A szerdán (2010. március 31.) bemutatott jelentéssel kapcsolatosan a Bizottság hangsúlyozta, hogy az a maga nemében úttörő jellegű. Az EU végrehajtó szerve reméli, hogy az új gyakorlattal fokozni tudja a regionális politika hírhedten bürokratikus eljárásainak átláthatóságát. A Bizottság kiemelte, hogy "a 2007-2013 közötti időszakra szánt összegeknek - az uniós átlagot tekintve - több mint 27 százaléka speciális projektekre volt elkülönítve - elérve ezzel a 93 milliárd eurós befektetési összeget." A jelenlegi programozási periódus (2007-2013) felénél a nagy összegű regionális pénzek háromnegyede még mindig lehívásra vár.

A kérdésre, hogy vajon ez az adat pozitív vagy negatív trendet mutat-e, a regionális politikáért felelős biztos, Johannes Hahn diplomatikus választ adott, elmondása szerint a mostani számok nagyjából hasonlítanak ez előző periódusban mértekhez.

A Bizottság névtelenül nyilatkozó hivatalnokai már kevésbé fogalmaztak diplomatikusan. Az EurActiv kérdésére elmondták: "természetesen mi is a magasabb számokat részesítenénk előnyben." Azzal érveltek, hogy a gazdasági válság ugyan rontott a hatékonyságon, és a számok valójában lehettek volna sokkal rosszabbak is, és erre tekintettel kell lenni.

Magyarország a középmezőnyben

A jelentés rendkívül eltérő teljesítményeket mutat a huszonhét tagállamban. A nettó befizetők közül Belgium, Írország és Hollandia áll az élen, áltagosan 50 és 60 százalék közötti értékkel. Másfelől, a legfőbb haszonélvező - Lengyelország - 19 százalékos rátát produkált, ami szöges ellentétben áll az ország regionális ügyekért felelős miniszterének mostani kijelentésével, amely szerint „az új tagállamok közül a lengyelek forrás felhasználása volt a leghatékonyabb".

Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, 46,3 százalékos felhasználási aránnyal, de ezzel a régió összes országát maga mögé utasította. Ausztria 20,5, Bulgária 20,2, Csehország 21,6, Románia 14,1, Szlovákia pedig 18,6 százalékon áll. A biztost arról kérdezték, hogy Lengyelország elveszítheti-e a 2007-2013-as időszakra neki járó 67 milliárd eurós támogatás nagy részét? Hahn azt válaszolta, hogy a felzárkózásra "még van idejük, de nem sok".

A Bizottság névtelenségbe burkolózó hivatalnokai ismét nyíltabbak voltak. "Ha az uniós átlag (27%) alatt állnak, akkor sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükségük" - mondták, majd hozzátették, hogy " egyes tagállamokra nagyon nehéz idők várnak, ha a rendelkezésre álló pénzeket mind le akarják hívni."

Működik a célzott politika

Az Európai Bizottság másik jelentős következtetése az volt, hogy a célzott támogatások politikája elfogadhatóan működik. E szerint az uniós forrásokat az EU stratégiai fejlesztési céljainak megfelelően lehet csak elkölteni.

A biztos hangsúlyozta, hogy különösen az olyan fontos területeken volt érezhető a siker, mint a kutatás-fejlesztés (K+F), az innováció, az élethosszig tartó tanulás és az aktív munkaerőpiaci politika. Ezeket a célokat még a Lisszaboni Stratégia határozta meg. Többet kell azonban tenni a vasúti szektor fejlesztése érdekében, az energetikai és környezeti kulcsberuházások szintjének növelésében, a digitális gazdaság erősítésében és a szociális kirekesztés elleni küzdelemben, véli a Bizottság. A testület szerint a tagállamok továbbra is ezekre a célokra kell, hogy fókuszáljanak, és ha szükséges, akkor akcióterveket kell kidolgozzanak, hogy behozzák a lemaradást.