Az egy főre jutó éves betontermelés 0,7 köbméter - ami globális szinten irdatlan nagy mennyiség, ha megszorozzuk a Föld népességének számával, 6,9 milliárddal! Évente tehát 4,8 milliárd köbméter betont produkálunk az emberi civilizációban, és fektetünk le útnak vagy dolgozunk be az épületek alapjába és falaiba. A világ beton-outputjának felét Kínában használják fel. A legtöbb betont a víztározók "eszik meg", 2,1 millió köbmétert, és a hidak, általában 40 000 köbméternyit.
Becslések szerint a cementgyártás adja az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás 5 százalékát. Az iparág mérnökei 2000 óta azon munkálkodtak, hogy kiküszöböljék azokat az anyagokat a gyártási folyamatból, melyek szennyezik a levegőt. A beton ökológiai lábnyomának csökkentése az előállítás során elfogyasztott energiához köthető.
A szükséges égetési hő (1482 Celsius fok!), amely a klinkert előállítja, energiaigényes. A hevítéshez használt tüzelőanyag (rendszerint szén) pedig kormot, hamut ereget, a folyamat salakot hagy hátra a kazánokban. A cementiparnak mégis sikerült valamelyest csökkentenie öko-lábnyomát, emisszióját az energiahasználat optimalizálásával.
Változó összetétel
A környezetszennyező hatás másik része magához a beton anyagához kapcsolódik. Az elmúlt kétszáz évben nem különösebben változott az összetétele - az ókori rómaiak vulkáni hamut tettek a cementbe. Mára azonban új variációk léptek piacra.
A szakemberek a beton mikroszkopikus méretű atomjainak eloszlását machinálják, például az ipari tevékenység melléktermékként hátramaradt kovasav-habot használják fel, amitől a beton jobban ellenáll az autóút-sózásnak. De a cement összetételéből eredő emisszió 50 százaléka kötelezően megmarad, ezt képtelenség eltüntetni, állítják a szakemberek.
- A brit Novacem azzal egyensúlyozza a beton környezeti terhelését, hogy olyan cementet fejleszt, amelyben nincsenek karbonátok és a beton képes elnyelni a CO2-t.
- A Carbon Sense Solutions kanadai vállalkozás CO2-t juttat a vizes cementbe, így tüntetve el a széndioxidot a légkörből.
- Az Italcementi Group titándioxidot kever a betonba, "amitől az fehér lesz és a napfény hatására katalizálja a levegőt szennyező részecskék lebomlását", írja a New York Times. Ilyen fehér anyagot használtak a 2007-ben leomlott St. Anthony Falls újjáépítéséhez (a minneapolisi incidens 13 emberéletet követelt). A "természetes oxidációs folyamat" ily módon történő felgyorsítása és annak légtisztító hatása karbon-semlegessé, vagy minimális nettó üvegház-kibocsátóvá tudja tenni a betongyártást.
- A kaliforniai Calera Corp. az erőművek füstjét juttatja a sós tengervízbe, ahol leülepednek a szén-tartalmú ásványi elemek, majd innen behelyezik kötőanyagként a betonba. A folyamat a korallok és más meszes tengeri mikroorganizmusok CO2-megkötését utánozza. A cég úgy becsli, hogy ezek az ásványok fél tonna CO2-t is képesek megkötni, így a betongyártás karbon-negatívvá is válhat, vagyis CO2-elnyelő folyamattá.
Rizs utca, cukor tér: aszfaltot krumpliból!
Az építőipar beton-zöldítő trendjének másik irányvonala a bioaszfalt előállítása. Itt organikus anyagokkal helyettesítik a kőolaj-alapú összetevőket. A bioaszfalt rendszerint cukrot, melaszt, rizst, búzát, krumplikeményítőt, fagyantát, organikus gumit, növényi olajat, cellulózt, olajpálmafák maradékát, kókuszpálmafa-törmeléket, repceolajat és szárított szennyvíz-származékokat tartalmaz.
A francia Colas SA 2004-ben szabadalmaztatott növényi alapú kötőanyagot. A garázsbehajtók bioaszfaltos betonozását néhány vállalkozó kedvű háztulajdonos 2002-ben próbálták ki Ohióban - állítólag ma is strapabíróak. A Shell 2007-ben Norvégiában két közutat fedett le bioaszfalttal.
A bioaszfalt szabadabban színezhető a hagyományos bitumenhez képest, így hő- és napfényelnyelő képessége is csökkenthető. Ez különösen a nyári hónapokban fontos: a hőt készségesen magába szívó és kieresztő városi aszfalton átlagosan 1-6 Celsius fokkal melegebb van, mint a beton-nélküli területeken.
