Akik mostanában befektetési jellegű szolgáltatást vettek igénybe, a bankjuktól is értesülhettek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról szóló új törvényről. Azoknak pedig, akik 3,6 millió forintnál nagyobb összeget vettek fel készpénzben, az új pénzmosás elleni törvénnyel kellett szembesülniük.

A magyar lakosság nem készül, nem takarít meg nyugdíjas éveire. Hol vannak még azok az esztendők! - vélekedik a többség. Nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a nyugdíjrendszer változásai miatt nem nyugszik biztos alapokon az öregkori megélhetésük, ezért már aktív időszakuk kezdetétől öngondoskodnak, tehát vannak nyugdíjcélú megtakarításaik.

A mindenkori tőzsdeelnöknek összetett a feladata, mert nemcsak részvényesi, hanem kibocsátói, befektetői, nemzetgazdasági érdekekkel is számolnia kell, és ebben a miliőben kell megtalálnia azt a vállalható döntést, ami a tőkepiac jövőjét szolgálja, és vállalnia kell azt is, hogy ez a részvényesek egy részének tetszik, másoknak meg nem, summázza a Piac és Profitnak adott interjújában a Budapesti Értéktőzsde 99,36 százalékkal újraválasztott elnöke.

A kiszámíthatatlanság a cégek egyik legnagyobb ellensége, ezt elkerülendő a biztosítók számos olyan terméket kínálnak számukra, amelyet figyelmen kívül hagyni csupán az első komolyabb, a vállalkozás működését veszélyeztető káresemény bekövetkezéséig "költséghatékony" nem megvásárolni. Szóval érdemes végiggondolni, mire kössünk biztosítást.

Vajon milyen érvek szólnak amellett, hogy a kkv-knak nagyon is szükségük lenne a felelősségbiztosításra mint biztonsági tényezőre üzletvitelükben? A statisztika szerint e körben a cégek 30 százaléka köt biztosítást. Hogyan vélekednek erről a szakemberek? Milyen konstrukciók állnak rendelkezésre, s ezek közül melyiket, mikor, milyen típusú cégnek érdemes igénybe vennie?

Mintegy ötvenmilliárd forint áll rendelkezésre a Jeremie programon belül, hogy olyan, államilag támogatott kockázatitőke-alapok jöjjenek létre, amelyekben az ügyletekkel magántulajdonban lévő alapkezelők foglalkoznak, s az alap legalább 30 százalékát kitevő magánforrást biztosítják. A kockázati tőke eddig nagyon kis mértékben járult hozzá az induló cégek finanszírozásához.

A jenalapú hitelezés tavaly tört be hazánkba. Először az autófinanszírozás területén jelent meg, majd 2007 második felében az ingatlanfedezetes jelzálog-hitelpiacra szivárgott be. Év végére már a lakossági hitelállomány 0,8, december hónapban pedig már több mint a tíz százalékát tette ki a japándeviza-hitelek összege.

A kockázat és a hozam kéz a kézben járnak, és a közöttük lévő összefüggések ismeretének hiányában rossz döntések születhetnek. Sokan csak arra figyelnek, hogy a magas részvényhányadú portfóliók és a befektetési stratégia gyors, a piac aktuális eseményeire reagáló váltogatásával rövid távon magasabb hozamokat érhessenek el. A nyugdíjcélú megtakarítások esetében azonban mindig a hosszú távú eredmények figyelembevételével kellene portfóliót vagy akár nyugdíjpénztárat választani.

Nem tudhatnak maguk mögött kedvező első félévet a nyugdíjpénztárak. Mind a kezelt vagyon, mind pedig a nyugdíjpénztári befektetések hozama csökkent, igaz, a taglétszám nőtt. Az idei rosszabb teljesítmény azonban még nem ad okot a kétségbeesésre, hiszen, ahogyan bármely más hosszú távú befektetés, a pénztári megtakarítások is csak bővebb időtávon értékelhetők reálisan.

Elterjedt a hír, hogy a hazai kis- és középvállalkozások az amerikai jelzáloghitel-válság Magyarországra begyűrűző hatásai s a válság következtében mutatkozó forráshiány miatt szigorodtak a hitelhez jutás feltételei. A bankok határozottan állítják: ez így nem igaz.

Vannak, akik úgy vélik, ma nem kérdés, hogy begyűrűzik-e a 2007 nyarán kirobbant amerikai jelzálogpiaci válság hazánkba, hiszen a reálgazdaság lassulása már érezhető. A világ pénzpiacai komplex módon, határokon átnyúló modellben működnek, így az elemzők előrejelzései is óvatosak; jobbára nem szabnak határt a már eddig is jelentős, Amerikában sok milliárd dolláros veszteségeket okozó jelenségből következő hatások további terjedésének.

Magyarországot erőteljesen sújtja az amerikai jelzálogpiaci válság hatására Európa egészét fenyegető recesszió, de hogy milyen mértékben lassul le a hazai gazdaság, az többek között attól is a függ, hogy az ország GDP-jének felét adó és a magyarországi munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektort milyen mértékben érintik a negatív hatások. Ezt felismerte az állam is, de maguknak a vállalkozóknak is tenniük kell önmagukért a nehéz helyzet átvészelése érdekében!

Likviditási gondokkal küzdő vállalati ügyfeleiknek leginkább a faktoringot, a meglévő hitelek átütemezését és a folyószámlához kapcsolódó rulírozó és áthidaló hitelkonstrukciókat ajánlják a bankok. Az igazi megoldást a körbetartozás problémájára értelemszerűen a gazdaság fellendülése és a cégek megerősödése jelentené, az "áldozatok" száma azonban különböző pénzügyi szolgáltatásokkal csökkenthető.

A kötelező magánnyugdíjpénztár nagy terhet vesz le a társadalombiztosítás válláról, oly módon, hogy közben a pénztártag is jól jár.

A bankok hitelkihelyezési kedvének visszatérését célozza a kormányzat lépése, hogy 450 milliárd forinttal növelték az állami kezességvállalási keretet. Elérhető az az ötvenmilliárd is, amelyből a bankok hívhatnak le pénzt a kkv-szektor hitelezése érdekében. Vidékfejlesztésre 400 milliárdnyi pályázati lehetőség nyílt.

Nemcsak a januártól bevezetett áfa-visszaigénylés, hanem a beszerzési kedvezmény és a kedvezőbb könyvelési lehetőség miatt is érdemes a cégautókat flottakezelőre bízni. Akik - saját állításuk szerint - az áfaelőnyt teljes mértékben átengedik ügyfeleiknek.

Az életkor, az élethelyzet, a kockázattűrés függvényében mindenki másként viszonyul az egyes befektetésekhez. A választható portfóliós rendszer bevezetésével az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is lehetővé válnak az egyéni igényekhez igazítható befektetési megoldások. De vajon ki adjon tanácsot?

Nem tudhatnak maguk mögött kedvező első félévet a nyugdíjpénztárak. Mind a kezelt vagyon, mind pedig a nyugdíjpénztári befektetések hozama csökkent, igaz, a taglétszám nőtt. Az idei rosszabb teljesítmény azonban még nem ad okot a kétségbeesésre, hiszen, ahogyan bármely más hosszú távú befektetés, a pénztári megtakarítások is csak bővebb időtávon értékelhetők reálisan.

A béren kívüli juttatások előnyeit olvasóink már igen alaposan ismerhetik, mégsem fölösleges emlékeztetni arra, hogy a lehetőségek jelentős mértékben kiszélesednek a tavasz és nyár beköszöntével. Gondoljunk csak az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás keretében bizonyos mértékig adómentesen igénybe vehető sportolási lehetőségekre vagy az üdülési csekk felhasználási módjaira.

A magyar lakosság zömének nincs pénzügyi megtakarítása, de akiknek van, azok a bankbetétet részesítik előnyben. Nincs olyan reklámcsatorna, ahol ne találkoznánk nap mint nap a bankok betéti akcióival, amelyek azonban csak látszatra egyformák, hiszen mértékük, futamidejük és a hozzájuk kötött speciális feltételek már különbözővé teszik őket.

A pénztárak létrehozása, vagyis 1993 óta folyamatosan szó esik arról, hogyan kell félretenni, és hogyan kell a lehető legjobban kihasználni a nyugdíjpénztárral társuló adómegtakarítási lehetőségeket. Ám arról igencsak keveset beszélünk, hogyan is használható fel a legjobban a pénztári számlán felgyülemlett összeg.

Ész nélküli eladósodás. Tragikus sorsú devizahitelesek. Jelzáloghitel-válság. Bankcsődök. Nehéz úgy újságot olvasni - akár gazdasági, akár egyéb tematikájút -, hogy valamelyik kifejezés ne lenne címlapon. Ilyen világot élünk. De mit tegyen, akinek éppen most van szüksége hitelre?

A "privatus" latin szóból eredő "privát" - angolul private - kifejezés összetett jelentésű: egyrészt jelenti a magánéletet, az egyén zárt világát, másrészt a titoktartást, a bizalmas légkört is. Mindezen jelentések hűen tükrözik a private banking lényegét: az egymás iránti kölcsönös bizalmon, diszkréción alapuló, az egyéni igényekhez teljes mértékben igazodó, személyre szabott kiszolgálást.

A világon végigsöprő pénzpiaci válság előtérbe helyezte a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítását. A nagyobb cégek élnek is vele, a kisebbek nem igazán. Pedig ez a biztosítás a tulajdonosnak és a vezetőknek is biztonságot ad, így bátrabb, az üzleti szemléletnek inkább megfelelő vezetői döntések születhetnek.

A pénzek nem jutnak el elég gyorsan a gazdaság szereplőihez. Ezt február elején tette szóvá a kormány. A hónap közepén már a jelenlegi válságban a vállalkozások számára különösen fontos kedvezményes forgóeszközhitel közvetítéséről írt alá szerződést ünnepélyes keretek között a gazdasági tárcavezető és öt kereskedelmi bank. Ezzel az összesen 140 milliárd forinttal együtt a mintegy 1000 bankfiókban kínált mikrohitel, beruházási hitel és a különböző hitelgaranciák révén közel 550 milliárd forintnyi forrás áll a vállalkozások rendelkezésére.

Az élet lényege az önfenntartás, a fajfenntartás és az örökös megújulás képessége. E három érték a gazdasági vállalatok számára legalább annyira fontos elvárás, mint az emberi közösségé. Ehhez azonban a szervezeti struktúrákat működtető kapcsolatokat élővé, hálózatszerűen építkező, egészséges egységekké kell alakítanunk. Különben a szervezet elhal a mai gyorsan változó, rugalmas és adaptív képességeket megkívánó gazdasági légkörben.

Egyre több magyar cég fektet be tőkét a szomszédos Horvátországban a bankszférától a turizmusig, a kőolajipartól a papíriparig sok mindenbe. Exportunk soha nem látott dinamikával nő. A szakemberek véleménye szerint az üzleti biztonság déli szomszédunknál jobb, mint más környező és déli államban.

A WTO-ba belépő Oroszország nyitottabb, akadálymentesített piacot jelent Magyarország számára, s nyomban a továbblépést is, mivel az unió mind teljesebb gazdasági integrációra törekszik.

A legnagyobb orosz cégek piaci értéke ma már megközelíti a nagy amerikai vállalatokét. A tartósan magas olajárak lehetővé teszik, hogy külföldön terjeszkedjenek, és erre a következő évtizedben több tízmilliárd dollárt képesek fordítani. Európa függése az orosz olajtól és gáztól aggodalomra adhat okot, ám Oroszország ugyanígy függ európai vásárlóitól. A megoldás az orosz társaságok egyre transzparensebb működése, illetve alternatív energiaforrások kiépítése lehet, ez azonban nem megy egyik pillanatról a másikra.

Bár egyes elemzők az új lakások s főleg a lakóparkiak iránti kereslet további visszaesését prognosztizálták, Budapesten és a nagyvárosokban idén is sorra épülnek az új lakóépületek. Igaz, a piaci túlkínálat és a korábbinál jóval hosszabb értékesítési idő új stratégiára késztette a beruházókat. Kevesebb és kisebb alapterületű lakásokat terveznek, és a vevőcsalogató kedvezmények mellett a közös költséget növelő szolgáltatásokból is próbálnak lefaragni.

Míg a kilencvenes évek közepén még jó eséllyel ki lehetett adni nagyobb, jó fekvésű lakásokat irodának, ma a bérlők inkább irodaparkokba vagy önálló, kisebb irodaházba, illetve - amelyik megteheti - erre a célra kialakított villákba költöznek. A kisebb, de jól kialakított, egyszerű, ám elegáns ingatlanokból viszont kevés van.

Milliós támogatásokat jelentheti egy-egy ipari park, közvetetten pedig egy-egy település számára a cím megszerzése, illetve megtartása kritériumainak, a tevékenységgel kapcsolatos fogalmaknak a tisztázása. Ellenkező esetben pedig elveszhet ez az esély. Kormányrendelet készül és lép életbe még az ősszel az ipari parkokról.

Kevés jelét mutatja annak az ingatlanpiac, hogy komolyabb élénkülés venné kezdetét, a kivárás inkább jellemzi a lakosságot, miközben az is látható: felértékelődik a belváros, s jól megy az irodaépítő szektornak.

Budapest megint szállodákat kap, egyszerre többet is, s a szakmai befektetők szintén fantáziát látnak a beruházásokban. Olyannyira, hogy 2008-ban ez a szektor lehet a legnagyobb ingatlanfejlesztő Magyarországon.

Magyarországon az emberek a lakhatást szinte kizárólag saját tulajdonú otthonban képzelik el. De ha az állam valamilyen formában támogatná a bérlakások építését, illetve anyagilag hozzájárulna a munkahelyváltás miatt bérlakásba költözők költségeihez, az változtathatna a helyzeten. A lakáslízingnek is vannak előnyei.

Magyarországon alig minden harmadik cég intézi beszerzéseit az interneten, azzal együtt, hogy sok esetben nem is az üzletmenethez szorosan kapcsolódó terméket vagy szolgáltatást rendel. Eladásra még kevesebben használják a világhálót, jórészt honlapjuk kezdetleges "tudása" miatt. Ami viszont némi bizakodásra adhat okot: egyre többen ismerik fel az internetes beszerzés költségtakarékosságát, és - dacára a megszorításoknak - a szektor töretlenül fejlődik.

Az elmúlt két évben volt mit ajánlania az Magyar Fejlesztési Banknak a kis- és középvállalkozások kkv-k számára a felzárkózáshoz, a versenyképesség javításához. A hitel, a fejlesztési tőketámogatás és a támogatásközvetítés szélesre tárta a kapukat, a kereskedelmi bankokon és takarékszövetkezeteken keresztül lényegében minden fejlesztési forrásigényt ki tudtak elégíteni. Pénz volt, és van is azoknak a kis- és középvállalkozóknak, önkormányzatoknak, agrárvállalkozóknak, akik a feltételeknek megfelelnek. Kell-e itt valamit is tenni a reklámért? Őry Kovács Katalin, a Magyar Fejlesztési Bank kommunikációs igazgatója legutóbb a BrandFestival alkalmával beszélt sajátos helyzetükről.

Mi tesz egy vállalatot hatékonnyá? A kérdés megválaszolása napjainkban egyre inkább elengedhetetlenné válik. Természetesen számos felelet létezik, de egyikből sem hiányozhat cég ama képessége, hogy szinte azonnal érzékelje a környezetében zajló változásokat, és arra hatékonyan tudjon reagálni. Ennek egyik eszköze a kommunikációs technológiák és az üzleti folyamatok integrálása.

A digitalizálás ma már az élet minden területét átjárja, miért maradna ki éppen a televízió? A technológia évek óta kész, az új módszer mégsem terjed olyan ütemben, mint azt sokan várták. Egy biztos, az Európai Uniónak tett ígéret szerint 2012-től a földi sugárzást minden tagország átállítja. Az új technológiai lehetőségek már-már a sci-fi világába illően sokszínűek, ám a velük felmerülő dilemmák száma sem csekély.

A szolgáltatók és a felhasználók szempontjából egyre népszerűbb, csoporton belül ingyenes hívásokat kínáló kis- és középvállalati üzleti mobil-tarifacsomagok mellett ma már több olyan lehetőség áll az üzleti felhasználók rendelkezésére, amelyekkel minden eddiginél gördülékenyebbé, átláthatóbbá és nem utolsósorban nyomon követhetőbbé tehetik munkafolyamataikat.

Amikor a mobiltelefónia adatüzletében fantáziát látók megalkották az első hatékony, csomagkapcsolt mobilkommunikációs adatátviteli szabványt, aligha gondolták, hogy kevesebb, mint hét év alatt a vezeték nélküli, helyfüggetlen adatkommunikáció egész életünket megváltoztathatja. A beszédtől kezdve, az SMS-re, MMS-re épülő szolgáltatásokon át az összes felhasználási területet behálózó és üzleti folyamatokat segítő technológiákig szinte minden megvan, létezik. Már csak használni kell.

A mobiltelefon már a vállalti ügyfelek körében is konkurenciát jelent a hagyományos fixvonalas telefon számára, mára mégis egyértelművé vált: az üzleti szférában a vezetékes kommunikáció továbbra is nélkülözhetetlen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy biztosan marad a korábbi infrastruktúrán nyújtott szolgáltatás. A VoIP - hang a hálón -, azaz az internetes telefonálás ugyanis sokkal olcsóbb, mint a fixvonalas szolgáltatók által kínált lehetőségek, s ez komoly elszívó hatással lehet a jövőben a vezetékes szektorra.

Kattintson! Nyerjen! Utazzon! Ugye, ismerősek az efféle felszólítások? Legtöbbször kedvenc internetes oldalunkon villannak fel, vagy egy azt esetleg teljesen eltakaró ablakokban olvashatók. Az on-line reklámpiac rohamléptekben fejlődik hazánkban is, ahol tavaly 7,2 százalékkal többet, 540 milliárd forintot költöttek reklámokra az egy évvel korábbinál, ezen belül az internetes reklámköltségek viszont 70 százalékkal nőttek. A webes reklámok megítélése kedvezőbb, mint a televíziós hirdetéseké.

Míg néhány éve csak a nagyvállalatok kötelező penzuma volt a hálózatok teljes körű védelme, ma már a kis cégek és az egyéni felhasználók is számos idegen, rosszindulatú támadás fenyegeti a hét minden napján. Személyes adataink, cégünk üzleti titkai is veszélyben vannak, de még az is előfordulhat, hogy számítógépeinket a világ egy távoli pontjáról valakik egy idegen rendszer elleni támadásra használják fel. De hiába a gondosan megtervezett védelmi rendszer, ha az egyéni felhasználók nincsenek felkészítve annak szakszerű használatára.

Miközben egyre többet hallunk a különböző értéknövelt mobilszolgáltatások - mobilinternet, -e-mail, mobiltévé - térnyeréséről, lehet, hogy van, aki "csak" beszélgetni, legfeljebb SMS-t küldeni és fogadni szeretne mobilja segítségével. Ezt viszont lehetőleg minél olcsóbban tenné, anélkül, hogy a percdíjban megfizetné a "mobilgurmanok" számára kifejlesztett szolgáltatások többletköltségét. Leginkább ő lehet a virtuális mobilszolgáltató célközönsége.

Az elektronikai eszközök piacához hasonlóan a printerek területén is egyre több modell között kénytelenek eligazodni a vásárlók. Bár a hazai vevők szemszögéből az ár még mindig domináns tényező, a jövőben egyre inkább a nyomtatóhoz kapcsolódó szolgáltatások dönthetik el, ki milyen készüléket vásárol a cégének.

Bérszámfejtés, járulékok, adó, nyugdíj, kafetéria, humán informatika. Ismerős szavak, ám az ezekkel kapcsolatos könyvelés, nyilvántartás, adatkezelés már kevésbé az. Pedig nagy odafigyelést és sok erőforrást igénylő feladathalmazról van szó. Miért ne lehetne ezeket a munkafolyamatokat is jelentősen megkönnyíteni? Erre szolgálnak a humánügyviteli szoftverek.

Legyen szó akár kisebb vállalkozásról vagy nagy cégről, ma már az adattároláshoz mindenképpen szükség van számítógépre. Nem mindegy azonban, hogy hol, hogyan és milyen körülmények között működnek ezek a gépek. A szerverhosting szolgáltatás ezt gondot oldja meg.