A környezeti szempontok figyelembevétele, a szabályok betartása persze a költségek jelentős növekedésével jár. Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője példaként említi, hogy az állatokat terepszinten kell átvinni az út túloldalára, mert az áramlást lehetővé kell tenni növénynek-állatnak egyaránt. Ezért az útpályát meg kell emelni, lábakra kell tenni. Igaz, Svájcban már olyan megoldást is alkalmaztak, hogy az utat a föld alá süllyesztették; ez persze a lehetőségek közül a legdrágább, bár talán a legjobb.

Nálunk a vadátjárókat sem méretezik megfelelően szélesre, noha a svájci, francia, osztrák vizsgálati adatok alapján a 30–50 méternél keskenyebbek egyáltalán nem hatékonyak. Homogén terepen elegendő egy átjáró, ha azonban a terep mozaikszerű, szabdalt – mint például a Hortobágy esetében –, akkor minden szelvénynél szükség van egyre. S ez mind-mind költséget jelent.

Duska József szerint a természetvédelmi törvény erős. De a megoldás nem az, hogy kizárólag a törvényre hivatkozva érvényesítsék elképzeléseiket, hanem hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki az érintettek körében. Meg kell ismerni és el kell ismerni egymás érveit; az egyeztetés pedig nem harc, itt nem lehet csak az egyik fél győztes.

*

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) Igazgatóság működési területén voltak már útberuházások, -felújítások, de gyorsforgalmi utak eddig még nem. Most viszont, a közeli jövőben lesznek.
Az M3-as autópálya pár éven belül legalább Nyíregyházáig, de lehet, hogy az ukrán határig fog érni; lehet, hogy Nyíregyházától csak gyorsforgalmi út lesz. Polgárig elkészül a Tiszántúl első, mintegy 10 kilométer hosszú autópályája. Tiszaug és Szarvas közt az M44-es gyorsforgalmi út már környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás alatt van, ez körülbelül 20 kilométeren érinti Jász-Nagykun-Szolnok megyét. Az M4-es gyorsforgalmi út Püspökladányig a jelenlegivel párhuzamosan, onnan Biharkeresztes felé az M42-vel párhuzamosan haladna. Az M35-ös az M3-tól leágazva Debrecenig, majd második lépcsőben Biharkeresztes–Nagyvárad térségéig megy. A még csak elképzelés szintjén levő Kecskemét–Eger összekötő út a Jászságot keresztezi.
Mindez együttesen 400–450 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út lenne, mintegy 15 ezer négyzetkilométer területen, ami négyzetkilométerenként 30 méter ilyen utat jelent.

*

Gyarmathy István, a HNP igazgatója szerint a többi nemzeti parki igazgatóság gyakorlatában már elegendő tapasztalat halmozódott fel az építéssel és üzemeléssel járó tevékenységekben, amelyeket jól tudnak hasznosítani. Az igazgató, mai benyomásait összevetve a korábbiakkal úgy látja, hogy régebben a nyomvonal-elképzelésekhez, a kiviteli tervekhez igazították a hatásvizsgálatokat. Mára ez megfordult. Példaként a Polgár–Görbeháza, Polgár–Nyíregyháza szakasz építését említi, ahol előzetes környezeti hatásvizsgálatok nyomán tervezték meg a nyomvonal-variációkat, s a részletes hatásvizsgálatokra csak ez után került sor.
Természetesen a hatásvizsgálatok meghosszabbítják az építés folyamatát. Gyarmathy István elmondta: gyakran éri őket az a vád, hogy lassú az ügyintézésük, ők azonban csak a beérkezett anyagokat tudják értékelni. Ha a hatásvizsgálatok nem eléggé alaposak, akkor hosszadalmas lehet a procedúra.

*

Az utak elhelyezésének optimalizálása a nemzeti parki igazgatóságok feladata. A kivitelezés, majd a működtetés során is vannak teendőik: többek között annak meghatározása, hogy hol legyenek az anyagnyerő helyek, hol tárolják az építők a gépeket, vagy hová telepítsék a kapcsolódó létesítményeket, később pedig hogy hogyan kezeljék a szegélyeket, hogyan sózzanak, hogy a természeti értékek a lehető legkevésbé károsodjanak. Magyarországon érzékeny kérdés például a padkafenntartás, amelynek vegyszerezési metódusai terjedtek el. Ez a probléma az alacsony padkás, belvizes-állóvizes vagy vízfolyásos szakaszokon különösen kritikus lehet.
Gyarmathy István határozott véleménye, hogy a XXI. században már nem lehet mérnöki teljesítményeket úgy kivitelezni, hogy ne legyünk tekintettel a környezetre. Az elmúlt évtizedben az igazgató szerint egyértelműen érzékelhető a mérnöki munka „zöldülése”.

Nemzeti parkok

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: Jósvafő
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród
Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém
Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas