Bolygónk legfőbb élelmiszernövényeinek magjait a média jelenlétében 2008-ban már elraktározták a sarkköri jégtakaró alatt, egy földalatti bunkerban, arra az esetre, ha a természeti folyamatok úgy alakulnának, hogy a növényvilág nagy része elveszne. A Norvégiától 1300 kilométerrel északra fekvő szigeteken, a Spitzbergákon található globális magtárat (Svalbard Global Seed Vault) 10 millió dollárból létesítették, és 4,5 millió minta befogadására, raktározására képes.

A nyitáskor 100 ország 268 000 ezerféle haszonnövényének magvait őrizték itt. Az ily módon konzervált növényfajok száma az elmúlt hetekben elérte a félmilliót. Vannak olyan hetek, hogy több ezer minta érkezik a Globális Terménydiverzitási Szövetség (Global Crop Diversity Trust) által működtetett intézménybe a Föld minden tájáról. Cary Fowler, a szervezet igazgatója úgy látja, a koppenhágai klímacsúcs kudarca után még fontosabbá vált a globális maggyűjtés, s felértékelődött a szervezet szerepe.

"Növényvadászok": 24 000 fajta magot gyűjtöttek

Világszerte új munkakör képviselői dolgoznak az ügyön: a "növényvadászok" elsősorban a London déli részén található Királyi Botanikus Kert megbízásából járják a világot és kutatják az eltűnés határán álló növényfajok utolsó ép példányait, hogy magokat szerezzenek belőlük. E patinás brit szervezet koordinálja a Millenium Seed Bank maggyűjtő akcióit. A Financial Times hétvégi magazin-melléklete nemrég Kenyából tudósított e "növényvadászok" munkájáról.

Az afrikai országban a helyi gazdák információi és megfigyelései alapján erednek a ritka növények nyomába. Időnként olyan fajtákra sikerül rábukkanniuk, amelyeket elveszettnek, kipusztultnak véltek a helyiek. Megesett az is, hogy amikor a szóbeszéd alapján végre ráleltek volna egy régóta keresett fajra, már csak hűlt helyét, vagy a törzsét találták, mert valaki kivágta - megpecsételve ezzel a növény földi sorsát. Mivel az ország erdőségekkel való lefedettsége a korábbi 10 százalékról 2 százalékra esett vissza, a ritka növények kivágása nagy veszély. De így is sikerült 2000 növényfajta magját megtalálni. Van közöttük olyan, melyet boszorkányüldözésre használt a tradicionális medicina, másikat malária gyógyítására.

2009 októberére a Millennium Magbank 24 000 fajta növény magjait gyűjtötte be, vagyis a szárazföldi növényfajták 10 százalékát. Egy évvel korábban sikerült elérni ezt a szintet, mint ahogy a cél teljesítését a projekt kezdetekor kitűzték. A szervezet azt szeretné, ha egy nap a teljes földi növényvilág 25 százalékával rendelkezne.

A maggyűjtés jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, amikor olyan természeti katasztrófák történnek, mint az Ausztráliában pusztító bozóttüzek 2008-ban. Egy ritka bokorfajta elpusztult a tűzvészben - megmentése mégis lehetséges, mert az angliai Kew-ben, a Királyi Botanikus Kertben van a magjából tartalék. Csak néhány hónappal a tűz előtt gyűjtötték be Ausztráliából!

Újrahonosítás

A magok megkaparintása azonban csak a kihívás egyik része: újbóli kicsíráztatásuk és a növények kitermesztése nem mindig jár sikerrel, legalábbis nem első próbálkozásra. Gyakran sok éves kísérletezés szükséges hozzá, hogy a növény fennmaradása ismét biztosított legyen és átültethetővé váljon a világ más pontjaira.

Amikor a magok megérkeznek, megerősítik, hogy valóban abba a fajba tartoznak-e, ahogy a terepen vélték, majd fagypont alatti hőmérsékletre helyezik őket. Átlagosan 10 évenként mindegyik fajt újratermesztik. Főleg azokat, melyek előfordulása az őshonos területen vészesen lecsökkent. A projekt egyik mellékága a haszonnövény-magok terjesztésével foglalkozik a magas népességnövekedés és hosszú szárazság által sújtott régiókban.