Kína is belépett az ENSZ "Tiszta Fejlődés Mechanizmus" (CDM) nevet viselő emissziós kvótakereskedelmi programjába, melynek keretében a fejlődő országoknak lehetősége nyílik zöld fejlesztéseikért üvegházgáz (ÜHG) kibocsátási engedélyekhez (CER) jutni, amiket aztán pénzért eladhatnak a fejlett országoknak, ahogy azt a Kiotói Jegyzőkönyv előírja. E program árazta be először a CO2-kibocsátást, amivel előhívta a zéró-emissziós vagy alacsony kibocsátású megoldások, fejlesztések reneszánszát. Idővel Kínában is: 2004-ben a Világbank vizsgálata szerint Kína még alig 5 százalékát adta a program környezetkímélő projektjeinek, 2008-ban azonban már 84 százalékát!

A Reuters szerint azonban a CER-kvótáknak "csak" a felét kaparintotta meg Kína. Az mindenesetre tény: Kínát az évek során rengeteg kritika érte, amiért olcsó CER-kvótákkal árasztja el a karbon-piacokat, amikhez úgy jutottak hozzá, hogy olyan fejlesztéseket számoltattak el a CDM-ben, melyeknek a valóságban alig van közük a CO2-kibocsátás csökkentéséhez. Egyesek az amerikai lakásjelzáloghitel lufihoz hasonlították a jelenséget (sub-prime mortgage helyett "sub-prime carbon"). 2009 végén a CDM vezetői ki is zártak 10 kínai szélenergia-farmot a programból, miután egy ideig élvezték annak előnyeit.

Múlt héten pedig a CDM döntő bizottsága 19 új szél- és vízenergia-telep pályázatát utasították vissza. A kínai cégvezetők átláthatóbb elbírálási rendszer mellett kardoskodtak és a belépési feltételek szándékos módosításával vádolták az ENSZ-t, amely mögött a kínai projektek célirányos kizárását vélik látni. A kínai vállalatok részben a kvóta-bevételekre alapozták  beruházásaik megtérülési tervét.

Kényszerű energiatudatosság

A Föld népességének egyötödét kitevő kínai lakosság most ért el abba a fázisba, hogy a nyugati világ polgárai által évtizedek óta élvezett életszínvonalra és kényelemre rendezkedhet be, mind lakásai kialakításában, mind gépei megvásárlásában és a fogyasztásban. De ezzel együtt elképesztő iramban nő a kínai társadalom energiaigénye. Amit többnyire fosszilis anyagok elégetésével, szénerőművekkel elégítenek ki - az anyagi gyarapodással járó pusztító környezeti hatás és légszennyezés tehát hatalmas.

Sok múlik a zöld technológiai ágazaton, mert ha Kína nem képes megfékezni energiafogyasztását az energiahatékonyság növelésével, akkor lőttek a környezetvédelemnek és az éghajlatváltozás globálisan koordinált megfékezésének, vélik mérvadó klimatológusok és a párizsi International Energy Agency.

Az ország tehát ketyegő bomba a globális felmelegedés súlyosbításában: 2009 telén és idén tavasszal a hat hónapra jutó legintenzívebb üvegházgáz-emissziót könyvelhette el Kína, amelyre egyetlen más országban sem volt még példa, írta a New York Times. A párizsi szervezet szerint ebben az évtizedben a kínai energia-szektor által generált ÜHG-emisszió növekedése messze túllépi a világ egészét!

De Kína nem kíván világelső szennyező maradni. A tervgazdálkodással irányított, egypártrendszerre épülő kommunista állam az elmúlt három évben törvények sorát léptette életbe, melyek hatálya alatt többezer(!) széntüzelésű erőművet zárattak be. A jogszabályok értelmében szeptemberig mind egy szálig be kell csukni az energiapazarló gyárakat, erőműveket (mégis új szénerőműveket nyitnak az energiafaló metropoliszok kielégítésére: csak tavaly New York állam össz-kapacitásával egyenlő infrastruktúrával bővült Kína energetikai rendszere). A kormány továbbá szigorú üzemanyag-hatékonysági szabályokat rótt ki a belföldi gyártású autókra (az amerikai kocsikhoz képest 40 százalékkal hatékonyabb a fogyasztás náluk, főként azért, mert kisebb méretű járművek és kisebb bennük a lóerő), továbbá energiahatékony világítási szabványokat kényszerített az építőiparra.

Megújuló energiák: teljes foglalkoztatás

Megfigyelők hangoztatják, hogy a megújuló energiákra áttérésnek kevesebb köze van a környezettudatossághoz és több a teljes foglalkoztatás ideájához. Mert Kínában 1,3 milliárd embernek kell munkát biztosítani, ellátni és élelmezni őket, minden áldott nap. Szakértők úgy tartják, bő tíz évre van még szükség, hogy Kína a K+F-ben is az élvonalba jusson.

Nem véletlen, hogy májusban az amerikai kereskedelmi miniszter, Gary Locke delegációt vezetett Pekingbe, mely 24 tiszta energiában utazó cég vezetőjéből állt: az USA is részese kíván lenni a nagy boomnak és piacot akar szerezni. A General Electric például 700 szélturbinát adott el Kínának.