A pályán eltöltött évek számával a két nem közti bérszakadék egyre szélesebb: több, mint 6 éves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött a nők már átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, míg a pályakezdők esetében a különbség 8%. A fizetési olló igazán a topmenedzserek között nyílik a legszélesebbre: itt átlagosan 27%-os a különbség, természetesen ugyancsak a férfiak javára. Hogy konkrét pozíciókat említsünk: a pénzügyi menedzserek körében a nők átlagosan 45%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, az ügyvezető igazgatóknál a különbség 43%, a gazdasági- és pénzügyi igazgatók esetében 39%. A HR és marketing igazgatók között a hölgyek fizetési hátránya átlagosan 35%.
Hasonlóan éles a megkülönböztetés az érettségi nélküli munkavállalók körében is, a jövedelmi különbség itt 22%-os. Érettségivel és egyetemi diplomával pedig 14%. Az érettségivel rendelkező munkavállalók esetében például egy hölgy szakács átlagosan a kétharmadát, egy recepciós a négyötödét, egy értékesítési menedzser pedig a háromnegyedét keresi férfi kollégáinak. Egy egyetemi diplomával rendelkező női key account manager 36%-kal, egy PR menedzser 35%-kal, egy jogász pedig 14%-kal keres kevesebbet a férfiaknál.
Ahol ugyanannyit, vagy többet keresnek a nők
Úgy tűnik, hogy az állami alkalmazottak körében a legkisebb a nemek közti bérkülönbség: a rendőröknél átlagosan 9%-kal, a tanároknál „csupán" 5%-kal keresnek kevesebbet a hölgyek. Az iskolaigazgatók körében nincs számottevő különbség a két nem között, míg az orvosok esetében a hölgyek átlagosan 3%-kal többet keresnek a férfiaknál.
A Merces kutatása szerint, bár ritkábban, de néhány esetben előfordul, hogy a hölgyek többre számíthatnak: az asszisztensek körében átlagosan 8%, az érettségivel rendelkező pénztárosok esetében 10%, a szintén érettségivel rendelkező termékmenedzsereknél 4%, az egyetemi diplomával rendelkező könyvelőknél 5%, az ugyanilyen végzettséggel rendelkező gyógyszerészeknél és pszichológusoknál 9, illetve 11% a nők bérelőnye a férfiakkal szemben.
