A szubvencionált zöld szektor sikere Kínában

A hamarosan talán WTO elé citált kínai szubvenciók fellendítették az ország zöld szektorát. De Kína kapcsolata a Világkereskedelmi Szervezettel több ponton is problematikus.

Öt évvel ezelőtt Kína egyáltalán nem számított a napenergia-iparban. Ma azonban a világ szolár-paneljeinek mintegy 50 százaléka (más forrás szerint 32 százaléka) Kína gyáraiból kerül ki. Ennek 95 százalékát külföldre exportálja az ázsiai óriásállam. A legújabb számítások szerint a globális szélturbina-gyártás felét is Kína adja idén.

Árverseny

A szolár-panelek ára közel 50 százalékkal esett az elmúlt két évben, míg a szélturbinák árszintje a negyedével csökkent. A New York Times szerint ez nemcsak a gazdasági válságnak köszönhető, hanem az erős versenynek, amelyben a méretgazdaságosság elvét kihasználó Kína alulkínál más régiók árainak. Megawattonként 685 000 dollárba (148 millió forintba) kerül egy kínai szélturbina, míg a nyugati termék 850 000 dollárba (184 millió forintba).

Kína a szélenergia felhasználóinak is nyújt anyagi előnyöket. Eme energiafajta előállítása eleve kevesebbe kerül, mint a napból nyert energia. Ennek köszönhető, hogy az ország tavaly lehagyta az USA-t és a világ legnagyobb szélturbina-piacává vált.

Kína és a ”tiszta energiák”
-2009-ben 162 milliárd dollárt fektettek a ”tiszta technológiai” szektorba világszerte, ebből 35 milliárdot Kínában, ami majdnem duplája az USA-ban eszközölt 19 milliárd dollárnyi invesztíciónak.
-1999-ben Kína a szolár-panelek 1 százalékát gyártotta, 2008-ban már 32 százaléka került ki a gyáraiból. Az ország szolár-panel exportjának volumene elérte a 15 milliárd dollárt.
-2004-ben még csak a ”tiszta fejlesztési projektek” 5 százaléka volt Kínában, 2008-ban viszont már a 84 százaléka, derül ki a Világbank legutóbbi adataiból. (2009-ről még nem született összesítés.)

A sárkány játszmája

Kína 2001 óta tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek. A tagfelvétel annak idején az USA támogatásának köszönhetően történhetett meg. A genfi székhelyű WTO-nál két évente kötelező a tagországoknak jelentést tenniük támogatási programjaikról, ám Kína egy 2004-es jelentést leszámítva nem tett eleget ez irányú kötelezettségeinek, arra hivatkozva, hogy fejlődő ország és nincs egészen tisztában a tagsági kötelezettségek egészével.

Ráadásul a jelentés -mely a 2001-től kezdődő időszakról számolt be- eleve hiányos volt, mert csak a központi kormányzati intézkedéseket vette számba, a helyi önkormányzatok támogatásait nem.

Peking árfolyampolitikája, melynek lényege olcsóvá tenni a kínai exportot, már régóta szemet szúrt a nyugati világnak, és bár sérti az Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabályait, a szervezet nincs olyan helyzetben, hogy erős szankciókkal büntethesse Kínát.

Betartanak

Kína jelezte az Egyesült Államoknak, hogy ellenzi azon amerikai terveket, melyek értelmében a Kongresszus bizonyos százalékban "helyi tartalmat" követelne a megújuló energiákat használó technológiáktól - éppen ahogy Kína tette korábban.

A cikkünk előző részében ismertetett szubvenciókkal Kína elhalássza a zöld energiacégeket Európa és az USA elől. Nemrég a BP csukta be szolár-panelgyártó részlegét az USA-ban és Spanyolországban, hogy kínai vegyesvállalatába csoportosítsa át termelését. Az amerikai Evergreen Solar a termék-összeszerelést helyezte át Kínába, miután Amerikában nem jutott kellő tőkéhez. Kínában ugyanis olcsóbbak a tőkeköltségek.

Klímafélelmek

A tiszta energia-iparban létezik ugyan üzleti fórum a kínai és amerikai szereplők közötti párbeszéd fenntartására, ám ha (amerikai) szakszervezeti nyomásra a két ország között elmérgesednek a kereskedelemdiplomáciai kapcsolatok, az nem segíti a klímaharcot sem és ez ügyben a nemzetközi összefogás lehetőségét. Mint ismeretes, Kína 2006-ban lehagyta az Egyesült Államokat országos szintű légszennyezésben, bár  az USA lakosaira kivetítve még mindig túl sok üvegházgázt ereget a légkörbe: az egy főre jutó emisszió háromszoros nagyobb a 309 millió lakosú USA-ban, mint a 1,3 milliárdos lélekszámú Kínában.

Megfigyelők úgy látják, ha Kína átvinné zöld szektor-szubvencióit a lakossági szférába, és a fogyasztók beszerzéseire koncentrálna az ipari szereplők előnybe hozása helyett, az egész WTO-huzavona elkerülhető lenne. A procedúra első lépése a kétoldalú konzultáció a vitázó tagországok között, amit rendszerint egy vita-elrendező bizottság felállítása követ.   

Annyi biztos, a minap a pekingi vezetés egyik vezető funkcionáriusa bejelentette: korlátozást készülnek bevezetni az ipari eredetű légszennyezésre és fellendítik az amerikai áruk behozatalát, hogy valamelyest kiegyenlítsék a két ország közt fennálló kereskedelmi deficitet.

Japán támogatások
A tokiói kormány törvényjavaslatot készít, amelynek keretében támogatná az elektromos autók számára lítiumos elemeket gyártó üzemeket. A jogszabály másik eleme, hogy meghosszabbítaná azt az év végén lejáró programot, mely támogatást nyújt azoknak a háztartásoknak, ahol energiatakarékos készülékeket vásárolnak. Kiterjesztenék a hatályát továbbá egy másik programnak, mely csökkenti a 35 éves lejáratú lakáshitel kamatait az energia-hatékony és földrengés-biztos házaknál.
Eközben Japán bemártotta Kanadát a WTO-nál: az az oka konzultációs kérelmének (mely a panasztétel első lépése), hogy Ontario államban hosszú távon garantálják a nap- és szélenergiai eszközök árát, ha azok 60 százalékban helyben készült összetevőket tartalmaznak. A 2009 októberében útjára indított kezdeményezés a maga nemében a legnagyobb Észak-Amerikában és a tokiói gazdaságpolitikusok szerint olyan szubvenciókat is magában foglal, amik a WTO szabályaiba ütköznek. Az Ontario ”Zöld Törvénye” által beindított program több külföldi zöldipari óriást vonzott az országban, mint például a német Siemens és a dél-koreai Samsung. Utóbbi 6,8 milliárd dollárt készül befektetni a régióban.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo