Százmilliók hiányoznak az árvízkatasztrófa elhárítására

Csak a múlt héten újabb 800 000 ember maradt fedél nélkül, ahogy tovább folytatódik az esőzés. De a pakisztáni vízözön elszabadulásáért nemcsak a rekord-mennyiségű csapadék, hanem a gátrendszer korszerűsítésének elodázása és az északi hegységekben folytatott felelőtlen fakitermelés is felelős. Az ENSZ augusztus 11-én 460 milliós segélyalapot indítványozott, azóta 1 milliárdra duzzadt a segélyfolyósítás. A régióban népszerűtlen Egyesült Államok most imázsa javítására használja részvételét a humanitárius és mentőakciókban. Eközben militáns csoportok is igyekeznek a maguk malmára hajtani a(z ár)vizet, és az emberek kétségbeesését kihasználva hívőket toborozni.

Az előző kormányok nem sokat törődtek a gleccserek és folyók körüli víztározók és gátak kiépítésével, vagy a meglévők megerősítésével és felújításával. Pedig olyan országot irányítottak, melyet nyáron a monszun heves esőzései uralnak. Árvízjelző- és riasztó-rendszer kiépítésével sem fárasztották magukat.

Biztonsági kérdések

Az Indus-folyó most negyvenszer nagyobb, mint általában lenni szokott. És a monszun-szezon még nem ért véget. A károsultak megsegítésére fordított akciók nem elég hatékonyak, hiszen 15-20 millió ember bajának enyhítésére lenne szükség. A lakosság elégedetlensége mindig kiváló táptalajt ad a populizmusnak és terrorizmusnak - még ha ez esetben elázott táptalajt is. A rosszul szervezett mentést és segítségnyújtást látva a kevés vagyonukból kimosott, földönfutóvá vált emberek könnyen radikalizálódhatnak. (Néhány napja 59 áldozatot követelt egy robbantás Quettában. Lahoreban pedig egy muszlim vallási ceremónia közben robbantott egy öngyilkos merénylő.)

A nincstelenek persze nem kizárólag így reagálhatják le kínzó helyzetüket: lehetséges, hogy elkeseredésükben a társadalom széles rétegei vonulnak az utcára és megdöntik a hatalmon lévő kormányt. Csakhogy nem mindegy kinek a kezében összpontosul a hatalom: Pakisztán egyike a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak.

Humanitárius versengés: muszlim és amerikai segítség

Washington több éve tartó segélyprogramja eddig 7,5 milliárd dollárt adott Pakisztánnak, amelynek nem titkolt folyománya jelenlétet biztosítani az amerikai csapatoknak a tálibok kifüstölésére. A programot John Kerry és Richard G. Lugar kongresszusi képviselők verték keresztül a törvényhozáson. Kerry nemrég ellátogatott az árvíz-sújtotta területekre, hogy személyesen győződjön meg a károkról és a mentési munkálatokról.

Júliusban tartott pakisztáni látogatásakor Hillary Clinton még olyan projekteket sorolt fel, mint a helyi erőművek korszerűsítése vagy a pakisztáni mango nemzetközi piacokra való bevezetése, mára teljesen átrendeződtek a prioritások.

Lapértesülések szerint a keményvonalas iszlám jótékonysági szervezetek 27,2 tonna segélyt szállítottak eddig a térségbe. Megindult tehát a verseny az elesettek szívének megnyeréséért. A New York Times rámutatott, hogy a felkelők muníciója is elúszott az árral. Vagyis nemcsak az ENSZ helyi élelmiszer-raktára lett a víz és enyészet martaléka, ahogy arról a CNN beszámolt.

Az ENSZ augusztus 11-én előirányozott 460 milliós alapja mellett jelentős segélyek folynak be Pakisztánba az ENSZ csatornáin kívül. A muszlimok szent ünnepe éppen telibe találta az árvizet: a Ramadán idején kötelességnek tekintik az adakozást és mások segítését. Az iszlám államok egyike sem járult hozzá az ENSZ alapjához, inkább közvetlenül segítik Pakisztánt. Törökország egymillió dollárral, Kuvait 5 millióval, Szaúd-Arábia 80 millióval.

Mexikóban is árad
A felhőszakadás annyi esőt zúdított Mexikó déli szomszédjára, Guatemalára, hogy a hétvégén 18 ember halt meg, amikor egy földcsuszamlás maga alá temetett egy buszt az egyik autópályán. A trópusi időjárás az egész Mexikói-öbölben nagy csapadékmennyiséget okozott a múlt héten. Több mexikói folyó kiáradt. A mexikói elnök a Twitteren biztosította a lakosságot arról, hogy folynak az elöntött területek lakóit segítő mentési munkálatok.

Nem elég adakozók a donor-országok

Az adakozásra képes nyugati országok lelkesedésének hiánya az árvíz lassúságának is betudható, ami nem készteti olyan megrendítő érzésre a közvéleményt, mint egy hirtelen szökőár vagy földrengés.

Bizarr, de valós megfigyelés, amiről az angolszász sajtó ír: a fotogén szó helyett a "telegén" szót használják annak megmagyarázására, hogy a haiti földrengéshez és a romba dőlt épületek képsoraihoz képest a magas vízben lavírozó emberek látványa a tévéképernyőn nem váltja ki ugyanazt az érzelmi hatást a nézőkben. Mintha egyfajta népszerűségi versenyről lenne szó - a szűkös időkben hathatós képekkel kell elérni a világ gazdagabbik felének a szívét. A gazdasági helyzetre jellemző, hogy a francia kormány azt a magyarázatot fűzte az átutalt 1,3 millió dolláros készpénz-segélyhez, hogy a persely legmélyéről szedték ki.

Nem növeli a segítségnyújtó szándékot, hogy Pakisztán a tálibok hazájaként ismeretes és korrupt intézményrendszere sem örvend valami nagy népszerűségnek külföldön.

Az Obama-adminisztráció segélyei már 150 millió dollárra rúgnak. A sorban második Ausztrália. A szigetország 26,6 millió dollárral járult hozzá Pakisztán megsegítéséhez. Az Egyesült Királyság 40 millió dollárnyi segélyt küldött (de az ENSZ-t kikerülve), a német kormány 20 milliónyit. Az Európai Unió megduplázni készül -már átnyújtott- 51 millió dolláros adományát.

Az elmúlt két hétben folyósított összegekről részleteket nem tudni, így csak találgatni lehet, hogy a legújabb hír, miszerint 1 milliárdot is meghaladta a segélyek összege, valójában mit is takar. Nehezen hozzáférhető az ENSZ rendszerén kívül érkező adományok adatai is, de becslések szerint ennek összege 200 millió dollárt is meghaladja. 

A magánforrásból eredő felajánlások messze alulmúlták a korábbi katasztrófáknál tapasztalt bőkezűséget. Az Internatonal Rescue Committee 1,8 millió dollárt hozott össze és 0,7 milliót vár Bill Gates és felesége humanitárius alapítványától.

Érthető módon, az iszlám régióban a magánemberek is adakozóbbak hittestvéreik felé: Szaúd-Arábiában az Abdullah király által indított gyűjtőakciónak már az első napján 20 millió dollár folyt be!

Sanyarú kilátások

A pakisztáni közutakat ért kárt 76 millió dollárra becsülték. A gazdasági élet helyreállását nehezíteni fogja a gyapotmezők 20 százalékának megsemmisülése. Az ország exportjának 60 százalékát a gyapot adja.

A fékezetlenül áradó, szennyezett víz legnagyobb veszélye, hogy tömeges kolerajárványt okoz: máris 1 millió ember szenved a vízzel szervezetbe kerülő betegségtől vagy légúti megbetegedésektől és 65 000-en kaptak maláriát.

Az élelmiszerárak már felmentek a helyi piacokon és áruházakban. Az ország nemcsak a krízisben szorul rizs, tej és más alapélelmiszerek behozatalára. Mivel a belföldi állatállományból 200 000 jószág megfulladt és az árvíz 6,8 millió hektár termőföldet kerített víz alá, az importkényszer jövőre is fennállhat! Mivel elérkezett az ültetés, a veteményezés ideje, ám a víz alatt álló földeken nem lehet gazdálkodni, ezért jövőre  minden bizonnyal visszaesik a pakisztáni mezőgazdasági termés és élelemhiánytól kell tartani. A termőföldből kimosta a tápanyagokat a víz, ezért 3-4 évig nem lehet rá számítani, hogy az ország mezőgazdasága visszatér a régi kerékvágásba.

Árral szemben

Az iszlamabádi kormány nemzetközi hitelekből finanszírozhatja hiányait, ami a harmadik világ jól ismert szimptómájához vezethet: kamatozva bővülő adósságállományhoz. Angliában például több szervezet fogalmazott meg nyílt levelet a nemzetközi közösségnek, azt javasolva, hogy engedjék el Pakisztán jelenlegi tartozásait. Az ilyesfajta "debt relief"-et többször érvényesítették már a nyomorgó afrikai országoknál.

A természeti katasztrófák olykor jó alkalmak arra, hogy évtizedes ellenségeskedéseket söpörjenek el: a 170 000 emberéletet követelő 2004-es távol-keleti szökőár után a Szabad Aceh Mozgalom és az indonéz kormány egyaránt hajlandó volt a közeledésre, és 2005 augusztusában béke-megállapodást kötött. De e tragédiák katarzist generáló ereje rendszerint akkor működik, ha helyi konfliktusokról van szó. A nemzetközi kiterjedésű terrorizmus már más tészta.

Utánam a vízözön
Károk, áldozatok
  • Az ország területének 20 százalékát öntötte el a víz
  • 17,5 millió embert kellett kiköltöztetni otthonából
  • 6 millióan szorultak segélyre (élelem, ivóvíz, gyógyszer, orvosi ellátás, sátoros elhelyezés)
  • 1,2 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez
  • Nemcsak falvakat, de 250 000 fős városokat is kiürítettek
  • Az ország 1167 egészségügyi létesítményéből 200 használhatatlanná vált vagy összedőlt
  • 1 millió otthon semmisült meg
  • 1 millió kolerafertőzött beteg
  • 65 000 maláriás megbetegedés
  • Az állatállományból 200 000 jószág pusztult el
  • Halálesetek száma: 1738
  • Ez Pakisztán történetének legpusztítóbb árvize
  • Korábbi árvizek: 1956, 1973, 1976, 2007

Segítség

  • A segélyszervezetek 935 000 sátort kaptak, de ennek duplájára lenne szükség.
  • Eddig közel 800 000 embernek szolgáltattak élelmet, 1,4 millió embernek ivóvizet, 1 milliónak lakhelyet.
  • Az orvosi segélyszállítmányok 1,8 millió ember ellátását tették lehetővé.

Véleményvezér

A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet

A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet 

A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?

Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint? 

Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.
Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya 

Hiányoznak az alapfeltételei egy jóléti Magyarországnak.
Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik

Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik 

Az állam kiegyensúlyozó szerepe felborult.
Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo