Friss cikkeink
Bezöldült IKT-cégek
Minden magára valamit is adó, felelős gondolkodású számítástechnikai eszközt gyártó ma és a jövőben dollármilliókat költ az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák kifejlesztésére. A környezettudatos vásárló pedig energiabarát hardvereket és megoldásokat vásárol, olyan informatikai cégtől, mely elég figyelmet szentel a környezetre, s "zöld" projektekben gondolkodik. Kettőjük szinkronja hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.
Mobil a szélben
Ha a globális klímaváltozás ellen kívánunk tenni, az autó mellett más nélkülözhetetlen használati tárgyak, mint a mobiltelefon működtetésére is új megoldásokat kell keresnünk.
Nappali szokások
A több mint ötvenéves televíziózási szokásokat alapjaiban változtatja meg a digitális jövő: a néző azt és akkor néz meg, amikor akarja. A reklámblokkok biztosan eltűnnek a programból, hiszen nem lesz, aki nézze őket. A hirdetőknek új és kreatív ötletekkel, a televízióknak pedig új eszközökkel kell felkészülniük a változásra, amelynek során egyvalami már most biztos: a néző csak nyerhet a változásokkal.
Borsodi – nem csak a habos oldala
Csaknem minden jelentős kereskedelmi világcég jelen van már Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és megkezdődött az elsősorban nehéziparáról híres megye gazdasági szerkezetváltása is. A kedvező tendencia ellenére a gazdasági szakemberek szinte egyhangúan állítják: a termelő ágazatban az átalakulás még csak a kezdetek-kezdetén tart. Keresik az eszközöket és a módszereket, amellyel ez a folyamat meggyorsítható, és várják azokat a nagybefektetőket, akik képesek további új munkahelyek megteremtésére, a korszerű technológia megtelepítésére.
Miskolc idegenforgalmi központtá válik?
Az egykori iparváros, a nehézipar fellegváraként emlegetett Miskolc mára a hazai idegenforgalom egyik elismert megyeközpontja lett. Megváltozott a város arculata. Aki járt itt, ma kedvezőbben beszél a városról, mint a kohászat összeomlása után, aki pedig csak hírből ismeri, tudja, hogy sokféle nemzetközi rendezvény várja a látogatókat. Vonzók az egyedi idegenforgalmi célpontok, például a miskolctapolcai Barlangfürdő vagy a Diósgyőri Vár. Kobold Tamást, Miskolc város polgármesterét az elmúlt években lezajlott változásokról kérdeztük.
Ózd, a nagy varázsló – Strohmayer László polgármester a válságból való kilábalásról
Szelíd dombok övezik Észak-Magyarország másodikként emlegetett nagy iparvárosát, Ózdot. A természeti környezet szépsége szinte ellentmond az évtizedeken át itt működtetett kohászati komplexum ma már múzeumba sem igen illő látványának. Az Ózdi Kohászati Üzemek működésének csak történelme van - állítja Strohmayer László, Ózd polgármestere. Van viszont jövője az itt megtelepült termelő és feldolgozó gyáraknak.
KLASZTEREK:Autóipari szőttes
Szövetkeznek egymással nonprofit vállalkozásfejlesztő és tudományos intézmények, hogy megalapozzák Zemplén, Kelet-Szlovákia és Kárpátalja vállalkozóinak autóipari integrálódását. Kárpátalján alapvetően olcsó a munkaerő, az infrastruktúra, Szlovákiában a legkedvezőbbek a vállalatalapítási, adózási és pénzügyi feltételek, Magyarországon pedig piacképes munkakultúra alakult ki. Egyben lehet eladni a régiót, és sokkal jobban, mint külön-külön próbálkozni. Erre jöttek rá a klaszter szervezői.
TERÜLETFEJLESZTÉS: Régiók Európája
A régiók szerepe és fontossága mára tudatosult a hazai közvéleményben. Érdemtelenül kevés szó esett azonban eddig az Európai Unió - a bizottság, a tanács és a parlament melletti - negyedik olyan szervéről, amely részt vesz a közösségi törvényalkotásban. Az unió regionális és helyi érdekeket megjelenítő testületéről, a Régiók Bizottságáról van szó, amelynek magyar küldöttsége december közepén, Veszprémben tartotta évértékelő tanácskozását.
Területfejlesztés: Szerencsés pillanat
A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal decemberben kinevezett elnöke szerint különleges szerencse, hogy egyszerre készülhetünk egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégiával, amelyhez az ugyancsak több kormányzati cikluson átnyúló új országos területi stratégia kapcsolódik, és most készülünk a 2007-2013 közötti európai pénzek felhasználásának megtervezésére is. Ezáltal hatékonyan tudjuk hozzárendelni az uniós forrásokat a magyar stratégiai célokhoz. Dr. Szegvári Péter a kistérségeket hatékony eszköznek tartja a szétaprózódott magyar településrendszer okozta hátrányok kiküszöbölésében.
Finanszírozás: Támogatott határtalanság
Az elmúlt bő két hónapban jelentek meg az első olyan Interreg pályázati kiírások, amelyekben Magyarország már mint uniós tagország vesz részt. A határ menti térségekben megvalósuló, valamint a nemzetek és régiók közös projektjeiben való részvételre 2006 végéig 86 millió eurót költhetünk el.
DÉL-ALFÖLD: Kitörés az úttalanságból
A régió sorkérdése az autópálya-fejlesztés. Az M5-ös, a déli autópálya és még egy szegedi repülőtér volna a megváltás. Az elzártságból, elmaradottságból őket kiragadó kitörés biztosítékait szeretnék látni a régió lakói.
DÉL-ALFÖLD: Megélni gabonából
A tőkeerős gabonakereskedelmi nagyvállalat félti a térséget az elmaradott közlekedési infrastruktúra veszélyeitől, de bizonyos benne: a békési búza - immáron újfajta, uniósodó biztonságra is okkal számítva - megélhetést kínál sokaknak.
DÉL-ALFÖLD: (Ki)töréspontok
Lehetőségek a turizmusban, a biotermékekben, a gyümölcsöskertekben, a baromfifeldolgozásban, a gyógyfürdőkben. De mindenekelőtt utakkal bekapcsolódva ott lenni Európában a régió célja, miközben a határai még a nem Európához tartozó balkánhoz kötik lakóit.
Észak-Alföld: Keleti kapu
Amíg közös vállalatok sokasága jött létre a határ mentén, gyakorlatilag egyet sem hoztak létre mostanában a gazdasági érdekek Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Hajdú-Bihar relációjában, de ez érthető is. A Szolnoki térség már inkább Budapest felé nyit, vonzódik, arrafelé keresi a kapcsolatokat. A szakmai, üzleti érdek Debrecen és környékét, illetve Nyíregyházát például közvetlenül összekapcsolja. A határmentiség és az M5-ös, M3-as autópálya fejlesztése csak két megyét érint. A régió közös nevezőjét egyelőre még keresik.
ÉSZAK-ALFÖLD: Utolsó órában
A hátrány előnnyé formálható: a négy ország határán lévő Szabocs-Szatmár-Bereg megyének érdemes észrevennie, milyen értékeket hordoz az Európai Unió és Ukrajna újsütetű barátsága.
Észak-Alföld: A Tisza összemossa
A magyar gazdaság számára kiemelkedő jelentőségű az ukrán kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése - hangoztatta kijevi látogatása során Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő. S ezzel egyetértett Julia Timosenko ukrán miniszterelnök asszony és Viktor Juscsenko ukrán elnök is. A megbeszéléseken kormányközi gazdasági megállapodás született, s a tárgyaló felek megállapodtak a határ menti területek kapcsolatainak fejlesztésében is. Lehet, hogy ez az esemény sok közös probléma megoldását indítja el?
Interreg-pályázatok: Jószomszédi programok
Már csak a magyar-román, valamint a magyar-szerb-montenegrói várt kihirdetésre az Európai Unió határain belüli, illetve ezeken átnyúló együttműködési projekteket támogató Interreg-program IIIA komponensébe tartozó, magyar részvételű kezdeményezések közül. Február közepén ez is megtörtént. A román szomszédsági programra 11 millió, a szerb-montenegróira pedig 5 millió eurós keret áll rendelkezésre.
Regionalizmus: Régiók chartája
A kormány programjából határozott regionalizálási törekvések olvashatók ki. Erre már csak azért is szükség van, mert jelenleg még a megyék sem felelnek meg a régiókkal szemben támasztott európai követelményeknek. Dr. Szegvári Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke - akkor még a miniszterelnöki kabinet kormány-főtanácsadójaként - többek között erről is beszélt a tavalyi közgazdász-vándorgyűlésen. A téma és az ott elhangzott gondolatok változatlanul aktuálisak.
Közép-Dunántúl: Hárommegyés térerő
A régió százezernyi vállalkozásának csupán 2 százaléka produkálja a termelési érték több mint 70 százalékát. Agócs István, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke nem szokott meglepődni, amikor kívülállók e kétszázaléknyi céggel azonosítják a térség erejét, fejlettségét. A régió eredményei azonban optimizmusra adnak okot.
Közép-Dunántúl: Tájértékekre figyelve
Állami eszközökkel is besegít a kormányzat a Közép-Dunántúl fejlődésébe: térség- és gazdaságfejlesztésre szóló jogosítványokra alapozva, hivatalból katalizálja a Velencei-tó, a Vértes, a Balaton s maholnap a 8-as út térségét.
Közép-Dunántúl: Palackozott érték
Megmenthető, megerősíthető történelmi borvidékekkel rendelkezik a Közép-Dunántúl - akkor különösen, ha a Badacsonyi Pincegazdaság Rt. stílusában építik a szakma jövőjét.
KÖzép-Magyarország: Beletörődve
Budapest és Pest megye együtt alkotja a Közép-Magyarország régiót, bár ezt a "házasságot" a megye pénzügyileg nem tartja szerencsésnek. A jogi és statisztikai kapcsolat azonban hosszú távon megmarad, tekintettel az Európai Unió támogatáspolitikájára. Ám az ésszerűség szabályainak engedve Budapest, a fővároshoz közeli nyolc kistérség, sőt három megye összefogott, és "felülírta" a közigazgatási határokat: ahol csak lehet, együtt terveznek, fejlesztenek, összekötik az életüket. Szabó Imre, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a térség jövőképét festi le most.
Közép-Magyarország: Összenőtt házastársak?
Nagyon fontos stratégiai, logisztikai központ lehet a hamarosan tovább bővülő Európai Unióban a magyar főváros és a vele szervesen együtt fejlődő térség. A budapesti főpolgármester-helyettes, Bakonyi Tibor "együttpárti". Szerinte a régió - Pest megyével, benne az agglomerációval - többre viheti.
Pénzakadály
Budapest világváros, gazdasági, pénzügyi, üzleti központ, az ország első számú turisztikai célpontja. Esélyes az Európa kulturális fővárosa címre. Lakosságának mindez imponál ugyan, de ők élhető, a vállalkozások meg éltető várost szeretné-nek. Összeegyeztethető-e a két törekvés, és mi kell hozzá?
Bezzeg Prága!
A cseh fővárosról mindenkinek a sör, a Vencel tér, az Óratorony és az Aranyművesek utcája jut eszébe. Prága látványosságai mellett a háttérben komoly városfejlesztési munka folyik: a folyamatos felújítások, az épülő városi autópálya, az egyre növekvő gyalogoszóna mind-mind a városfejlesztési stratégia része.
Városépítő kultúra
Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére kiírt - magyar városok közötti - "verseny" első fordulójából a héttagú zsűri egyhangú pontozással juttatta tovább Miskolc pályázatát. Ez sokakat meglepett az országban. Miskolc? Miért Miskolc? Erre a kérdésre egy sajátos városmarketing-program, a Vendégségben Miskolcon keretében még jóval a pályázat kiírása előtt keresték a választ a helyi szakemberek, élükön Fedor Vilmossal, aki ebben a ciklusban már a város kultúráért felelős alpolgármestereként, illetve országgyűlési képviselőként "hivatalból" is élére állt a Miskolcról kialakult kedvezőtlen kép megváltoztatásának.
A legkisebb királyfi
Burgenland - mint Ausztria legkeletebbre fekvő és 1921-es becsatolása óta legfiatalabb tartománya - sokáig mellőzött szerepet töltött be az ország turisztikai életében. Az utóbbi tíz év erőfeszítései azonban látványos változásokat hoztak.
Decentralizáció és versenyképesség
Elkészült, és a parlament elfogadására vár az Országos Területfejlesztési Koncepció. A 2007-2013-as periódusra koncentráló dokumentum számos ponton tartalmaz újdonságot az előző időszakra szóló koncepcióhoz képest. Az elkövetkező években elsősorban a régiók önállósodása és a területi versenyképesség erősítése a legfontosabb feladat - tudtuk meg dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztertől.
Turisztikai rekord
A turizmus sikeréveként értékeli 2005-öt Kolber István fejlesztési miniszter. Nem véletlenül: a külföldi és a belföldi vendégforgalom egyaránt közel ötszázalékos növekedést mutatott az első tizenegy hónapban. A gyógy- és wellness-szállodák forgalombővülése is kiemelkedő volt.
Balaton: 12 hónapra
A Balaton értékeinek elvesztése valós veszély, de ésszerű fejlesztéspolitikával, tőkeinjekcióval megmenthető, ismét vonzóvá tehető a tó - vallja a magyar tenger "élére" januárban kinevezett főmenedzser, Suchman Tamás.
A konvergencia kora
Az emberek otthonában előbb-utóbb összeolvad a számítógép, a telefon és a televízió. A jövő például az interaktív televíziózás: a műsorszóró, az internetes, az e-mail, a telefonos, a WAP-os stb. funkciók bevonása a televíziózásba. A telekommunikáció trendje szerint tehát a szolgáltatások összeadódnak, a fogyasztó egyetlen eszközön keresztül érheti el azokat.
Szélesebb sávon
Nem győzzük eleget hallani, hogy mennyire felgyorsult világban élünk. Márpedig a gyorsaság azon is múlik, hogy mennyi idő alatt juthatunk információhoz, avagy éppen milyen hamar tudunk megosztani másokkal információkat. A megoldás kulcsa: szélessávú internet.
A kihíváskereső
Beck György január 1-jétől átigazolt a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatói székébe. A váltás talán sokakat meglepett, hiszen a matematikusból lett IT-szakembernek gyakorlatilag egy munkahelye volt közel huszonnyolc évig, még akkor is, ha az ajtón lévő cégtábla négyévente cserélődött. A csapatépítésről híres menedzser most úgy döntött, új gárdát verbuvál egy számára új környezetben, de ahogy ő mondja, az IT és a távközlés egyáltalán nem esik mesze egymástól.
Adaterődök kora
Robbant már le a céges szervere egy fontos határidős munka kellős közepén? Semmisültek meg adatok a hálózatban, amelyek komoly idő- és pénzveszteséget okoztak? Érezte úgy, hogy a folyamatosan bővülő számítógépparktól nem fér el az irodájában? Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, érdemes végiggondolni, megfelelő módon tárolja-e adatait.
Rések a pajzson
Az ezredfordulóig a legtöbb felhasználó csak a hírekből ismerte az egész világra kiterjedő, számítógépek százezreit megtámadó vírusinváziókat. Mára megtanulták: védeniük kell számítógépeiket és adataikat, s a vírusirtók piaca több tízmilliárd dollárosra nőtt a világon. A küzdelem azonban továbbra is egyenlőtlen. Évente százezer új vírus bukkan fel, amelyek nem látványos, nagy támadásokkal operálnak, hanem csendben teszik a dolgukat: adatokat küldenek fejlesztőiknek, emelt díjas SMS-ek küldésével károsítanak anyagilag, esetleg a biztonságra kevesebbet figyelő cégek adatbázisát szerzik meg bűnözői csoportoknak.
Biztos befutó?
Alig néhány hét múlva az üzletek polcaira kerül a Windows új, Vista nevű operációs rendszere, magyar kezelőfelülettel. A megjelenés felemás érzést szül. A mára házias XP-t feladni, és megszokni valami újat, nem egyszerű, és nem is feltétlenül szükséges. De így volt ez mindig.
Franciamagyar kapcsolatok
Franciaország és Magyarország az elmúlt évtizedekben csekély érdeklődést tanúsított egymás iránt. Ma a kétoldalú kapcsolatok fejlődését óriási dinamizmus jellemzi: Franciaország a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon, a külkereskedelem terén negyedik a sorban, hazánk is tíz helyet lépett előre a francia árucsere-forgalmi ranglistán, s ma már nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis cégek, a családi vállalkozások is érdeklődnek az együttműködés lehetőségei iránt.
Fantasztikusan fejlődtek kapcsolataink
Három éve van Magyarországon, és reméli, hogy még sokáig marad itt nyilatkozta lapunknak Paul Poudade, Franciaország budapesti nagykövete, aki nagyon örül annak, hogy mind többen tanulnak franciául, főleg a fiatalok, mert ők majd megteremtik álmaink Európáját.
A fejlődés motorja
A kivételesen kedvező gazdasági környezet Franciaországban sok lehetőséget kínál a magyar vállalatoknak is állítja Hevér György, az ITD-Hungary párizsi irodájának vezetője. Egyúttal szakértői véleményeket idéz, amelyek szerint jelenleg Franciaország a fejlődés motorja az Európai Unióban.
Globális ászok
Multikkal vagy nélkülük? Már a kérdésfeltevés is hibás, hiszen ezek az óriásvállalatok a világpiaci feltételeknek nem pusztán észlelői, de egyre inkább alakítói. Kártyavárként omlana össze a gazdaság, ha eltűnnének.
Tőkevonzás és vonzó tőke. Az ötven legnagyobból negyven itt van
Lehet a multiktól itt, Kelet-Közép-Európában félni, lehet őket nem szeretni. Csak egyet nem lehet: nem venni tudomást róluk. Abban ugyanis ma már Magyarországon - a szélsőségeket leszámítva - mindenki egyetért, hogy a magyar gazdaság fejlődéséhez feltétlenül szükséges külföldi tőke.
Nem csak a pénz a fontos. Új szakasz a beruházásokban
A nagy cégek nem mennek el rögtön, ha egy ideig nem a várakozásaiknak megfelelően alakulnak a dolgok egy országban, hiszen mindig stratégiai megfontolások alapján fektetnek be. A hazánkban működő multik többsége szerint érdemes volt Magyarországra jönni, mert itt lehet nyereséget csinálni, és azt ki is lehet vinni az országból. Minderről dr. Rudnay Jánossal, a Reemtsma vezérigazgatójával, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága elnökével beszélgettünk.
Óriások a világban. Terjedésük megállíthatatlan
Az elmúlt néhány évtized leglátványosabb gazdasági tendenciája a multinacionális vállalatok előretörése, befolyásuk, térnyerésük növekedése volt. Ha a tendencia folytatódik, nem kizárt, hogy tíz-húsz éven belül a világgazdasági folyamatok irányítása pár tucat óriásvállalat menedzsmentjének felelőssége lesz.
A tudat globalizációja
A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen – nem minden paradoxontól mentesen – önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.
A régi az új gazdaságban
Tévhit, hogy az új gazdaság uniformizáló hatású. A globalizálódó világgazdaság nem csak a tőkeerős nagyok számára adja meg a távolabbi piacokra eljutás lehetőségét. Az e-kereskedelem demokratizál, fellazíthatja a megmerevedett piaci erőviszonyokat.
Kettőről a háromra: akár milliós támogatás is jár a turisztikai vállalkozásoknak
Egyedülálló lehetőséggel bővült a turisztikai szektor finanszírozása a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont új akciójában.
Friss
Győr Tamás: Egyre növekvő bizonytalansággal kell szembenéznünk a világban
Az elmúlt és az elkövetkező 5 év legnagyobb támogatási és ezzel beruházási hullámát várja a CIB Bank kkv üzletágigazgatója.
A dm tartós árakkal és kiváló ár-érték aránnyal várja a vásárlókat
Négy hónapig nem emelkednek az árak.
Jogi kisokos
Milliós pályázatoktól eshetnek el a cégek
A magyar vállalkozók körében egyre gyakoribb a döntésképtelenség.
Cégblog
Nem fogy több üdítő, mégis többet keres a Coca-Cola
A vártnál magasabb negyedik negyedéves nyereségről és a vártnál kisebb bevételről jelentettek.
Klímablog
Mely országnak, mekkora az ökológiai lábnyoma?
Mely gazdaságok rendelkeznek a legnagyobb ökológiai lábnyommal?
Infokom
Jönnek a digitális kollégák: az AI-ügynökök átírják az irodai munkát
2026-ban már nem csupán egy eszköz lesz a vállalatok kezében, hanem a vállalati architektúra új alaprétege a mesterséges intelligencia.
