A geológusok legújabb vizsgálatai azt mutatják, a Föld klímájának néhány Celsius fokos emelkedése háromszor akkora felmelegedést eredményez az Északi-sarkon. Vagyis a sarkköri éghajlat-változás tovább erősíti a globális felmelegedést.
A következtetést 5 millió év melegedő és lehűlő klímaváltozásaiból szűrték le a tudósok, jelentette a Discovery News. A University of Colorado kutatói azt is fontosnak találták leszögezni, hogy a sarkköri melegedés a globális klímaváltozás nélkül is végbemegy, tehát elkerülhetetlen. Ha a bolygó 3 fokot melegszik, a sarkkör 9-10 fokot, ha három fokkal lesz hidegebb, ugyancsak 9-10 fokos lesz a lehűlés.
Nem valami bíztató adat, hogy a maihoz hasonló üvegházgáz-koncentráció esetén a múltban 19 Celsius fokkal volt melegett a sarkkör hőmérséklete!
Olajhajsza az Északi-sarkon
Az északi-sarki tengerek egyes részei Kanada, Dánia, Norvégia, Oroszország és az USA fennhatósága alá tartoznak, mindegyik a partjaitól 320 kilométeres távolságra mondhatja magáénak a vizet. Ha bizonyítani tudja, hogy a kontinentális padka vagy párkány hosszabban húzódik meg a víz alatt, akkor további 240 kilométerre tarthat igényt.
A Shell tavaly ősszel "előzetes engedélyt" kapott az amerikai Minerals Management Service-től (MMS), hogy olajkitermelés céljából Alaszkánál két helyen fúrásokba kezdjen a Jeges-tengeren (pontosabban a Beaufort és Chukchi tengereken, 930 000 hektáros területen). A hatóságot több vád érte már a múltban amiatt, hogy túlságosan megengedő az olajszektor felé és köreiben meghatározók a profitérdekű összefonódások, a korrupció. Az engedélyeket azután adták ki, hogy az ügynökség több vezető tudósa lemondott posztjáról, amiért környezetvédelmi aggályaik jó ideje nem találtak meghallgatásra. (A kormányszintű vizsgálat visszásságokat talált és Alaszka délnyugati részein a bérleti szerződéseket vissza is vonták.) Nevük elhallgatását kérve több tudós azt nyilatkozta a New York Times-nak, vagy szakvéleményük átírására késztették őket, vagy előre megírták azokat a számukra, és csak a szignójukra tartottak igényt a feletteseik, ezért jobbnak látták, ha munkahelyet váltanak.
Jane Lubchenco, a Nemzeti Óceáni és Éghajlati Hivatal (NOAA) vezetője tavaly szeptemberben levélben jelezte aggályait az MMS felé a sarki olajkitermelés lehetséges megindulását illetően. Idén májusban az amerikai fellebbviteli bíróság a Shellnek adott igazat, és elutasította az MMS engedélyezési folyamatát övező kifogásokat.
A kanadai Védelmi Minisztérium tudományos kutatóintézetei és az Egyesült Államok most együttműködnek a Jeges-tenger mélyének felkutatásán, és 7 méter hosszú, "autonóm mozgású" mélyvízi járműveket (AVU) küldenek a tengerfenékre, hogy feltérképezzék a domborzatot.
A NASA IceBridge néven Grönlandra küldött 35 fős legénységű kutatócsoportot a jégtakarók és gleccserek változásának tanulmányozására. A cél, hogy az így nyert adatokat betáplálják a globális felmelegedést szimuláló szoftverekbe, és ezzel pontosabb adatokat kapjanak a jövőbeli változásokról. A helyszíni expedíció oka: a NASA egyik műholdja felmondta a szolgálatot és csak 2015-ben helyettesítik az ICESat-2-vel.
Nagy a káresély
21 éve, hogy az Exxon Valdez tankhajója korallzátonynak futva megsérült Alaszka partjainál, amelynek következtében 11 millió hordó nyersolaj ömlött szét. A természeti katasztrófa 2080 kilométer hosszú partszakaszt szennyezett meg. A tisztítási munkálatokra 2 milliárd dollár ment el, a kártérítésekre további egymilliárd. A Bristol-öböl például az amerikai felségterületű vizek halfogásának 40 százalékát biztosítja, évi 2,2 milliárd dollár értékben. A baleset után George Bush kitiltatta az olajszektort a területről, ám fia, George W. Bush 2007-ben eltörölte e szabályozást. Az MMS szerint az olajkitermelés a körzetben csak 20-40 év alatt hozna 8 milliárd dollárt.
