra.
Energiahatékony épületek
Ahogy arra a bevezetőben is utaltunk, az energiahatékonyság kulcsfontosságú eleme Dél-Korea zöld ambícióinak. A Chicago Tribune napilap július végén arról számolt be, hogy Dél-Korea tervezi és kivitelezi Chicago energiafogyasztásának csökkentését, különösen a belvárosi felhőkarcolókét, melyek hűtési, fűtési, világítási és egyéb gépesített rendszereit átalakításnak vetik alá. 14 épülettornyot vontak be a programba, melyet 2011-ben fejeznek be.
A Chicagóban lévő felhőkarcolók a város karbonlábnyomának 70 százalékáért felelősek! A második legnagyobb szennyező egység, a közlekedési szektor csak 21 százalékkal követi az épületmonstrumokat a listán, míg a szennyvízkezelés a harmadik 9 százalékkal. A városatyák azt szeretnék elérni, hogy a 70 százalék zsugorításával nagyot zuhanjon az energiaigény, amit rendszerint széntüzelésű erőművek elégítenek ki.
A program 25 millió dollárba kerül, és állítólag a koreaiak állják a cechet. Az ázsiai ország "tudás gazdasági" minisztere nem titkolta, hogy céljuk az intelligens energiarendszerek (smart grids) elterjesztése a világ minden táján. Ha Chicagóban -az Egyesült Államok harmadik legnagyobb metropoliszában- jól vizsgáznak energiahatékonyságból, egy ilyen referenciamunka után sok megrendelés futhat be hozzájuk. Ennek tükrében érthető a bőkezű finanszírozás. Elsősorban az USA-ban, Kanadában és Európában kívánnak hasonló projekteken dolgozni.
