Az ellenzék szerint borzasztó, a szocialisták szerint baloldali költségvetést terjesztett a parlament elé a kormány. A tervezetről a vita október végén indul, a végszavazás december 19-ére várható. Az elemzők nem tartanak túlköltekezéstől. Lesznek nyertesek és vesztesek is.

Eseménydús másfél évtizedet tudhat maga mögött az idén nyáron tizenöt éves születésnapját ünnepelő Budapesti Értéktőzsde. Óriási hullámvölgyek és nagy boomok jellemezték életét. Parkettján eddig összesen nyolcvankilenc papír fordult meg, az index pedig volt már ezer pont alatt is. Voltak évek, amikor még a jövője is megkérdőjeleződött. Ám a magyar börze - ahol jelenleg negyvenhat papír forog - napjainkban éppen csúcsokat döntöget: a tizenöt éve ezer ponton indult index idén szeptember közepén már huszonnégyezer pont fölé kúszott, és október elején is ekörül tartja magát. Ma mindenesetre úgy tűnik: marad a Budapesti Értéktőzsde.

Magyarországon a biztosítási kedv szintje meglehetősen alacsony, pedig a biztosítási termékek kínálata eléri a fejlettebb nyugati államokét. A biztosítók most új stratégiával állnak elő.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK), a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB Rt.) és a Hitelgarancia Részvénytársaság (HG Rt.) közösen dolgozta ki a tavaly november óta igényelhető Mikrohitel Plusz Programot. A hazai mikrovállalkozások fejlesztési elképzeléseinek megvalósulását segítő hitel mögött a BVK szakértőinek a mikrohitelprogramban szerzett több mint tízéves tapasztalatai és az MFB Rt. idén év végéig erre a célra elkülönített 20 milliárd forintja áll.

A korábban egyeduralkodó személyautó-lízing mögé egyre gyorsabban zárkóznak fel a különböző termelőeszközök és az ingatlan lízingalapú finanszírozási lehetőségei. Nem véletlenül: a tőkével meglehetősen szerényen ellátott kis- és középvállalatok indulásához, folyamatos, tervezhető működtetéséhez és a fejlesztésükhöz is a lízing kínálhat megoldást. Miként technológiák és berendezések beszerzéséhez is olyan ágazatok esetében, mint a mezőgazdaság, a gyógyítás vagy az egyre inkább elterjedőben lévő plasztikai sebészet.

Alig néhány hete, hogy a magángazdaság szereplői nyakába zúdult adó- és járulékterhek érvénybe léptek. Vajon összefog-e a bankszektor a kkv-kkal annak érdekében, hogy a vállalkozói lehetőségek ne csökkenjenek a bonitás nyilvánvaló rosszabbodása miatt?

Néhány éve a nagy kereskedelmi bankok talán még lehajolni sem voltak hajlandók a kisvállalkozások és a lakosság egy-két millió forintjáért, ma azonban stratégiai kérdés számukra a megszerzése. Sorra nyitják tehát új bankfiókjaikat, a vele járó beruházás költségeit is vállalva. A fióknyitást jellemzően egy-két hónapos kedvezményes akciók kísérik.

Vajon milyen támaszra számíthat egy hazai vállalkozás, ha külföldi piacokat szeretne meghódítani? Az Eximbank hitelével és a Mehib biztosításával érdemes kimerészkedni többek között a balkáni piacokra. Az ITDH által több mint tizenhárom éve szervezett üzletember-találkozók sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azok a cégek, amelyek egyszer részt vettek már ilyenen, a későbbiekben visszatérő vendégek lesznek.

A faktoringot sokan félreértelmezik, féllegális pénzbehajtásnak tartják, míg mások alapvető bizalmatlanságnak, sőt sértésnek veszik, ha valaki a kinnlevőségeit faktorcégen keresztül intézi. Pedig azzal, hogy valaki faktorál, számtalan előnyhöz juttathatja a vállalatát: megosztja a kockázatát, gyorsabban forgathatja a tőkéjét, ezáltal versenyelőnyhöz juthat a konkurenciával szemben.

A nyugdíj- és egészségpénztárak adatai nyomán az elmúlt években örömteli következtetésekre ragadtatták magukat a szakértők, nem véletlenül. A pénzügyi jogszabályok nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően mind a munkaadók, mind a munkavállalók ösztönözve érezték magukat, hogy részt vegyenek a hosszú távú megtakarítási programokban. Az új szabályok azonban nem nyerték el a szakma tetszését.

Az államháztartás tarthatatlan helyzete és az egyensúly visszaállítása érdekében bevezetett Gyurcsány-csomag kapcsán ismét fellángoltak a viták a nagy elosztórendszerek reformjának időszerűségéről. A társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer átalakítása életbevágó - nemcsak nálunk, Európában is -, hisz az elöregedő társadalom által generált folyamatosan növekvő terhek maguk alá temethetik az uniós tagországok költségvetéseit.

Néhány évvel ezelőtt még aligha érdekelte volna ennyire a mikro-, kis- és középvállalkozások világa a hazai bankokat, hiszen a jól menő nagyvállalatok pénzének kezelése jóval nagyobb hasznot hajtott, mint a néhány milliós forgalmú kis cégek számlájának a vezetése. Mára megváltozott a helyzet. A meglehetősen mostohán kezelt kkv-szektor az utóbbi másfél hónapban sosem látott mennyiségű számlacsomagból választhat.

Valószínűleg nem téved nagyot az, aki azt gondolja, hogy a műtárgyak piacához a magyar polgárok 99 százaléka semmit sem ért, s az egyéb befektetések - ingatlan, deviza, részvények, alapok - területén otthonosan mozgó üzletemberek döntő többsége sem nevezheti magát szakértőnek a szobrok és festmények területén. Pedig a befektetési célú műkincsvásárlásnak komoly hagyományai vannak, ráadásul a nyilvánvaló anyagi hasznon túl komoly presztízsnövekedést is elkönyvelhet az, aki elcsíp egy-egy jó vásárt a műkincspiacon.

A magyar lízingszakma idén is két számjegyű növekedést produkált a harmadik negyedéves adatok alapján, egyes szektorokban azonban megfigyelhetők a visszaesés jelei. A Magyar Lízingszövetség szerint több ponton is segíteni lehetne a lízingkonstrukciók elterjedésében, ehhez azonban a törvényalkotókat is meg kell győzni.

Itt az év vége, eljött az utolsó időpont munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt, hogy optimalizálják a nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekben rejlő adókedvezményeket. Sokan nem is sejtik, mennyit spórolhat egy cég, ha év végén maximálisan kihasználja az adókedvezményeket, de az egyéni befizetők is komoly megtakarításokra tehetnek szert.

Nemcsak a tagoknak és munkaadóknak, hanem az állami intézményrendszernek is komoly megterhelést okozhatnak a magánnyugdíj- és önkéntes pénztári rendszerben ez évtől bekövetkező változások.

Alacsony törlesztőrészletek, ráadásul a hitel mellé még biztosítást is kapunk - ezzel csábítanak a kombinált lakáshitelek reklámjai. A pénzintézetek és a biztosítók közös ajánlata még az eddigieknél is kedvezőbbnek tűnik, persze az ördög itt is a részletekben rejlik.

Hazánkban a több mint tíz éve létező ipari parkok egyre népszerűbbek. Nemcsak a parkok száma emelkedik folyamatosan, hanem felszereltségük, infrastruktúrájuk is egyenletesen gyarapszik. Az állami intézmények - uniós forrásokat is igénybe véve az operatív programokon keresztül - továbbra is támogatják az ipari, üzleti parkok fejlődését.

Az adósságról senki sem beszél szívesen, az érintettek a kérdést általában négyszemközt intézik el, ha pedig erre már nincs lehetőség, a legnagyobb diszkrécióval vonnak be harmadik felet az ügyletbe. Éppen ezért nehéz tájékozódni a különféle szolgáltatásokról.

Nem ingyenpénzt osztunk - hangsúlyozza a kormány és az EU az ezekben a hetekben sorra megjelenő idei, új pályázati kiírásokban. A kutatás-fejlesztés, az innováció nagyon drága. Nélküle azonban nincs versenyképesség. Nem véletlenül ez az egyik legfontosabb támogatásra megjelölt gazdaságpolitikai cél. Csakhogy saját tőke és a projektben fantáziát látó magánbefektetők nélkül nem érdemes belevágni. A forrásszerzés mégsem lehetetlen, csak összetett feladat.

Izgalmas év lehet 2007 a profi befektetők számára, hiszen régóta született annyi ellentétes vélemény a világgazdaság alakulásáról, mint ez év elején. Márpedig a globalizáció nyomán a világ minden apró rezdülése begyűrűzik a piacokra is, aminek komoly hatása lehet a pénzüket befektetni vágyók zsebére.

Bár a gazdasági egyensúly helyreállítása komoly áldozatokat követel kis- és nagyvállalatoktól egyaránt, a legkisebbek, úgy tűnik, továbbra is élvezhetik a pénzintézetek udvarlását. A kkv-szektor tagjait az idén is csábító ajánlatokkal várják a bankok, legyen szó hitelről, számlavezetésről vagy a megtakarítások befektetéséről.

Követve a nyugat-európai trendet, egy-két éve a hazai pénzügyi szolgáltatók kínálatában is megjelent a faktorálás. A faktoring, amely elsősorban a magas forgóeszköz-igényű cégek számára jelenthet előnyt a mindennapi működésben, eddigi eredményei alapján sikertörténetnek látszik.

Bár az egészségügyi ellátás több területén is megvalósult már a versenyhelyzet, a finanszírozást továbbra is az Országos Egészségpénztár nyújtja. A több-biztosítós modell bevezetéséről szóló vita nem új keletű, ám az utóbbi hónapokban felerősödött, és lehet, már el is dőlt. Ennek ellenére az nem derült ki világosan, hogy a vitában melyik félnek lenne igaza. És azt sem tudni pontosan, hol lesz a helyük az egészségpénztáraknak.

Néhány hónappal ezelőtt megjelent az első olyan magyar hitelkártya, amely egy bank és egy tévécsatorna együttműködéséből született, az Egyesült Államokban pedig már olyan is létezik, amelyre extrakedvezmény jár, ha a hálózathoz tartozó mindhárom szaküzletben vásárolunk. A közös márkajelzésű kártyák, úgy tűnik, nálunk is teret hódítanak.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) termékei között 2003. július 15. óta szerepel a fejlesztési tőkebefektetés. A program keretében a bank a már működő kis- és középvállalatok számára kínál, kedvező feltételek mellett, de piaci alapú fejlesztési forrásokat. 2007-ben az Európai Unió elvárásainak megfelelően, illetve a minél hatékonyabb és átláthatóbb tőkebefektetések érdekében a program várhatóan átalakul. A fejlesztési tőkebefektetési program jelenéről és jövőjéről Tzvetkov Juliánnal, az MFB Invest vezérigazgatójával beszélgettünk.

Bár a politikai nyilatkozatok szerint az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak brüsszeli elfogadása remekül halad, új pályázatok mégsem jelentek meg az elmúlt egy-két hónapban. Ám amíg a vállalkozók újabb lehetőségekre várakoznak, a gazdák két pályázattal is számolhatnak.

Magyarországon is hódítanak a pénzügyi csoportok. Az univerzális bankok alapkezelővel, jelzálogbankkal, pénztárakkal és mindinkább biztosítóval is kiegészítik tevékenységi körüket. Az ügyfelek pedig a közös fiókhálózat révén a termékek egyre színesebb palettájáról válogathatnak, egy helyen és egy időben szinte minden pénzügyi igényükre megoldást találhatnak.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban még a szakemberek sem igen tudják, milyen változás várható. A társadalom nagy része nem gondolkodik előre, csekély a hosszú távú megtakarítási hajlandóság. Pedig sokak számára problematikus lesz a nyugdíjkor elérése utáni megélhetés. A jelenlegi nyugdíjrendszer finanszírozása ráadásul óriási terhet ró az adófizető állampolgárokra. Reformokra vár a piac és a társadalom is.

Az egészségpénztári szövetség szerint a 2007. június 1-jétől életbe lépő szigorítás nemcsak elfogadhatatlan és ellentétes az egészségügyi reformmal, hanem várhatóan nem váltja majd be az állam adóbevétel-növekedési várakozásait sem. Nyár elejétől ugyanis az úgynevezett életmódjavítónak minősített egészségpénztári szolgáltatások igénybevétele után a pénztártagot, családtagot személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, még abban az esetben is, ha az kiskorú gyermek vagy nyugdíjas szülő. A kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás igénybevétele továbbra is szja-mentes.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség őszre ígéri a pályázati lehetőségek tömeges közzétételét. Ekkor jelennek meg a Környezet és Energia Operatív Program első pályázati kiírásai is, amelyek a környezet fenntartható használatára irányulnak.

Az önkéntes egészségpénztárak jogszabályai folyamatosan változnak, ez nem kedvez sem a pénztáraknak, sem a tagoknak. A kormány egy friss rendeletében az önkéntes és önsegélyező egészségpénztárak tanévkezdési, illetve sportcélú támogatását módosította.

A banki reklámok rendre a kínált termékek pozitívumait jelenítik meg, a velük járó kötelezettségekről viszont alig szólnak, akkor is csak nagyvonalúan. Már a szabályozó hatóságoknak is szemet szúrt a sok ködösítés, több esetben eljárás is indult. Az ügyfelek pedig nem értik, miért nem azt kapják, amit a reklámok alapján elképzeltek.

A EUROWEEK tekintélyes tőkepiaci szaklap a "Sub-sovereign and Municipal" kategóriában a tavalyi év legjobb ügyletének ("Deal of the Year") minősítette az MFB 500 millió eurós kötvénykibocsátását. A nemzetközi kötvénypiac meghatározó szereplőinek szavazatai alapján elnyert elismerés jelentőségét fokozza, hogy a 2006-os tranzakció volt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) első nyilvános, nemzetközi kötvénykibocsátása. A banknak a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon elért megítéléséről és forrásszerzési politikájáról Szelényi Györggyel, az MFB Pénz- és Tőkepiaci Műveletek Igazgatóságának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Teljes körű nyilvántartás a lakosság eladósodottságáról - ez a pozitív adóslista lényegi meghatározása; a rossz, késedelmes és a jól fizető adósok közös adatbázisban szerepeltetése az átláthatóság és ellenőrizhetőség növelése érdekében. Egy transzparens adósrendszer ugyanis csökkenti a hitelezésben rejlő kockázatokat, és egyszerűbbé, olcsóbbá teszi a teljes folyamatot. Igaz, a lakosság vagyoni helyzetét is feltárja.

A vállalkozások - nem úgy, mint a lakossági ügyfelek - előszeretettel használják az elektronikus banki szolgáltatásokat. Igaz, még mindig vannak köztük tradicionálisan gondolkodók, amelyek előnyben részesítik a bankfiókot. Az elektronikus kapcsolat révén a költség- és időmegtakarítás mindkét félnél tetemes, így nem csoda, hogy a pénzintézetek erősen csökkentett díjú számlacsomagokkal és ingyenes szolgáltatásokkal igyekszenek átállásra bírni vállalati ügyfeleiket. A biztonság tekintetében mind a cégek, mind a bankok jól vizsgáztak: 2007 folyamán támadó adathalászok nem okoztak kárt, a pénzintézetek pedig további lépéseket tettek ügyfeleik pénzének védelmére.

Ismét változtak az egészségpénztári szolgáltatások szabályai: július elsejétől évente maximum a minimálbér összegéig, azaz 65 ezer 500 forint erejéig fordíthatnak sportolásra a pénztári keretből a tagok. Nem finanszírozható tovább adómentesen egészségügyi állapotfelmérő szakorvosi szűrővizsgálat és a gyógyszertárakban forgalmazott, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) engedélyével rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény sem.

A pénzügyminiszter június elején nyújtotta be a parlamentnek a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslatot. Az új nyugdíjforma, amelynek bevezetését 2008. január 1-jével tervezik, a meglévő rendszer egy újabb pillérének tekinthető.

Változatos tizenöt évet tudhat maga mögött a Magyar Fejlesztési Bank, amely kormányváltásokkal tarkított időszakban állami fejlesztési és reorganizációs intézetként, kormányzati projektek finanszírozójaként, állami cégek vagyonkezelőjeként működött, míg végül hat évvel ezelőtt a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő fejlesztési intézménnyé tudott válni. A születésnapok általában alkalmat teremtenek visszatekintésre, számadásra. Mi most a bank 2002 májusában kinevezett vezérigazgatóját, Erős Jánost kértük az elmúlt évek értékelésére.

Az eddigi pályázatok fontos tapasztalata, amelyet mindenkinek, aki sikerrel akar uniós forrásokhoz hozzájutni, érdemes megfontolnia: meglévő beruházási tervekhez vagy igényekhez kell támogatást kérni, és nem érdemes projektet fabrikálni a pályázati lehetőségek kihasználása érdekében. Ez utóbbiakra ugyanis nemigen adnak pénzt. Az idén második félévben megjelent GOP- és KMOP-kiírásokra november, illetve december végéig lehet pályázni. Vagy a források kimerüléséig.

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság elmúlt években tapasztalt aktivitása töretlen: az élő programok keretében 2007. július 31-ig összesen több mint ötezer hiteligénylés érkezett a bankhoz 340 milliárd forint értékben. A jóváhagyott igénylések volumene eléri a 302 milliárd forintot, ami 15-20 százalékos átlagos önerőt feltételezve hozzávetőlegesen 355-380 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását jelenti. A részletekről Lakatos Zsolt, a Hitelezési Igazgatóság ügyvezető igazgatója számolt be lapunknak.

A biztosítók szolgáltatásait még ugyanannál a termékfajtánál sem könnyű összehasonlítani, mert tudatosan igyekeznek a konstrukciókat a versenytársakétól eltérő módon összeállítani. Ennek ellenére érdemes legalább három-négy ajánlatot bekérni, mert mind a fizetendő díjakban és kedvezményekben, mind a káresemény előtt és után igénybe vehető szolgáltatások tartalmában jelentősek a különbségek. Ami biztos: a legdrágább megoldás baj esetén az, ha valakinek nincs biztosítása.

Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a kereslet a különböző tőkepiaci eszközök iránt. Az igényhez a bankok is alkalmazkodtak, együttműködve az alapkezelőkkel: a piacon egyre több garantált struktúrát találunk, hiszen az ügyfél továbbra is biztonságban szeretné tudni megtakarításait. A biztonságnak azonban mindig ára van.

A jövőre nyugdíjba vonulók mintegy nyolc százalékkal kevesebb ellátásra számíthatnak. Vagyis a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeggel kapnak kevesebbet, mint azok, akik még idén nyugdíjba mennek.

December 13-án hatodik alkalommal került sor a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. évértékelő sajtótájékoztatójára, ahol a bank vezetői ismertették a bank 2007-es tevékenységének eredményeit, illetve szóltak a megváltozott hazai, illetve nemzetközi makrogazdasági környezethez igazodó 2008-as tervekről. Az idei célok szerint a bank százmilliárd forint nagyságrendű hitel kihelyezését és áprilisig három új finanszírozási program elindítását tervezi.

Van olyan ország, ahol a béren kívüli juttatások akár azt is lehetővé teszik, hogy adott számú extra szabadnapot "vásárolhassanak" a dolgozók - derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből. Nálunk erre ugyan még nincs mód, de azért óriási és sok cég által még ki nem aknázott lehetőségeket rejt a béren kívüli juttatások hazai rendszere is.

A legkedvezőbb hitelt kiválasztani, a felvett összeg után a lehető legkevesebb kamatot fizetni, ez minden hitelfelvevő kívánsága. A kedvező feltételek az adós számára havi szinten az alacsony törlesztőrészben nyilvánulnak meg, de nem mindegy, hogyan: a kezdeti feltételek állandóak, vagy változhatnak az idő múlásával. Fontos tisztázni, milyen befolyások érhetik a hitelt a teljes futamidő alatt, s melyek az időben fix, és melyek a változó tényezők.

Hazánkban az internet- és mobilalapú bankolás még mindig gyerekcipőben jár. Pedig a bankfióki sorban állást kikerülve, on-line vagy telefonon gyorsan és kényelmesen intézhetjük banki ügyeinket: nyomon követhetjük számlánk egyenlegét, tranzaktálhatunk, végrehajthatjuk befektetéseinket, tanácsadást kérhetünk. Mégis, a banki ügyfelek alig ötöde használja ki a technika adta új lehetőségeket.