Nem véletlen, hogy neves gazdaságkutatók az eladósodás növekedésére, a magas reálbér-növekedés veszélyeire, az inflációs spirál újbóli beindulására hívják fel a kormány figyelmét. Július elején ugyanis – amikor éppen több mint 200 milliárd forint szétosztásáról szavaztak a honatyák – kiderült, hogy az előzetes adatok szerint a folyó mérleg hiánya május végén majdnem a duplája volt, mint 2001-ben, az államháztartásé pedig június végén majdnem a háromszorosa az egy évvel korábbinak; s a GDP első negyedéves alakulása is csalódottságot keltett elemzői körökben. Ezzel együtt a parlament koalíciós többsége elfogadta a több mint tíz törvény módosítását tartalmazó – egyébként a kétéves költségvetési törvény módosítása elnevezésű – legújabb salátatörvényt. Az ígéretek végrehajtása idén csaknem bruttó 220 milliárd forint költségvetési kiadási többletet jelent, mintegy 60 milliárd forint azonban adó- és járulékbevétel formájában ebből visszakerül az államkasszába.
Szja-változások
A törvénymódosítások közül a vállalkozókat leginkább a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény változása érinti, feltéve, ha vannak alkalmazottaik. Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozásokkal tagi jogviszonyban lévő magánszemélyek – például bt.-beltag vagy egyszemélyes kft. magánszemély tagja – számára ugyanis az szja-teher az átlagkereset alatt sem változik, mivel továbbra sem jár nekik az alkalmazotti kedvezmény (ennek mértéke is változott). Így, ha például minimálbéren vannak bejelentve, továbbra is nettó 37 ezer 750 forint a jövedelmük, szemben minimálbéres saját alkalmazottaikkal, akik nettó 43 ezer 750 forintra számíthatnak.
Ugyancsak az szja-törvényt érinti, hogy januártól visszamenőleg a családi kedvezmény egy eltartott esetén havi 3000, két eltartott esetén havi 4000-4000, három és minden további eltartott esetén személyenként havi 10 ezer forint.
Egy szocialista képviselő javaslatára módosították az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvényt is, megkönnyítve az alkalmi munkások legális alkalmazását.
Költségvetés és államháztartás
A 2000 decemberében elfogadott kétéves költségvetési törvény „köszönő viszonyban sincs” a 2002-ben megvalósuló gazdasági folyamatokkal, éppen ezért alaposan átszabták az idén várható bevételi és kiadási előirányzatokat. Szinte valamennyi adóbevételi előirányzat módosult, s a kiadásoknál is hasonló tendencia érvényesült. Mintegy 10 százalékkal több bevételt várnak társasági adó jogcímen; ugyanezen adónem pénzintézetektől remélt összegét mintegy 10 milliárd, a fogyasztásiadó- és a jövedékiadó-bevételi terveket közel 20 milliárd forinttal növelték. Az szja-ból csaknem 90 milliárd, az áfából több mint 74 milliárd forint többletbevételt várnak.
Az előző ciklusban az államháztartási bevételeket rendre alultervezték, majd a keletkező többletekről a kormány az Országgyűlés felhatalmazása nélkül döntött. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlat a jövőben ne forduljon elő, az államháztartási törvény módosítása értelmében ezentúl akkor is pótköltségvetést kell a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege eltér a jóváhagyottól legalább ezek összesített kiadási főösszegének 5 százalékával.
Banki törvények
Módosították a jegybanktörvényt is. Többek között bővítették a kormány árfolyamrendszerrel kapcsolatos jogait: az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, így különösen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben dönt. Kineveztek egy felügyelőbizottságot, amelynek tagjait az Országgyűlés és a pénzügyminiszter jelöli ki.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. működésének átláthatóbbá tétele érdekében az állami fejlesztési, beruházási feladatok megvalósítása során az MFB – valamint az olyan gazdasági társaság, amelyben ellenőrző részesedéssel rendelkezik – köteles a közbeszerzési törvény előírásait alkalmazni, továbbá külföldi forrás bevonásához pénzügyminiszteri egyetértés szükséges. A jövőben erősödik fejlesztési banki szerepe, viszont a befektetési portfólióját leépítik; első lépésként e befektetéseket vagyonkezelésre átadják az ÁPV Rt.-nek.
Agrárium
A termőföldről szóló törvény módosítása során több fogalmat pontosítottak, s bővítették az elővásárlásra jogosult helyben lakók körét. Korlátozták a belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mennyiségét. Újabb termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg az, aki ezáltal – közeli hozzátartozójával együtt – az adott településen lévő földmennyiség egynegyedével vagy ezer hektárt meghaladó területtel rendelkezne. Módosultak az elővásárlási jog szabályait, s a jövőben a Nemzeti Földalap Kht. által kötött haszonbérleti szerződések 20 évre szólnak. Új kategória a szívességi földhasználat.
A kisebb szőlő- és bortermelők számára sok bosszúságot, rengeteg adminisztrációt jelentett a jövedékiadó-törvény. A kormány eredeti javaslata – a feketegazdaság esetleges erősödésének megakadályozása érdekében – még csupán csökkentette volna a szőlőtermelők adminisztrációját, ám a szocialista képviselők javaslatára az Országgyűlés úgy döntött: ezek a szőlőtermelők augusztus elsejétől már ne tartozzanak a jövedékiadó-törvény hatálya alá. Az egyszerűsített boradó-raktáraknak – vagyis a kistermelőknek– évente a korábbi négy alkalom helyett már csak kétszer kell adóbevallást készíteniük, s ugyancsak kétszer kell a vámhatóságnak az elszámolásukat benyújtaniuk.
A palackos borok zárjegyét eltörlik, miként a kannás kiszerelésű borokét is, ám ez utóbbiak pótlására hivatalos zárat vezetnek be jövő januártól, s ekkortól a vendéglátóegységek számára kötelezővé teszik a napi nyilvántartás vezetését a bor mellett az alkoholtermékekre és az egyéb italokra is. A nyilvántartást a vámhivatal hitelesíti. A nyomtatványon naponta – több műszakos üzemelés esetén műszakonként – fel kell jegyezni a beszerzett és az értékesített mennyiséget, illetve a zárókészletet. A beszerzést szállítónként és a telephely feltüntetésével kell kimutatni. Az adminisztrációs terhek tehát jövőre a vendéglátósok számára növekednek, a szőlőtermelők viszont már augusztustól jobban járnak.
A kormány, úgy tűnik, igyekszik megvalósítani a koalíciós pártok széles rétegeket érintő választási ígéreteit. Ősszel remélhetőleg sor kerül a vállalkozóknak megígért, széles körű, kedvező intézkedésekre is.
Jóléti intézkedések
A 100 napos ígéretek között számos jóléti intézkedés van. Júliustól nem kell fizetni a tévé-üzembentartási díjat. A nyugdíjasok és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülők pedig egyszeri 19 ezer forintos juttatást kapnak. Így augusztusban egyhavi többlet családi pótlékot folyósítanak iskolakezdési támogatásként, szeptembertől pedig 20 százalékkal emelik a családi pótlékot. A felsőoktatásban részt vevők szeptembertől átlagosan 30 százalékos ösztöndíjemelésben részesülnek. Szintén a salátatörvény rendelkezik a közszférában megvalósuló jelentős béremelésekről. Az Országimázs Központ megszüntetésével felszabaduló közel 5 milliárd forintot a közoktatásban étkezésben részesülő és szociálisan rászorult gyermekek étkeztetésének támogatására fordítják.
Vállalkozókat érintő törvénytervek
A kormány Országgyűlésnek benyújtott jogalkotási terve szerint ősszel kerül a honatyák elé az a befektetésösztönző csomag, amelynek rendelkezései a beruházókat adókedvezményekhez és költségvetési támogatáshoz is juttatnák. Változnak a pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények is: erősítik a magánnyugdíjpénztárakat (a magánnyugdíjpénztárakról lásd még cikkünket a 46. oldalon), s módosítják a Magyar Fejlesztési Bankra, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket is.
A legkisebbeket érinti az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló törvényjavaslat. Külön törvény taglalja majd az adóterhek mérséklését célzó kormányzati javaslatokat, amelyek érintik az szja-, az áfa- és az adózás rendjéről szóló törvényt is; a törvénymódosítások jogharmonizációs célokat is szolgálnak. Az APEH egyes feladatairól szóló törvényben pontosan meghatározzák majd a vezetők szakmai kinevezésének feltételeit; az adórendőrség más nyomozóhatósághoz – várhatóan a vámhatósághoz – kerül, s változik az adóhivatal működési rendje is. A társadalombiztosítással kapcsolatos törvények főleg a kormányprogramban meghatározott célok teljesítése érdekében változnak meg, de jogharmonizációs kötelezettségeink is vannak ezen a területen. Várhatóan mérséklik a tételes egészségügyi hozzájárulást és a vállalkozók által fizetett 29 százalékos tb-járulékot. Módosítják az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényt is. A foglalkoztatás elősegítéséről szóló, valamint a jövő évi költségvetési törvény elfogadása is az őszi jogalkotási dömping részét képezi.
A salátatörvény által módosított jogszabályok
● közalkalmazotti törvény
● költségvetési törvény
● államháztartási törvény
● privatizációs törvény
● a személyi jövedelemadóról szóló törvény
● a termőföldről szóló törvény
● a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény
● jövedékiadó-törvény
● a családok támogatásáról szóló törvény
● közbeszerzési törvény
● a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-ről szóló törvény
● polgári törvénykönyv
● az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvény
