Bolygónk összezsugorodott, a kommunikációs forradalom eltüntette a határokat. Az ember egyre kíváncsibb más kultúrákra, egzotikus helyszínekre, vágyik az eltérő életmódok megismerésére. Az internet generálta „világfaluban” pedig szinte törvényszerűen megnő a nemzetközi utazásokban érdekeltek száma. A turisztika és az elektronikus kereskedelem kapcsolata így természetes: a világhálót jellemző szabad információáramlás révén első kézből teljes körű képet kaphatunk választékról, árakról, minőségről. De ez nem jelenti azt, hogy az utazási irodák fokozatosan megszűnnének. Az internet nem lesz piaci győztes, inkább alternatíva marad. A nyertes pedig nem más, mint az utazni kívánó netes felhasználó.

Több tucat könyv, novelláskötet, regény, színdarab és hangjáték szerzője, nem utolsósorban a Rögtön jövök házigazdája. Feltételezésünk nem merész: Vámos Miklós napi kapcsolatban lehet a számítógéppel, talán bizony az internettel is.

Napjainkban újra hódít a spiritualitás. A materialista tanokon felnevelkedett ember eleinte csak legyintett: bizonyára az e világban éléshez gyengék meneküléséről van szó. A jelenség azonban már rég túlnőtte azokat a kereteket, hogy szó nélkül el lehetne menni mellette. A mai ember a saját létezéséről, a környezetéhez való viszonyáról, az emberi lét értelméről sokkal többet akar tudni, mint amennyit a kor kultúrája közvetített számára.

A Merlinben, Jordán Tamás színházában nagyüzem van: próbák, premierek, vendégjátékok, angol nyelvű előadások, gyerekprogramok, szakmai és baráti találkozók. Mindez a szellemi alkotómunkán túl intenzív szervezést, egyeztetést igényel. A számítógép mindehhez nagy segítség, az internet adta lehetőségek pedig a színfalak mögé is beengedik a nézőt.

 

 

 

 

 

 

 

Format, magyarul formátum. Így hívják azokat a licencműsorokat, amelyek alapötletét külföldről vásárolják meg a televíziók, és némi átigazítással „honosítják”. Az uniformizáló globális mechanizmus a szemünk láttára lép kölcsönhatásba a lokális nézői igényekkel, és létrejön a „glokális” tartalom. Helyi szín nélkül ugyanis nincs közös nevező, a néző nehezen azonosul, a műsor nem kelti fel az érdeklődést.

Terjedő divat a világ nagy- és kisebb vállalatainak körében az alkalmazottak megfigyelése, s az informatikai eszközök szinte kínálják ehhez a lehetőséget. A cég vezetői pedig egyre részletesebb képet kaphatnak arról, hogy távollétükben mi történik házon belül. A vélemények megoszlanak arról, hogy mely eszközök használata legális, és melyeké nem. Mint ahogyan arról is, hogy etikus-e az ilyen tevékenység, vagy sem.

A mobiljelenségnek nevezett, világszerte uralkodóvá váló létezés-gondolkodás-életmód kapcsán Nyíri Kristóf, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója, aktív netező, SMS-küldő és kommunikációfilozófus osztotta meg velünk személyes és személytelen nézeteit.

Barátok, üzlettársak, üzleti partnerek, újságíró kollégák ünnepelték együtt a Piac és Profit megalakulásának és megjelenésének ötödik évfordulóját a lap és a kiadó munkatársaival, tulajdonosaival a városligeti Olof Palme Házban.

Alapításának tízéves évfordulóját ünnepelte nemrég a kifejezetten milliomosoknak szóló Worth magazin, amelynek kiadója áprilisban Magyarországon járt. A Piac és Profit munkatársai a havi gazdasági magazin célközönségéről, a lap sikerének hátteréről kérdezték a tulajdonost, W. Randall Jonest.

Az új gazdaság egyik jellemzője a folyamatos, a korábbiaknál sokkal gyorsabb változás, s a sikeres üzleti lét egyik legfontosabb eleme az ugyanilyen gyors alkalmazkodás. Az Intel elnöke, Andy Grove paranoid ember, szeret „résen lenni”. Számára ez a piaci érzékenység egy formája, s egész üzleti filozófiáját erre az érzésre alapozza.

A legtöbb ember meg van győződve arról, hogy a személyiség alapvető vonásai születési adottságok, megváltoztathatatlanok, amelyekkel együtt kell élnünk egész életünkben. Sokan vannak már azonban, akik ezt gyengeségként értékelik, félelemként az önmagunkkal való szembenézéstől, s elméletben, gyakorlatban egyaránt vallják a személyiségvonások megváltoztatásának lehetőségét. Nekik nagyobb esélyük van arra, hogy megfeleljenek a XXI. század kihívásainak, s ne csak megszenvedjék, de élvezzék is az új világ új történéseit.

Az ókori emberek abszolút tudói voltak a számok okkult vagy rejtett jelentésének, az emberi életre vonatkozóan is. Bölcseletek szerint az 1-től 9-ig terjedő számoknak megvan a maguk okkult jelentése. Kik vagyunk, miért vagyunk? A kérdést ismét feltesszük. Játsszunk tovább! Ezúttal a számokkal, a számokban ránk vonatkozó meghatározottságokkal. Jöjjön a numerológia!

Az információs gazdaságban, az információs technológiák uralta világban azé a hatalom, akié az információ, aki tud vele bánni. Vajon mit lehet kezdeni ezzel a hatalommal, s vajon mi lesz azoknak a sorsa, akik ezt a világot már nem tudják követni, kultúrájuk alkalmatlanná teszi őket az új világ befogadására? A Piac és Profit immár harmadik éve pozitív válaszokat ad a félelmekre, s az írásokban benne rejlik a válasz az életünket alakító, hatalmas paradigmaváltásos folyamatok összefüggéseire. Nem tettünk más, mint tallóztunk a magazinban megjelent gondolatokból.

Az emberek sikert akarnak, keresik annak kulcsát. A vállalatok sikert ígérnek, és a sikeres ember után vágynak. De milyenek ők, irigyelt, ám ritkán szívelt, eredményes társaink, akiket jelenünk motorjainak és jövőnk mintáinak képzelünk?

A legjobbak megtartása egy cégnél mindig különleges figyelmet igényel. De vajon eléggé odafigyelünk-e egymásra: vezetőkre és beosztottakra egyaránt? Vajon végiggondoljuk-e, hogy ténylegesen mekkora a szerepük az értékképzés folyamatában?

Az infokommunikációs technológiák nélkülözhetetlensége nyilvánvalóvá vált a 21. század embere számára. A gyakorlat kialakította a maga új viselkedési szabályait az emberi, üzleti kommunikáció területén is. Ám vajon hogyan fér össze üzlet és illem? Összefér-e egyáltalán? Tudjuk-e, mikor vagyunk illemtudók, mikor „bunkók”, és mikor csupán fölöslegesen finomkodók? A Piac és Profit vállalkozott arra, hogy saját – a leggyakrabban felmerülő problémák alapján megfogalmazott – kérdéseire megkeresse a választ az új kommunikációs eszközök használatáról. Az első izgalmas terület: a mobiltelefon.

52 éves. A Time magazin egyik ez évi júniusi száma úgy mutatta be, mint a Graphisoft meghatározó emberét, 25 százalékos tulajdonosát, aki még mindig személyesen irányítja saját cégét. A multinacionális cégek gyakorlatában ugyanis rendhagyó, hogy a tulajdonos operatívan vesz részt cége mindennapi életében. Erre valók a jól fizetett menedzserek. A magyar gyakorlat azonban – még ha multinacionális cégről van is szó – még nem ez. Bojár Gábor és társai, a Graphisoft alapítói tizennyolc éves működésük alatt kivívták a világ elismerését. Szakmai és anyagi sikereik ebből az időtávból már bátran mondhatók megalapozottnak.

Csúszik a program, már jó fél órával a tervezett befejezés után vagyunk, olimpiai tévéműsor – magyar egy, kettő? – felvétele folyik, folyik, még mindig folyik Kovács Istvánnal, Atlanta olimpiai bajnokával.

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

A legkevésbé sem hasonlít a nálunk korábban csak amerikai filmekből ismert kockázati tőkésre, aki céget alapít, feljavít, majd elad, majd mások cégeit veszi meg, és szedi széjjel, rakja össze, és teszi pénzzé, elsősorban vagy kizárólag a saját hasznára. Fodor Péter élt ugyan Amerikában, létrehozott cégeket, és eladott, de az angol szakkifejezés kissé suta magyar fordítása, az „üzleti angyal” mintha jobban illene rá, mint az, hogy „kockázati tőkés”. Öt éve telepedett le Magyarországon, hogy részt vegyen ennek a szerinte dinamikusan fejlődő, izgalmas magyar gazdaságnak a fejlesztésében.

Március közepén Marjasné Endrédi Zsuzsát, a Cash and Limes Vagyonkezelő és Felszámoló Rt. kelet-magyarországi igazgatóját nevezték ki felszámolóbiztosnak a Diósgyőri Acélmű (DAM) élére, mivel a cég a működésképtelenség határára jutott. A mérnök-közgazdász vezetésével két hónap leforgása alatt újraindították a termelést, és jelenleg már rangos szakmai befektetők versenyeznek az 1660 fővel dolgozó, havi 2 milliárd értékben, 27-28 ezer tonna minőségi acélt előállító vállalatóriás megszerzéséért. Ha most azt hiszik, hogy valami svindli van a dologban, tévednek. Marjasnét látni és hallani kell. Onnantól minden érthetővé válik.

Hegedűművésznek készült, a világ egyik leghíresebb vendéglátója lett, lassan tíz éve a városligeti Gundel egyik tulajdonosa, újraalkotója. Azt mondja, próbál úgy élni, hogy valami maradjon utána, olyan, ami nem volt, mikor ide a világra megérkezett.

A sztárok nem vezetők. A két státushoz társuló tulajdonságok ütik egymást. Általában. Galambos Lajos azonban kivétel. Lehet szeretni, nem szeretni a zenéjét, az általa teremtett szórakoztató zenei műfajt. Tény azonban, hogy országszerte intézményesítette a Dáridót, amely ma talán az egyetlen nyilvános fellépési lehetősége a könnyűzenei műfaj régi és új képviselőinek.

„Ki vagyok én? Nagyon szerencsés ember” – vallja magáról Kopátsy Sándor az egyik írásában. A mára valóban igen népszerűvé vált közgazdász, történész, író nemrég vehette át a CET Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság, valamint a Demján Sándor Alapítvány 2001. évi CET Irodalmi Díját.

Sikerei mögött sajátos életfilozófia áll. Mindig úgy alakította a dolgokat, hogy azok a saját szájízének feleljenek meg, vállalva ennek összes kockázatát. A tervezéskor tisztában van vele, mi az, amiért érdemes megfeszülnie. A végrehajtáskor tudja, mi az a határ, ameddig hajlandó elmenni az adott cél érdekében. Az eredményt saját értékrendszeréhez csatolja vissza: mi teszi őt elégedetté? Sikerének egyik gyümölcse az a luxus, hogy munkáját játéknak tekintheti.

Balogh János műsorát átlagosan 300 ezren nézik a tévében. Ez a műsor abból áll, hogy egy asztal mellett üldögélve kérdezgeti őt egy fiatal riporter. Ő meg válaszol. Balogh János már betöltötte a 88. évét, ebből hetvenet tudományos munkával töltött: ökológus. És van egy roppant fontos tulajdonsága: hiába kérdezik a részről, mindig az egészet szem előtt tartva válaszol.

Kétszer ment el Magyarországról: először a második világháború alatt menekült el családjával zsidó származása miatt, majd 1956-ban. Dolgozott a bank- és a reklámszakmában, de mindez csak előkészület volt pályája új fejezetéhez: a filmproducerséghez. A magát Amerikában is kipróbált régi vágású európai úriember szerint az élet kaland. S neki bőven kijutott belőle.

A hazai nagyközönség előtt csak akkor lett igazán ismert, miután ez évben megkapta a Bolyai-díjat. Pedig a nemzetközi tudományos világ már húsz évvel ezelőtt felfigyelt rá, s 1992-ben ő volt a társfeltalálója az első programozható analogikai szuperszámítógép-elvnek. Roska Tamás kutató, ám a kezdetektől tanít is, s azáltal teljes az élete, hogy gondolkodik: társadalomról, kultúráról és egy kicsit a gazdaságról is. Mindehhez biztos háttérnek pedig ott van a család.

Horgas Eszter egy személyben virtuóza a zene menedzselésének és előadásának is. A Zeneművészeti Főiskolán végzett fuvolaszakon 1990-ben. Három évvel később alapította meg a Forrás Kamarazenei Műhelyt, két éve pedig Vukán Györggyel a cross-over műfaj hazai megteremtőjeként a Class Jazz Bandet. Hangversenyeikre hetekkel korábban elfogynak a jegyek.

Medveczky Ilonáról közhely leírni, hogy jelenség. Azt is, hogy változatos élete filmbe illő fordulatokkal teli. Büszke arra, hogy megtanulta, semmilyen helyzetben se veszítse el a méltóságát, és mindig megőrizze az igazságérzetét. Nem érzi jól magát az újgazdagok világában, s azt sem rejti véka alá, hogy szakmai szempontból elégedetlen a helyzetével. Szerinte a magyar művészeti életnek a tenyerén kellene hordoznia őt. Nem teszi. De a láthatatlan korona még mindig ott van a fején.

Erkölcs és technika, test és lélek, ösztön és tudat, hit és tudás – ezek a fogalompárok alkotják az alábbi beszélgetés vázát, amelyet Vizi E. Szilveszterrel, a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben megválasztott elnökével folytattunk.

A csillagászat kandidátusa, a Vágtató Halottkémek hazai együttes szövegírója, a László Ervin vezette Közös tudatmezők kutatására szerveződött csoport munkatársa. Augusztusban Az élő világegyetem címmel háromszáz oldalas tudományos értekezést adott közre. Egyik méltatója, Szilágyi Ákos enciklopédikus műnek nevezte a könyvet. A szerző Grandpierre Attila.

Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, alapítója és tulajdonostársa csak 35 éves. A „csak” szócskát azért teszem hozzá, mert ő a Budapesti Értéktőzsde Rt. igazgatótanácsának elnöke is, s neve már a kezdetektől összekapcsolódott a hazai értéktőzsdével. Igaz, a BÉT is csak 12 éves. Jaksity György diplomája sem régebbi.

Huszonnégy év hosszú idő. Különösen akkor, ha valaki ennyit szentel életéből a versenysportnak. Kőbán Rita nemrég látott hozzá, hogy a civil életben is megvalósítsa álmait, és bepótolja mindazt, amiről a kajakozás miatt le kellett mondania. Most, hogy vége a versenyzésnek, átadhatja magát a motorozás élvezetének, és hódolhat másik nagy szenvedélyének, a lovaglásnak.

Nem most nyáron lett ismert ember Lomnici Zoltán, amikor 47 évesen, példátlan egyetértéssel az Országgyűlés megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökének, hiszen korábban, mint főtitkár majd elnökhelyettes, ellátta az LB szóvivői feladatait is. Sokszor igen kényes kérdésekben - mint például a bírói függetlenség - kellett, nem magánemberként megnyilatkoznia. Ezúttal a saját életéről és a bíróságok működésével kapcsolatban a saját véleményét kérdeztük.

Lehet-e valaki egyszerre kint is, bent is? A jelek szerint igen. Selymes Erik, aki magát született outsidernek, kívülállónak nevezi, egy ezerfős nemzetközi vállalat első embere. Mindeddig sikerült úgy alakítania életét, hogy saját megítélése szerint meghasonlás nélkül lehetett egyszerre irányító és irányított, szabályt alkotó és szabályt követő, nyakkendős és farmerben járó. Selymes Erik, a profitorientált cég sikeres, elismert vezetője, lelke mélyén egy tisztább, igazabb, emberibb világról álmodik, s ha teheti, tesz is ezért valamit. Beszélgetésünk színhelye az ORFK és BRFK Teve utcai székháza, amelyet immár hatodik éve tart rendben a Plural servicepool Hungary Kft.

Volt, hogy nyolcszázezren ültek a rádió mellett, hogy hallgassák. Nem őt, hanem a műsorát, ahogy a párbeszédekből szinte műalkotás válik, ahogy az érvek és ellenérvek csatáznak, ahogy a sok kis mozaikból egyszerre csak összeáll valami érdekes, eredeti, hiteles valóság. Tükör, amibe nem mindig kellemes belenézni annak, aki csak a szépre kíváncsi. Bolgár György tíz éve beszéli meg velünk közéletünket. Tíz éve tart a tanfolyam, aminek önkéntes hallgatói vagyunk.

Nagyon megerősödött az utóbbi években országunk legerősebb közgazdászdiplomát adó felsőoktatási intézménye, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi oktatási diplomáciája. Az egyetem nemzetközi elismertségét tükröző kapcsolatok építését rendkívül fontosnak tartja Chikán Attila, az egyetem rektora, mert meggyőződése, hogy a hallgatókat a globalizált világra kell képezni. A miniszteri posztot is megjárt tudós ember szívében viszont eközben még mindig, immár harminchárom éve első helyen szerepel a Rajk László Szakkollégium, ahol értékalapú kis közösségek teremtődnek.

Regényhőseinek egyéniségén, gondolkodásán keresztül érzékelteti a társadalmi konfliktusokat, tartják Kertész Ákosról. S ez így van ma is, mondja az író, egy kicsi különbséggel. Azelőtt a történet szövetébe a konfliktusok mellett belekerültek a hozzájuk fűződő elméleti reflexiók is. Ma már ez nem így van. Mint mondja, a rendszerváltás hozta el számára azt, hogy különválaszthatja egymástól a történeteket és a hozzájuk fűződő elvont gondolatait.

A bankvilág minden más vezetőtől eltérő személyiségű irányítókat nevel ki. De bankár és bankár sem egyforma. A jegybankárok konzervatívak, szemléletükben, öltözködésükben, tárgyalási stílusukban. A befektetésiek a brókerekre jellemző tempóban élik másodpercéletüket.

Rakovszky Zsuzsa költő kapta az idei Magyar Irodalmi Díjat, első prózai munkájáért: A kígyó árnyékáért. A siker kézzelfogható hozadéka a regény immár harmadik kiadása. Ennek ürügyén beszélgettünk az íróval életéről, verseinek borongós hangulatáról.