A március végén végzett felmérés szerint a kérdezettek 66%-a válaszolt úgy, hogy biztosan részt vesz majd a választáson, és 59%-uk gondolja, hogy akkor is leadná a voksát, ha valamilyen halaszthatatlan dolga akadna aznap. A mai eredmények alapján a 2006-oshoz hasonló, 58% körüli részvételre számíthatunk az első fordulóban.
A teljes népességben a Fidesz szavazóinak aránya jelenleg 41%-os, a Jobbik iránti preferenciáját 11% nyilvánította ki és most mértünk először egyszámjegyű támogatottságot a jelenlegi kormánypártnak: a megkérdezettek 9% vallotta magát MSZP szavazónak. Az LMP-re a kérdezettek 3%-a, az MDF-re pedig a felnőtt állampolgárok 1% -a voksolna. A megkérdezettek 12%-a azzal hárította el a kérdést, hogy nem szavaz majd, 22% pedig nem osztotta meg pártpreferenciáját: vagy megtagadta a választ vagy nem tudom-mal válaszolt.
Kik titkolóznak?
Az állításuk szerint biztosan résztvevő válaszolók egyötöde nem adott meg pártpreferenciát; vagy még bizonytalan volt, vagy egyszerűen csak nem osztotta azt meg a kérdezőkkel. Ennek, az előző választásokhoz hasonló nagyságrendű, gyakran "rejtőzködő szavazóknak" nevezett csoport választási preferenciáinak a valószínűsítésére számos politikai véleménykérdést tett fel a Gallup és az így nyert pótlólagos információk elemzése alapján valószínűsítették a várható vasárnapi döntésüket.
A statisztikai elemzések azt mutatták, hogy nagyon kevés várható Fidesz szavazó rejti el véleményét a kérdezőbiztosok elől, sőt, a Fidesz támogatást kinyilvánító szavazók egy része az összes többi kérdés alapján kirajzolódó profiljuk szerint nem feltétlen adja majd (mindkét) voksát a várható győztesre. Az MSZP táborán belül találták a legtöbb bizonytalan vagy rejtőzködő szavazót. Ez alapján úgy becsülik, hogy a Jobbikkal szembeni primer adatok alapján kirajzolódó viszonylag egyértelmű hátrány ellenére, a szavazófülkében leadott voksok alapján az MSZP mégis megközelítheti a nemzeti radikális pártot a legnagyobb ellenzéki párt pozíciójáért folyó versenyben. Viszonylag sok az olyan választó is, aki véleményei alapján legvalószínűbben az LMP szavazótáborába sorolható, de mégsem adott határozott választ a pártpreferenciát firtató kérdésre.
A kiegészítő kérdések alapján modellezett és leginkább valószínűsíthető listás szavazati szerint a Fidesz a listás szavazatok 59%-ára számíthat, az Jobbik 17%-ot kaphat, míg az MSZP-re 16%-nyian szavazhatnak majd. A modell az MDF-nek 3%-ot jósol, ezzel a párt valószínűleg nem jut be az új Országgyűlésbe. Az LMP ezzel szemben elérheti a parlamentbe jutást jelentő 5%-os küszöböt (a modell alapján várható szavazati arány 5.4%). A Gallup ezeket az eredményeket tartja a legvalószínűbbnek a választások első fordulóján leadott listás szavazatok tekintetében.
A szavazótáborok jellemzői
* A 2010-es választások sok új arcot hoztak a kampányba, a listavezetők tekintetében is. Míg Orbán Viktort gyakorlatilag az egész ország ismeri, a listavezetők ismertsége a saját táborokon belül sem teljes. Mesterházy Attilát a biztos szavazók 81%-a, az MSZP-sek 98%-a ismeri. Bokros Lajos ismertsége MDF listavezetőként 58%-os, de az MDF-esek körében is csak 67% nevezte meg helyesen – az MDF szimpatizánsai közül viszonylag sokan a párt elnökasszonyát gondolták listavezetőnek is (25%). Vona Gábort országosan 52%, a Jobbik szavazótáborában pedig 72% nevezi meg helyesen – néhányan (6%) ebben a táborban Morvai Krisztinát tartják listavezetőnek. Schiffer András azonban meg sem tudta közelíteni a többi párt listavezetőjének ismertségét: országosan 19%, de az LMP táborban is csak 38% tudta helyesen felidézni (legalább a vezetéknevét) mint LMP választási listavezetőt.
* Azt hogy az országban jelenleg hogyan mennek a dolgok, a kérdezettek szinte pártállástól függetlenül lesújtóan értékelik. Az MSZP táborán belül is az a relatív többség véleménye, hogy rossz irányba tart az ország (46%) bár a szimpatizánsok közel azonos méretű táborának ezzel ellenkező a véleménye (jó irányba mennek a dolgok: 43%). Hasonló pozitív vélekedés a Fidesz szavazóinak mindössze 3, a Jobbik szavazóinak 8 százalékára volt jellemző.
* A saját életszínvonal megítélésében a Fidesz szavazói a legelégedetlenebbek (37% „nagyon” elégedetlen azzal ahogyan él), a Jobbik szavazók körében ez az arány már jóval kevesebb (17%). Egyedül az MSZP szavazói között talált a kormányzati ciklus végére a felmérés többségében inkább elégedett választókat (56%).
* Elsősorban a Fidesz szavazóinak választás előtti várakozására jellemző, hogy „örülnek, hogy támogathatják azokat, akik kezében szívesen látják az ország sorsát” (a Fidesz támogatók 80%-ra ez a jellemző és egy további 11% szerint ez az állítás „talán” jól írja le a választásuk motivációját). A Jobbikosok és az MSZP hívek ennél jóval bizonytalanabbak választásukkal kapcsolatos érzéseikben (csak a támogatók 65% és 61% vélekedik egyértelműen így). Az LMP szavazók körében legnagyobb a bizonytalanság (35% találta ezt egyértelműen jellemzőnek és 55% „talán” jellemzőnek a választásával kapcsolatban). A Jobbik és az MSZP szavazók az átlagnál gyakrabban nyilatkoztak úgy, hogy vegyes érzelmekkel szavaznak a választott pártjukra (22% mindkét táborban, az LMP-sek 11 és a Fideszesek 13 százalékára volt ugyanez jellemző.)
* A protest szavazók előfordulási aránya a nemzeti radikálisok körében a legmagasabb: a Jobbik szavazók mindenkinél jobban egyetértettek azzal az állítással, hogy „mérges vagyok, és remélem, hogy ezzel a döntéssel tudok a legjobban hozzájárulni a jövőbeni kibontakozáshoz” – a nemzeti radikális párt szavazóinak 63%-a tudott teljes mértékben azonosulni ezzel az állítással, szemben a Fideszesek 43 és az LMP-sek 13 százalékával.
* A Fideszre a Jobbik szavazók 40, az MDF-esek 48 az MSZP-seknek pedig 61 százaléka nem szavazna semmilyen körülmények között sem. Az MSZP teljes elutasítottsága a legmagasabb, az összes biztos szavazó 64%-a állítja hogy semmiképpen nem szavazna rá, ezen belül is különösen a Fideszesek (83%) és valamivel kevésbé a Jobbikosok (78%) nyilatkoztak így. A Jobbik elutasítottsága a baloldalon magas: az MSZP támogatóinak 71%-a, az MDF-esek 73%-a az LMP tábornak pedig 67%-a nem szavazna rá semmiképp. A Fidesz választói megosztottak, 45% zárkózott el mereven a radikális párt esetleges támogatásától, míg valamivel több mint fele bizonyos körülmények között el tudja képzelni a Jobbik támogatását. Az LMP elutasítottsága a legalacsonyabb: a biztos szavazók 25%-a veti csak el mereven az esetleges támogatás lehetőségét.
* A különböző szakpolitikák tekintetében is megkérdeztük a válaszadóinkat, hogy a három egyértelműen bejutó parlamenti párt közül melyiket gondolják a legkompetensebbnek az egy-egy probléma megoldására. A Fidesz szavazóiban merült fel a legkevesebb kétség a tekintetben, hogy választott pártjuk a legjobb a munkahelyteremtés, (98%) az egészségügy (97%), és a gazdasági növekedés beindítása (97%) szempontjából. A Jobbik szavazók a közbiztonság (95%), a korrupció visszaszorítása (90%) és a „cigányok társadalmi problémáinak a megoldása” (88%) ügyében fogalmazták meg a legoptimistább várakozásokat pártjukkal kapcsolatban. Az MSZP támogatói a nemzetközi pénzvilággal való kooperációban (88%), a nyugdíjak ügyében (79%) és mezőgazdasági ügyekben (78%) tartották pártjukat a legkompetensebbnek.
* A Fidesz modellünk által becsült szavazótáborának 16%-a vélekedik úgy, hogy a Fidesz szavazóknak gyakorlatilag felesleges az urnákhoz járulnia, hiszen borítékolni lehet a párt győzelmét. A többi párt szavazói hajlamosabbak lefutottnak tekinteni a küzdelmet (23-28%), amely egyszerre utal a Fidesz tábor viszonylagos tudatosságára, hogy a választás csak a szavazás napján dől majd el, de egy jelentős méretű szavazótömegre is akik esetleg nem érzik majd elég fontosnak a részvételt április 11-én.
* A Fidesz kétharmados többségét a saját szavazótáborának 83%-a tartaná kívánatosnak. Ugyanakkor, a Fidesz szavazóknak egy kisebb része (11%) inkább azzal az állítással értett egyet, hogy egy esetleges kétharmados többség fenyegetést jelenthet a demokratikus intézmények működésére; ez a vélemény az MSZP táborában a legelterjedtebb (86%), de sok LMP (43%) és Jobbik (42%) szavazó, illetve MDF támogató (65%) is osztozik benne.
* A közvélekedés szerint a Fidesz a többsége biztosítása érdekében sem működne együtt az MSZP-vel (a biztos szavazók mindössze egy tizede tartja ezt elképzelhetőnek), a választók inkább arra tippelnek, hogy ilyen helyzetben a Fidesz a Jobbikkal létesítene együttműködést (a biztos szavazók 41%-a, és a Jobbik tábor 61%-a számít erre, de a Fidesz híveinek csak 27%-a tartja ezt elképzelhetőnek).
* Azzal az állítással, hogy a Fidesz az MSZP-vel egyforma mértékben lenne érintett korrupciós ügyekben, elsősorban az MSZP támogatói értenek egyet (91%), de sok LMP (78%) és Jobbik szavazó (67%) is ugyanígy vélekedik. Arra, hogy a Fidesz a jelenlegi megszorítások fenntartására vagy folytatására készülne a Fidesz szavazók mindössze 15%-a számít, míg a többi táborban ez egy meglehetősen elterjedt vélekedés (MSZP tábor: 84%, LMP: 53%, Jobbik: 51% -- a biztos szavazók összességét tekintve csupán a megkérdezettek 35%-ának ez a várakozása).
* A Jobbik megítélésében nem kevésbé polarizáltak a vélemények. Míg a saját szavazótáboron belül 79% szerint hamisak azok a vádak, amelyek a Jobbikot a szélsőjobb erőszakos képviselőivel mossa össze (de a támogatók 41% szerint ugyanakkor a Jobbiknak határozottabban ki kellene állni Budaházy György mellett), a többi párt szavazói közül kevesen érzik erőltetettnek az összefüggést a Jobbik és az erőszakos szélsőjobboldal között (Fidesz tábor: 20%, MSZP: 17%. LMP: 12%). Épp ellenkezőleg; a Fideszesek 50%-a, az MSZP-sek 78%-a, az MDF szavazók 78%-a és az LMP-sek 71%-a szerint a Jobbik előretörése „jogos aggodalommal tölti el az ország lakosságát”.
* A biztos szavazók 46%-a szerint (és a Jobbikosok 97%-a szerint) a Jobbik hosszabb távon fontos szereplője lesz a magyar politikának. A saját szavazótábor 39%-a szerint a Jobbik akár meg is nyerheti a választást, és 75%-uk szerint a Jobbikra adott szavazat lehet a leghatásosabb fegyver a Fidesz kétharmados többsége ellen. A biztos szavazók 42%-a (a Jobbikosok 85%-a) szerint a Jobbik jobban szerepel majd, mint az MSZP.
* Az MSZP kapcsán a legszélesebb körben megerősített állítás úgy szólt, hogy „Az MSZP mostanában nemigen szól másról, mint hogy a politikusai milyen korrupciós botrányban lehetnek érintettek” – a teljes biztos szavazói kör háromnegyedének volt ilyen benyomása (76%). A korrupció olyannyira jellemző attribútuma lett a pártnak, hogy még az MSZP saját szavazóbázisának is több mint fele (54%) egyetértett ezzel az értékeléssel. Ugyanakkor az MSZP szavazóinak a 84%-a azt a véleményt is osztotta, hogy a választásokra az MSZP levonta a megfelelő tanulságokat így újra számíthat hűséges szavazóira, illetve hogy Mesterházy Attila személyében megtalálta a megfelelő jelöltet, akik a kiábrándult MSZP szavazókat is újra a párt mellé állíthatja (78%). A választók semelyik más táborában nem találtunk számottevő csoportokat, akik egyetértettek volna ezekkel a pozitív állításokkal. Az MSZP önképében még fontos motivációnak tűnik a demokratikus értékek védelme: az MSZP támogatók 82%-a szerint, akik számára fontos ezek védelme, azok csak az MSZP-re számíthatnak – talán nem meglepő módon a többi párt szavazói közül mindenhol 3 és 8 százalék között maradt az ezzel a véleménnyel azonosulók aránya.
* Az LMP-vel kapcsolatban a leginkább megfogalmazott vélemény, hogy nem lehet világosan látni, hogy mit képvisel: a biztos szavazók 42%-a vélekedett így. Az LMP szavazók önbizalma messze alatta marad a másik új erő, a Jobbik támogatóiénak: bár a támogatók 72%-a szerint az LMP jó eséllyel bejuthat a parlamentbe, csak 47% gondolja, hogy a párt hosszú távon is jelentős szereplője lesz a magyar politikának. Az LMP szavazóinak 60%-a szerint csak az LMP lehet képest pozitív változást hozni a politikába, és hasonló arányban vélekednek úgy, hogy egyedül az LMP képviseli a környezettudatos gondolkodást. A teljes biztos szavazói körben a többség ezekben a kérdésekben egyszerűen nem tudott véleményt nyilvánítani, érzékelhetően nem ismerik kellően az LMP-t és az általa képviselt üzeneteket. A választók 27%-a szerint lenne előnyös az országnak, ha az LMP bekerülne az Országgyűlésbe, és így az általa képviselt politika is megjelenhetne a nagypolitikában (természetesen a saját szavazótábor döntő többsége egyetértett ezzel az állítással).
* Azzal, hogy egyedül az MDF rendelkezik „reális, gazdaságilag is megvalósítható programmal”, mindössze a biztos szavazók 7%-a értett egyet – a saját tábornak is „csak” az 52%-a vélekedett így. Ezzel együtt, a biztos szavazók ötöde szerint (21%) a Bokros fémjelezte MDF-nek a parlamentben volna a helye. A legkevésbé a Jobbik (13%) és a Fidesz (16%) támogatói osztották ezt az értékelést, míg az LMP támogatóinak 61%-a szívesen látná az MDF-et az Országgyűlésben.
* A biztos szavazók 54%-a szerint Bokros már bebizonyította, hogy olyan politikát képvisel, amely nincs tekintettel az ország lakosságának a nehéz helyzetére: az MSZP tábor 55, a Fidesz szavazok 56 és a Jobbikosok 58 százaléka gondolkodott így. A biztos szavazók 61%-a szerint az SZDSZ-szel kötött választási együttműködés hitelességi problémákat vet fel az MDF-fel kapcsolatban (az LMP táborban 58%, a Fideszesek között 57%, a Jobbik szavazói körében 75%, az MSZP hívei között pedig 65% érzett így). A Fideszesek 42%-a, a Jobbikosok 58%-a és az MSZP hívek 34%-a odáig ment, hogy szerintük az MDF-nek az SZDSZ-szel együtt „végre el kellene tűnni” a magyar politika színpadáról – összességében a biztos szavazók 41%-a osztotta ezt a véleményt. Az MDF-et csak 15% (a saját tábornak is csak 54%-a) várja a parlamentbe, amely egyértelműen alacsonyabb az LMP hasonló – szintén nem túl optimista – mutatójához képest is (23%).
* A Fidesz (63%), az LMP (61%) és az MSZP (70%) szavazóinak a többsége egyetért, hogy erőteljesebben kellene fellépni a „mindennapokban elharapódzó rasszizmus és idegengyűlölet ellen” – hasonlóképpen vélekedett a Jobbik szavazók 42%-a is. A felmérés a Jobbik szavazóktól rögzített a leginkább előítéletes véleményeket: ebben a táborban 64% „idegenkedik a cigányoktól” (Fidesz: 32%, MSZP: 32%, LMP: 22%, MDF: 14%), illetve 29% viseltetett „ellenérzésekkel” a zsidókkal szemben (MDF: 13%, Fidesz: 12%, MSZP: 7%, LMP: 8%). A Jobbikosok szigorítanák legszívesebben a menekültek befogadását (77%), illetve a körükben a legmagasabb azok aránya, akik általában „nem kedvelik a külföldieket” (21%).
* A Magyar Gárda szerepét illetően egyedül a Jobbik szavazóinak a többsége volt pozitív véleménnyel: 58%-uk szerint jó volna, ha a Gárda közreműködne a közbiztonsági problémák megoldásában -- a Fidesz táborában 18%, a többi párt támogatói között pedig egyszámjegyű volt azok aránya, akik szerepet láttak a Magyar Gárda számára a bűnözés kérdésének a megoldásában. Minden párt táborának a többsége üdvözölné a halálbüntetés visszaállítását, de itt is a Jobbik szavazók eredménye volt kiugró (81% -- az átlag a biztos szavazói körben 67% volt). A különféle rendpárti megoldások hívei közül egyedül a kábítószer tilalmát preferálók voltak többen más párt szavazói között (Fidesz: 58% -- itt a Jobbikosok valamivel az 51%-os átlag alatt maradtak a 48%-os egyetértő véleményükkel).
