Barack Obama amerikai elnök az év elején már kijelentette, hogy át kell alakítani az USA űrprogramját. Szándékai értelmében prioritást élveznének a békés, nem hadászati célok, s az űrt megnyitnák a magánszektor előtt. Szakértők már sejteni vélik egy hatalmas növekedéssel bíró, rengeteg munkahelyet teremtő ágazat reneszánszát. Viszlát Reagan-korszak, üdv Teller Ede, bye-bye űrfegyverkezés, Star Wars-program és 80-as évekbeli hidegháborús retorika.

Kozmikus outsourcing

Obama nemcsak hangzatos szólamokat, hanem pénzt is szán a váltásra: a tervek szerint 2011-től 5 esztendőn át 6 milliárd dollárt fektetne a szövetségi kormány űrhajókat fejlesztő magáncégekbe! A cél ezzel nem más, mint kiszervezni a NASA költséges űrutazásainak infrastrukturális és fejlesztési aspektusait. A NASA a magáncégek "járatain" vásárolna "ülőhelyet" az asztronautái számára. Beindulna hát a galaktikus tömegközlekedés.

A Spaceport America már gőzerővel költi azt a 198 millió dollárt, amelyet az űrturizmus beindítására szán. Új-Mexikó sivatagában már üzemképes az a felszálló pálya és mellette elkezdték annak a 9300 négyzetméteres hangárnak az építését, mely a kozmikus vakációzásra használt űrhajókat fogadja majd be. Sir Richard Branson Virgin-csoportja is rácuppant az üzletre és a Virgin Galactic révén részt vesz a sivatagi földi bázis fejlesztésében. Branson húsz éves bérleti szerződést kötött a magasan fekvő sivatagra.

Orbitális szuborbitális nyaralás

Néhány űrturista már az elmúlt években is eljutott a földi szférán kívülre -mint például a Microsoft egykori guruja, Charles Simonyi-, ám ahhoz, hogy űrhajó-utasok lehessenek, alapos kiképzésen estek keresztül, amilyenben az asztronauták részesülnek. Néhány évtizeden belül talán rendszeresen is kiruccanhatunk a gravitáció teréből és lazulhatunk a súlytalanságban, vagy éppen a földi tájakban gyönyörködhetünk madárperspektívából, pontosabban onnan, ahol még a madár sem jár: E.T.-szemszögből.

Az új ágazat megálmodói szerint az űrturistákat 80 mérföldre (128 kilométerre) utaztatnák fel a magasba. A 2 órás útból legalább 5 perc súlytalanságban telne. A rakéta 15 kilométeres magasságban engedi el a kisebb űrhajót. Ez még tovább meg az űrbe. Egy utazás ára: csekély 200 000 dollár. Vagyis 43,3 millió forint. Csekély összeg, nemde?

Eddig 326 személy foglalt helyet az űrutazásra. A Virgin 44 millió dollárnyi előleget szedett be a jelentkezőktől. Sőt a felszálló helyet övező megyék közül háromban szavaztak meg új adónem bevezetését a projekt segítésére. A Virgin már jövőre, 2011-től be szeretné indítani a rendszeres utaztatást. Maholnap a betonozott autópályák helyett a tejúton száguldozhatunk.

Űrbéli város

Egyesek már intergalaktikus hotelekről ábrándoznak, amelyek az űrben szállnak-lebegnek. Az ilyen földönkívüli létesítményektől már "csak" egy lépés más bolygókon létrehozott gyarmatokig. Las Vegas közelében a száz főt foglalkoztató Bigelow Aerospace gyárában javában folynak a munkálatok az első magán űrállomásán kivitelezésén. Fejlesztésük sajátossága, hogy felfújható űrállomást állítanának röppályára. A nagy sebességű rakéták a nagy erejű súrlódás miatt nem lehetnek túl szélesek, de a Bigelow űrállomását betennék a rakétákba, és csak akkor fújnák fel őket rendes méretükre, ha már kijutott a keringési pályára. A felfújható szerkezet úgyszólván ütésálló: több rétegű felépítése miatt elbírja a kisebb meteoritok becsapódását is.

A NASA egyébként 1990-ben elevenítette fel a felfújható űrállomások régóta létező ötletét, amikor arra próbált rájönni, hogyan juttasson emberi tartózkodásra alkalmas lakásokat a Marsra, ám a kísérlet költséges volta miatt a kongresszus 2000-ben megvonta a további finanszírozást. Ekkor lépett a képbe Bigelow: exkluzív használatot vásárolt a NASA szabadalmaira. Majd összeállt a Lockheed Martinnal, hogy megalkossák az utazó "kapszulát", de a cég egy nagy NASA-szerződés miatt elállt a munkától. A New York Times szerint Bigelow 50 millió dollárt kínált bárkinek, aki segít, de senki sem jelentkezett. Végül összefogott a Boeing-gel. A repülőgépgyártó óriáscég a CTS 100 (Crew Space Transportation) nevű masinát kínálja a jövő űrbuszaként.  A 7 személyes űrjárgányt a NASA pénzéből fejlesztette a vállalat. 2015-től már rendszeresen lehetne vele utazni.

Bigelow cége 2014-re tervezi az első, 180 köbméteres űrállomás kihelyezését az űrbe. E cég nem is annyira a magánszemélyeket, mint inkább a kormányokat tekinti a célcsoportjának. Azok az országok, melyeknek költségvetéséből nem telik önálló űrprogramra, helyet kaphatnának az állomáso(ko)n. A másodikat -327 köbméter kiterjedésűt- 2016-ban telepítenék ki az űrbe. Mindkét monstrum 18 személynek nyújtana helyet.

A cég vezetője, a 66 éves Robert Bigelow -aki hisz az ufók létezésében, az imák erejében és kételkedik a nagy ősrobbanás teóriájában-  saját amerikai szállodaláncának bevételéből finanszírozza a projektet. Vállalata már ráállított két felfújható próba-modult egy űrpályára. A kísérlet eddig 180 millió dollárba került, és a jövőbeli munkálatok további 320 milliót fognak felemészteni, írta a New York Times.

Obama 2011-es űrprogram-tervezetébe egy felfújható űrállomást is bekalkuláltak. Bigelow 2017-ben felpörgetné az üzletmenetet: évente 15-20 rakétát lőne ki az űrbe, benne az új űrállomással. Vállalkozások és országok egyaránt foglalhatnának rajta helyet, de a bevétel egy részét a dúsgazdagoknak kínált űrhotel-szobák bevételei adnák. Úti cél: a Hold és a Mars.